Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-09 / 7. szám

1914. január 9. nélmagyarqbszaq 9. — Kiderített gyiikosság. Máramarosszigetről jelentik: A® éltmiult év utolsó napjai uak egyikén özvegy Spilka Istvánná sírva panaszolta el a domlliói csendőrőns vezetője előtt, hogy keklvese: Vaszilievecz Vaszili, ki- ( vei tiz év óta vadházasságban él, több mint két hónapja elment hazulról. Azóta seimmi hir sincs róla és csupán egy véres kést, meg egy véres kucsmát hagyott a lakáslban. Popovics csendőrörinester azonnal meginiditetta a nyoanozást és néhány nap alatt több tanúvallomás alapján kiderítette, hegy az eltűnt Vaszdlieviczet vadházastársa: özvegy Spilkáné tette el láb alól. Az. asszony eleinte osak azt hangoztatta, hogy kedvese eltűnt, nem tudja, hová lett és hogy történt minden, mert a fajdalom elvette az eszét. Amikor azonban a helyszínéire vezették, megtörve rogyott össze ós zokogva vallotta meg, hogy ő « gyilkos. Az asszony vallomásával egy időben a Tarac folyó is kivetette a meggyilkolt embert. A hivatalos vizsgálat szándékos emberölést állapított meg és a gyilkos asszonyt fiával együtt letartóztatták. doko'lt, hogy a város ezt a kérdést napirenden tartsa és mihelyst alkalom adódik rá — ezúttal is a 'főváros közgyűlése — fölirat utján sürgesse meg a kormánynál. (-) A debreceni viz és az egyetemi épitkezés. Debreceni tudi sitónk irja: A belügyiminiszter és a kultuszminiszter leiratot intézett a városihoz, melyben arról óitesitik, hogy az egyetemi építkezéseiket esiak akkor engedik megkezdeni, ha kimutatja a város, hogy a vízvezeték vize nem fertőzött, mert a lapok híred szerint a vízvezeték vize nem tiszta. A belügyminiszter jelentést kér a várostól, egyben utasítja arra, hogy az egyetem területére külön vízvezetéket építsenek. A leirat nagy aggodalmát keltett, mert a külön vízvezeték megépítése legalább egy millióba kerül. SP0RT. UüBd KÖZIGAZGATÁS A Dima—Tisza-csatorna ügye — Sürgesse meg a város. — (Saját tudósítónktól.) A Duna-Tisza csatorna rendkívüli fontosságú ügyében érdemleges fordulat még mindig nem következett be. Az oka ennek — amint egy ízben ezt mar kifejtettük — főként az, lvogy az Alföld érdekeit városai egyáltalán nem sürgetik a dolgot, hónapok telnek el anélkül, hogy -a hatóságok, kereskedelmi és ipari érdekszövetségek a Duna-Tisza csatorna érdekében bármit is elkövetnének. Szeged van rá predesztinálva elsősorban, hogy a Duna-Tisza csatornáért, amely uj irányt adni a város kereskedelmi forgalmának, minden követ megmozgasson és sikeres akciót fejtsen ki egyelőre legalább abban az irányban, bogy a kormány érdemleges tárgyalásokba kezdjen a csatorna kiépítése dolgában. A kérdés tegnap fölszinre került a székesfőváros közgyűlésén is, egy bizottsági tag interpellációja alakjában. Az interpelláló — Havass Rezső dr. — megkérdezte Bárczy István polgármestert, mi az oka annak, hogy a főváros tanácsa évek óta semmit sem tesz a Duna-Tisza csatorna ügyében. Bárczy István elmondotta, hogy e kérdésben érintkezésbe lépett a kereskedelemügyi miniszterrel, aki kijelentette, hogy a fenforgó pénzügyi nehézségek miatt ma ez a kérdés nem aktuális, azonban a minisztériumban nem ejtették el ennek a csatornának megvalósítását- Az iigy további tanulmányozás alatt áll ás dolgoznak a végleges terveken. Ha a pénzügyi helyzet megjavul, a miniszter minden lehetőt megtesz a kérdés dűlőre juttatása érdekében. Havass Rezső megállapította, hogy a választ mindenütt széles érdeklődéssel várták. kószönaiot ,„„„.