Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-09 / 7. szám

1914. január 9. nélmagyarqbszaq 9. — Kiderített gyiikosság. Máramaros­szigetről jelentik: A® éltmiult év utolsó nap­jai uak egyikén özvegy Spilka Istvánná sírva panaszolta el a domlliói csendőrőns vezetője előtt, hogy keklvese: Vaszilievecz Vaszili, ki- ( vei tiz év óta vadházasságban él, több mint két hónapja elment hazulról. Azóta seimmi hir sincs róla és csupán egy véres kést, meg egy véres kucsmát hagyott a lakáslban. Po­povics csendőrörinester azonnal meginiditet­ta a nyoanozást és néhány nap alatt több tanúvallomás alapján kiderítette, hegy az eltűnt Vaszdlieviczet vadházastársa: özvegy Spilkáné tette el láb alól. Az. asszony eleinte osak azt hangoztatta, hogy kedvese eltűnt, nem tudja, hová lett és hogy történt minden, mert a fajdalom elvette az eszét. Amikor azonban a helyszínéire vezették, megtörve ro­gyott össze ós zokogva vallotta meg, hogy ő « gyilkos. Az asszony vallomásával egy időben a Tarac folyó is kivetette a meg­gyilkolt embert. A hivatalos vizsgálat szán­dékos emberölést állapított meg és a gyil­kos asszonyt fiával együtt letartóztatták. doko'lt, hogy a város ezt a kérdést napirenden tartsa és mihelyst alkalom adódik rá — ez­úttal is a 'főváros közgyűlése — fölirat utján sürgesse meg a kormánynál. (-) A debreceni viz és az egyetemi épitkezés. Debreceni tudi sitónk irja: A bel­ügyiminiszter és a kultuszminiszter leiratot intézett a városihoz, melyben arról óitesitik, hogy az egyetemi építkezéseiket esiak akkor engedik megkezdeni, ha kimutatja a város, hogy a vízvezeték vize nem fertőzött, mert a lapok híred szerint a vízvezeték vize nem tiszta. A belügyminiszter jelentést kér a vá­rostól, egyben utasítja arra, hogy az egye­tem területére külön vízvezetéket építsenek. A leirat nagy aggodalmát keltett, mert a kü­lön vízvezeték megépítése legalább egy mil­lióba kerül. SP0RT. UüBd KÖZIGAZGATÁS A Dima—Tisza-csatorna ügye — Sürgesse meg a város. — (Saját tudósítónktól.) A Duna-Tisza csa­torna rendkívüli fontosságú ügyében érdem­leges fordulat még mindig nem következett be. Az oka ennek — amint egy ízben ezt mar kifejtettük — főként az, lvogy az Alföld ér­dekeit városai egyáltalán nem sürgetik a dol­got, hónapok telnek el anélkül, hogy -a ható­ságok, kereskedelmi és ipari érdekszövetsé­gek a Duna-Tisza csatorna érdekében bár­mit is elkövetnének. Szeged van rá predesz­tinálva elsősorban, hogy a Duna-Tisza csa­tornáért, amely uj irányt adni a város keres­kedelmi forgalmának, minden követ meg­mozgasson és sikeres akciót fejtsen ki egye­lőre legalább abban az irányban, bogy a kor­mány érdemleges tárgyalásokba kezdjen a csatorna kiépítése dolgában. A kérdés tegnap fölszinre került a szé­kesfőváros közgyűlésén is, egy bizottsági tag interpellációja alakjában. Az interpelláló — Havass Rezső dr. — megkérdezte Bárczy István polgármestert, mi az oka annak, hogy a főváros tanácsa évek óta semmit sem tesz a Duna-Tisza csatorna ügyében. Bárczy Ist­ván elmondotta, hogy e kérdésben érintke­zésbe lépett a kereskedelemügyi miniszter­rel, aki kijelentette, hogy a fenforgó pénz­ügyi nehézségek miatt ma ez a kérdés nem aktuális, azonban a minisztériumban nem ej­tették el ennek a csatornának megvalósítá­sát- Az iigy további tanulmányozás alatt áll ás dolgoznak a végleges terveken. Ha a pénz­ügyi helyzet megjavul, a miniszter minden lehetőt megtesz a kérdés dűlőre juttatása ér­dekében. Havass Rezső megállapította, hogy a vá­laszt mindenütt széles érdeklődéssel várták. kószönaiot ,„„„.