Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-10 / 8. szám

1914. január 10. DÉLMAGYABÖBSZAÖ 1512.53, az átokháziak 3003.44, a királyhalmiak 7854.16, a röszke-szentmihályte'lkiek 1124.40, a nagyszéksósiak 4030.40 hektoliter j bort termeltek; zárt pincetulajdonosoknál 11818.27 hektólitert találtak, adózva behoztak 382 hektolitert, más adókörzetekben termeltek 23876.40 hektolitert. A termelt bor mennyisége a mult évben 201661.72 hektoliter volt, az előző évben 39690.51 hektoliter, tehát a bortermés 16197121 hektoliterrel kedvezőbb volt, mint 1912-ben. »í8b Nyilatkoznak a szinügyi bizottság tagjai. (Saját tudósítónktól.) A tanács, mint mai számunkban megírtuk, a szinti gyí bizottságot újból megalakította. Érthető, hogy a közelmúlt eseményei után a közönség fokozott érdeklődéissel tekint a bizottság működése elé. A bizottságnak uj tagjai is vaunak és igy szükségesnek találtuk több tagtól megkérdezni, hogy milyen programmal foglalják el helyüket az uó bizottságban. . Előre jelezzük, hogy Balassa Ármin dr. nyilatkozatával, amely nem annyira program, mint vélemény a szinügyi bizottság és á vidéki színészet hivatásáról, külön fogunk foglalkozni. De már most is le kell szögeznünk azt a véleményünket', hogy éppen a vidéki szülészetnek távolról sincs olyan kulturális jelentősége és hatása, mint azt Balassa ur nyilatkozatában állítja, hogy a mozik, mozi-szkeccsek és kinetofonok diadalmas előrenyomulása alig néhány évtized alatt minden bizonnyal át fogja alakítani nemcsak a színházról és a színjátszásról való primitív ideológiákat, hanem magát a színészet szervezetét is. A nyilatkozatok itt következnek. > ' BALASSA ÁRMIN Dr.: - — A szinügyi bizottság körülbelül olvan, mmt a vakbél: h-a nem akarja magát észreamely, kedvesemét ütötte meg. engem sértett-meg, azt levágtam. Most kérlek, Giulia, bocsáss meg; te és a hozzátartozóid • . . .— Természetesen megbocsátottak neki; de a mi törvényeink a semmirekelők védelmére is valók — két .esztendőt ült a börtönben Gagliari a görög miatt és a testvéreinek sokba került, amig ki tudták szabadítani a-fogságból . .. . Azután Carlone elvette Giuliáját és öregségéig boldogan élt vele, megalakult, velük a kezetlen család, a Senzamamiák -famíliája. Az öreg hallgatott és erősebben szívta a pipáját. -- Nekem nem tetszik ez a történet — vélekedik a katona. — A te Carlóned barbár .és buta. . ró. — Száz év múlva a te életed is ostobá' nak fog látszani,— mondta az öreg gondolkodva és nagy, fehér füstgomolyagot fujt a. 'Sötétbe: — ha egyáltalán tudni fogiák, hogy éltél valaha a földön .... Megint fölhangzott ugyanazon a helyen a. hullám-csobogás, most erősebben és gyorsabban. Az öreg ledobta a kendőjét, gyorsan fölkelt és nemsokára eltűnt, mintha a parton fehérre pöttyözött, ezüst pikkelyekkel teleszórt fekete viz nyelte volna el. vétetni, nincs vele baj, de ha mindenáron szerepelni akar, akkor nagy bajokat idézhet föl. A szinügyi bizottságok a szinügy-gyámol'itó egyletekből képződtek ki. Ép ezért a szinügyi bizottság nem lehet hatalmi tényező. Egyszerű tanácskozó, véleményező testület és hasznosan csak akkor működhet, 'ha a közönség és színház érdekeit ellenőrző szélsőségeket kiegyenlíti és ápolja a közönség rokonszenves érdeklődését a színház irányában. — A szinügyi bizottságok akkor kezdtek ellenszenvesekké válni a színigazgatók s közönség előtt, amikor illetéktelen hatáskört köveieltek maguknak, színházi és kávéházi pletykák közvetítésére vállalkoztak, egyszóval gyulladásba jöttek, mint a vakbél. — A színházat én Magyarország legbecsesebb kultúrintézményének tartom, ezért sürgettem 1889-ben, hogy a kultuszminisztérium hatáskörébe helyezzék át, ami meg is történt 1907-ben. Nézetem szerint országos ankét volna tartandó a kultuszminiszter elnöklése alatt és meg kellene teremteni a vidéki szinügy kezelési rendszerért s ennek keretében a szinügyi bizottságok hatásköre és összealkotása szabályozandó lenne. Többek között, nézetem szerint, mindazon városokban. ahol az állam segiti a színházat, a kultuszkormány kiküldöttje is helyet foglalna a szinügyi bizottságban. IIOLTZER EMIL: — Igen örülök, hogy a tanács választása folytán a is-ziinügyi bizottság tagjává lettem és így némileg módomban van a város kulturális fejlődését szerény tehetségemhez mérten előmozdítani. Mert talán fölösleges különösen hangsúlyoznom, hogy dacára a sok élcelődésnek én a szinügyi bizottságot