« .. 1. uözt mmteruitt széles érdeklődéssel várták Köszönetet mond a polgármesternek közben járásáért és látja a miniszter részéről a jóakaratot, de mégis a minisztérium elodázza a kérdés megoldását. A választ tudomásul veszd ' " - o —' 4 ^w^ll l « de kijelenti, hogy magára nézve « kérdést elintézettnek nem tekinti és minden alkalmat meg fog ragudni arra, hogy a csatorna ügyét napirenden tartsa. A főváros közgyűlése a polgármester válaszát tudomásul vette. A válasz bizony nem sokat igér a Duna-Tisza csatorna ügyében s ilyen körülmények között aligha remélhető, hogy hamarosan érdemleges fordulat történnék. Éppen ezért kétszeresen ino Hol vagyunk mi? Ezt a találós kérdést veti föl legutóbbi számlábam a Fremdenblatt, amelyet joggal tekinthetünk az osztrák sport félhivatalos szócsövének. A kérdést a Nemzetközi Atlétikai Szövetség megalakulása tette aktuálissá. A Sporthirlap hétfői számiéiban megjelent a szövetség szervezeti szabályzata és hivatalos összetétele, a melyben -nagyító üveggel sem tudta a Frcimdenblatt ,fölfedezni — Ausztriáit. Sem a bizottságokban, sem a szavazatokban, amelyek közül 5—5 illeti meg Angliát és Németországot, 4—4 Amerikát, Svédországot és Franciaországot, 3 Magyarországot és 1—1 Finnországot és Délafrikát. — Jó szerencse, — jegyzi még meg mélabúsan a Framdenblatt — lvogy semmiféle kívánságunk sincsen, sem a standard-programi, sean az amatőr-szabályzat dolgában, különben megint idegenbe kellene fordul nmük a saját ügyünk támogatásáért. Jogosult az osztrák újság elkeseredése, noha egyben tévedett. Az osztrák szövetséget Fölvették a nemzetközi szövetségbe, csak a bizottságokból felejtették ki, mert nem kép viseltette magát az atlétika berlini világkongresszusán. Magára vessen tehát az osztrák sport, ha ilyen kérdéseket kell fölvetnie, mint amilyen a Hol vágunk mi? A párisi vivókongresszus még furcsábban intézte el a különben erős osztrák vívósportot. Miután ott sem képviseltették magukat az osztrákok, a jelenlevő cseheket vették föl a vívó szövetségbe az osztrákok helyett. Érthető azonban az osztrákok elkeseredése, mert ujabban tagadhatatlanul hatalmas lépésekkel törtet előre az osztrák sport s igy méltán fájlhat az a mellőzés, amely az osztrák sportélet politikusainak a nemtörődömsége miatt sújtja. o A Rapid sztrájkja. Az olasz—osztrák reprezentatív meccs előjátékába tartozott, hogy az osztrák szövetség a Rapid játékosai közül mellőzte Dietrich hátvédet és Bauer jobbszélsőt, mert a játékjogukat (március 31ig elvesztették. Ennek az alapján az a hir terjedt el az osztrák bajnokcsapatról (a magyar sajtóban is), (hogy megtorlásul a többi reprezentatív játékosét, Kuthant, Grundlt, Krzalt és Brandstettert sem engedi át az , osztrák szövetségnek, ami egyet, jelentett volna a Rapid sztrájkjával. Bécsiben is számoltak ezzel a lehetőséggel, amely azonban nem következett el. Ellenkezően, a Rapid nemcsak átengedte a játékosait, de a,z elnöksége maga fáradozott azon, hogy kiszemelt játékosai szabadságot kapjanak az olasz útra. A Rapidiban volt agy párt, amely kenyértörésre akarta vinni a dolgot, de a-klub komolyabb tagjai az e miatt üss® hívott gyűlésben leszavazták a túlzó pártot. Az