« .. 1. uözt mmteruitt széles érdeklődéssel várták Köszönetet mond a polgármesternek közben járásáért és látja a miniszter részéről a jó­akaratot, de mégis a minisztérium elodázza a kérdés megoldását. A választ tudomásul veszd ' " - o —' 4 ^w^ll l « de kijelenti, hogy magára nézve « kérdést elintézettnek nem tekinti és minden alkalmat meg fog ragudni arra, hogy a csa­torna ügyét napirenden tartsa. A főváros közgyűlése a polgármester válaszát tudomásul vette. A válasz bizony nem sokat igér a Duna-Tisza csatorna ügyé­ben s ilyen körülmények között aligha re­mélhető, hogy hamarosan érdemleges for­dulat történnék. Éppen ezért kétszeresen in­o Hol vagyunk mi? Ezt a találós kér­dést veti föl legutóbbi számlábam a Fremden­blatt, amelyet joggal tekinthetünk az osz­trák sport félhivatalos szócsövének. A kér­dést a Nemzetközi Atlétikai Szövetség meg­alakulása tette aktuálissá. A Sporthirlap hétfői számiéiban megjelent a szövetség szer­vezeti szabályzata és hivatalos összetétele, a melyben -nagyító üveggel sem tudta a Frcim­denblatt ,fölfedezni — Ausztriáit. Sem a bi­zottságokban, sem a szavazatokban, amelyek közül 5—5 illeti meg Angliát és Németorszá­got, 4—4 Amerikát, Svédországot és Francia­országot, 3 Magyarországot és 1—1 Finnor­szágot és Délafrikát. — Jó szerencse, — jegyzi még meg mé­labúsan a Framdenblatt — lvogy semmiféle kívánságunk sincsen, sem a standard-pro­grami, sean az amatőr-szabályzat dolgában, különben megint idegenbe kellene fordul ­nmük a saját ügyünk támogatásáért. Jogosult az osztrák újság elkeseredése, noha egyben tévedett. Az osztrák szövetsé­get Fölvették a nemzetközi szövetségbe, csak a bizottságokból felejtették ki, mert nem kép viseltette magát az atlétika berlini világkon­gresszusán. Magára vessen tehát az osztrák sport, ha ilyen kérdéseket kell fölvetnie, mint amilyen a Hol vágunk mi? A párisi vivókongresszus még furcsábban intézte el a különben erős osztrák vívósportot. Miután ott sem képviseltették magukat az osztrákok, a jelenlevő cseheket vették föl a vívó szö­vetségbe az osztrákok helyett. Érthető azon­ban az osztrákok elkeseredése, mert ujabban tagadhatatlanul hatalmas lépésekkel törtet előre az osztrák sport s igy méltán fájlhat az a mellőzés, amely az osztrák sportélet politi­kusainak a nemtörődömsége miatt sújtja. o A Rapid sztrájkja. Az olasz—osztrák reprezentatív meccs előjátékába tartozott, hogy az osztrák szövetség a Rapid játékosai közül mellőzte Dietrich hátvédet és Bauer jobbszélsőt, mert a játékjogukat (március 31­ig elvesztették. Ennek az alapján az a hir terjedt el az osztrák bajnokcsapatról (a ma­gyar sajtóban is), (hogy megtorlásul a többi reprezentatív játékosét, Kuthant, Grundlt, Krzalt és Brandstettert sem engedi át az , osztrák szövetségnek, ami egyet, jelentett volna a Rapid sztrájkjával. Bécsiben is szá­moltak ezzel a lehetőséggel, amely azonban nem következett el. Ellenkezően, a Rapid nemcsak átengedte a játékosait, de a,z elnök­sége maga fáradozott azon, hogy kiszemelt játékosai szabadságot kapjanak az olasz út­ra. A Rapidiban volt agy párt, amely kenyér­törésre akarta vinni a dolgot, de a-klub ko­molyabb tagjai az e miatt üss® hívott gyű­lésben leszavazták a túlzó pártot. Az osztrák