nemcsak az adminisztratív ügyek ellenőrző közegének, hanem kultúrintézménynek is tartom. Szinügyi bizottsági tagsági minőségemben természetesen kizárólag a közönség érdekeit fogom szem előtt tartani. VAJDA BÉLA: — Az én nézetem röviden az, hogy az egész szinpa-dot modernizálni kell, mert enél* kifl a szegedi színházban sem előadásokat, sem tökéletes rendezést nem várhatunk. A közönségnek, de magának a szinháznak is érdeke, hogy a szinpad berendezése teljesen modem legyen: villanyerőre kell megcsinálni a kordinát, a sülyesztőke-t, több gondot kell fordítani a világításra, annak tökéletesítésére. a reflektorokat pedig •— régen hangoztattam már ezt — nem oldalt, hanem felüt kN1 elhelyezni, mint ahogy minden modern színházban igy helyezik el a reflektorokart. A szinház második emeletén már régen be lehetett volna rendezni egy kis fülkét, ahol a reflektoroknak igen alkalmas helye volna. Mindezek az újítások elengedhetetlenül szükségesek, ha azt akarjuk, hogv a szegedi közönségnek modern színháza legyen s azért van a Rester Lloyd-alap, hogy ezeket a reformokat belőle meg is valósítsák. Ami már most magát a színház vezetését illeti, e te kintetben most még részletekbe nem bocsátkozom, csak megjegyzem, hogy Almdssy Endre kitűnő színész ügvan és a művészetét nagyrabecsülöm. de nem színigazgatónak való. Egyéb, a színházra vonatkozó kérdé sék h ez majd a szinügyi bizottság ülésen szólok bozzá. WIMMER FÜLÖP: — Az én programom az, amit a tanács hoz intézett levelemben irtam, amikor feiszó3, litottak, hogy vállaljak tagságot a szinügyi bizottságban. A programom igen rövid: ugy, mint eddig, egyedül a szegedi sziniigy és a szegedi közönség érdeke fog továbbra is vezetni működésemben. A háborgó Balkán. (A török-görög konfliktus. — Mi történik Albániában?, — Egy előkelő albán nyilatkozata.) (Saját tudósítónktól.) Az aegei szigetek miatt ki-tört konfliktus egyáltalán nem enyhült és Görögország meg Törökország között egyre feszültebb a helyzet. Diplomáciai körökben mégis abban reménykednek, hogy Venizelosz görög miniszterelnök párisi és londoni tárgyalásai alatt sikerülni fog valami kompromisszumos megoldást találni. Szombaton a hármas-szövetség lodoni nagykövetei átadják kormányaik válaszát Grey angol külügyi államtitkárnak és a választ tudatják a portával is. Konstantinápolyból egyelőre semmiféle engedékenység jele nem mutatkozik, mert a felülkerekedett ifju-török irányzat tudni sem akar Chiosz és Mytilene szigetek átengedéséről. A Daily Mail jelen lése szerint a hármas-szövetség váratlanul megváltoztatta álláspontját az aegei szigetek kérdésében. Erre azok az aggasztó tünetek adtak okot, a melyek Albániában mutatkoznak. Görögország állítólag Chiosz és Mytilene szigeteket kívánja s ennek fejében hajlandó garantálni a békét Dél-Albániában, a hárnias-szövetség pedig a béke fentartása kedvéért többé nem idegenkedik az angol javaslat elfogadásától. Rómából jelen-tik ez ügyben: A hármasszövetségi hatalmak még nem küldték el válaszukat Londonba az angol kormány javaslatára, mert előbb tisztázni kell Lemnos és Samotrake szigetek birtokát. Ez a döntés kétségtelenül Törökország javára fog esni, ment ezek a szigetek nem választhatók külön Imbros és Tenedos szigetektől.. Parisból jelentik: A reggeli lapok valonai jelentése szerint az ideiglenes albán kormány elnöke a nemzetközi ellenőrző bizottsággal egyetértésben elrendelte, hogy az albán kikötőkbe érkező minden hajót a legszigorúbban ellenőrizzenek és esetleges gyanús egyéneket ne engedjenek partra szállani. A fegyverek bevitelét megtiltották. Az albán kikötőket rendőri -bizottságok ellenőrzik a németalföldi csendőrtisztek vezetésével. A minap-'Európaszerte feltűnést keltet;, hogy Wied herceg, aki ép indulóban veit, hogy Albánia fejedelmi trónját elfoglalja, a légutolsó pillanatban lemondott az Albániába való bevonulásáról, mert a török lzzet basa i-s föllépett mint trónkövetelő és kiderült, hogy neki is jelentékeny pártja van. Azóta áz albániai dolgok fejleményeiről kevés megbízható hirt kaptunk és igy iulajdonképen nértí is tudjuk, hogy mi történik-most Albániában és hogy mi lesz ennek a diplomácia által alkotott országnak a sorsa a közel jövőben? Ebben a helyzetben mindenesetre érdekes az albán Wied-párt egyik vezérének, Ekels© kézből, nagy választékban csakis az j||]j1|Jj||!15h3n Cunnnrinn Tisza-Lajos körút 19. szám alatt p Kaphatók, esetleg részletfizetésre i*.