osztrák csapat tehát csorbítatlan összeállifósibau fog ittegjule&nj január 1,1-én Olaszországban, TÖRVÉNYKEZÉS. A jeggyürtt az erkölcs mentööve í (Saját tudóbitónktól.) Furcsa pömkkel lepheti meg a világot az olyan ügyész, aki kombinatív gondolkodású ember s azonkívül szívesen üldözi embertársait. Ilyen ügyész indította azt a pórt is, amellyel a minap foglalkozott a berlini országos törvényszék. A vádlott egy képes levriezőlap-kiadó és két piapirosikereskedő volt, akiket egy levelezőlap forgalomba bocsátása miatt fogtak pörbe. A nyáron megjelent egy napon az egyik kereskedő boltjáíbarr két rendőr, bogy Heintzmann ügyész megbizáséiból lefoglalja valamennyi példányát egy levelezőlapnak, a melynek fölirása egy népdallal azt mondja, hogy kirepültél az ablakon kis madárkám. A kereskedő megkérdezte a rendőrök tőt, hogy miért foglalják le a levelezőlapot? — Mert erkölcstelen, — mondta az egyik — És miért erkölcstelen ? Erre nem tudtak fellelni a rendőrök. Nekik az a megbizásuk, hogy a levelezőlapot kobozzák el s ők eleget akarnak tenni megbízatásuknak. Ez ellen persze nem tehetett semmit a kereskedő. Mi volt a kifogásolt erkölcm levelezőlapon? Egy szolbábán az ablaknál állt egy siró asszony pólyá-igyermekkel a karján, az utcán pedig egy férfi látható, aki utimlhában siet, alkalmasint a vasútihoz. A tárgyaláson .kijelentette a vádlottak védője, hogy ezt a képet csak a legerőszakosabb kombinációval lehet erkölcstelennek mondani, az ügyész azonban megálliapitotta, hogy a kép. azért erkölcstelen, mert a gyermeket tartó nő kezén nincsen jegygyűrű, tehát házasságon kiviül folytatott viszonyról van szó, amelynek következménye elől a férfi megszökik. . A védő ezzel szemíben azt mondja, hctgy ilyen mindennapos eset nem Lnhet <k egy normális erkölcsű ember megbotráuk eztatá sár,a, sőt ellenkezően: épen nevelőhatássál lehet fiatal leányokra, mert figyelmezteti őket arra a veszedelemre, amely házasságon kívüli viszonyblan érheti őket. A törvényszék az ügyész álláspontját fogadta el. Ha lett. volna jegygyűrű az anya kezén, akkor meg lett volna mentve az erkölcs, igy azck'ban erkölcstelen a kép. Ennek a megállapításnak az alapján a törvényszék mind a három vádlottat elítélte, de csak pénzbüntetésre. Most a fölreibviteli bíróság tárgyalta a pört és megerősítette az Ítéletet azzal a megokolással, hogy a kép házasságon kivül folytatott viszonyra céloz, tehát erkölcstelen. § Fegyház helyett börtön. A szegedi Ítélőtábla felebbviteli tanácsa ma érdekes indoku Ítéletet hozott. Fríttman Gáspár 51 éves soltvadkerti illetőségű többszörösen büntetett előéletű kuruzsfót a szegedi törvényszók május 31-én csalásért és közegészség elleni kihágásért egy évi börtönre ítélte. A tábla ma helybenhagyta ezt az Ítéletet azzal az indokolással, hogy fegyházra kelleti volna itélni a vádlottat, mert többszörösen büntetve volt, de mivel a királyi ügyész emiatt nem kért jogorvoslást, tehát meg kell hagyni az egy évi börtönt. Véletlenül hát a vén bűnös jó járt és fegyház helyett csak börtönbe került. •^^biaabbbisbflaigbmhbbvaasiega Ön ugy pazarolta a pénzét!! mint aki a gyertyát mindkét végén e^té ha nem olyan villamos Iziókörtéhet használ,mely a legújabb módszer szerint készfii, hossza élettartamúak és nagyon gazdaságosak. — Minden cgves izzókötte salát cégemmel van citálva. » üii-ia, nap-*