csapat tehát csorbítatlan összeállifósibau fog ittegjule&nj január 1,1-én Olaszországban, TÖRVÉNYKEZÉS. A jeggyürtt az erkölcs mentööve í (Saját tudóbitónktól.) Furcsa pömkkel lepheti meg a világot az olyan ügyész, aki kombinatív gondolkodású ember s azonkívül szívesen üldözi embertársait. Ilyen ügyész indította azt a pórt is, amellyel a minap foglalkozott a berlini országos törvényszék. A vádlott egy képes levriezőlap-kiadó és két piapirosikereskedő volt, akiket egy leve­lezőlap forgalomba bocsátása miatt fogtak pörbe. A nyáron megjelent egy napon az egyik kereskedő boltjáíbarr két rendőr, bogy Heintzmann ügyész megbizáséiból lefoglalja valamennyi példányát egy levelezőlapnak, a melynek fölirása egy népdallal azt mondja, hogy kirepültél az ablakon kis madárkám. A kereskedő megkérdezte a rendőrök tőt, hogy miért foglalják le a levelezőlapot? — Mert erkölcstelen, — mondta az egyik — És miért erkölcstelen ? Erre nem tudtak fellelni a rendőrök. Ne­kik az a megbizásuk, hogy a levelezőlapot kobozzák el s ők eleget akarnak tenni meg­bízatásuknak. Ez ellen persze nem tehetett semmit a kereskedő. Mi volt a kifogásolt erkölcm levelező­lapon? Egy szolbábán az ablaknál állt egy siró asszony pólyá-igyermekkel a karján, az utcán pedig egy férfi látható, aki utimlhá­ban siet, alkalmasint a vasútihoz. A tárgyaláson .kijelentette a vádlottak védője, hogy ezt a képet csak a legerőszako­sabb kombinációval lehet erkölcstelennek mondani, az ügyész azonban megálliapitotta, hogy a kép. azért erkölcstelen, mert a gyer­meket tartó nő kezén nincsen jegygyűrű, te­hát házasságon kiviül folytatott viszonyról van szó, amelynek következménye elől a fér­fi megszökik. . A védő ezzel szemíben azt mondja, hctgy ilyen mindennapos eset nem Lnhet <k egy normális erkölcsű ember megbotráuk eztatá ­sár,a, sőt ellenkezően: épen nevelőhatássál lehet fiatal leányokra, mert figyelmezteti őket arra a veszedelemre, amely házasságon kívüli viszonyblan érheti őket. A törvényszék az ügyész álláspontját fo­gadta el. Ha lett. volna jegygyűrű az anya kezén, akkor meg lett volna mentve az er­kölcs, igy azck'ban erkölcstelen a kép. Ennek a megállapításnak az alapján a törvény­szék mind a három vádlottat elítélte, de csak pénzbüntetésre. Most a fölreibviteli bí­róság tárgyalta a pört és megerősítette az Ítéletet azzal a megokolással, hogy a kép házasságon kivül folytatott viszonyra céloz, tehát erkölcstelen. § Fegyház helyett börtön. A szegedi Ítélőtábla felebbviteli tanácsa ma érdekes in­doku Ítéletet hozott. Fríttman Gáspár 51 éves soltvadkerti illetőségű többszörösen büntetett előéletű kuruzsfót a szegedi törvényszók május 31-én csalásért és közegészség elleni kihágásért egy évi börtönre ítélte. A tábla ma helybenhagyta ezt az Ítéletet azzal az indokolással, hogy fegyházra kelleti volna itélni a vádlottat, mert többszörösen büntet­ve volt, de mivel a királyi ügyész emiatt nem kért jogorvoslást, tehát meg kell hagy­ni az egy évi börtönt. Véletlenül hát a vén bűnös jó járt és fegyház helyett csak bör­tönbe került. •^^biaabbbisbflaigbmhbbvaasiega Ön ugy pazarolta a pénzét!! mint aki a gyertyát mindkét végén e^té ha nem olyan villamos Iziókörtéhet hasz­nál,mely a legújabb módszer szerint készfii, hossza élettartamúak és nagyon gazdasá­gosak. — Minden cgves izzókötte salát cégemmel van citálva. » üii-ia, nap-*

Next

/
Oldalképek
Tartalom