Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-09 / 7. szám

1»14. Január 9. DÉLMAGTAR0R92ÁG 5, Politikai hírek, (Tisza miniszterelnök:alkirály előtt. - A BudapestCNaplólpolitikáJa. - A bán Bu­dapesten, - A képviselőház első ülése.) (Saját tudósítónktól.) Tisza István gróf miniszterelnök a mai napon Bécsbe érke­zeit. A miniszterelnök bécsi utja voltaképen a politikai élet megindulását jelenti. Vége a szUneínek és a parlamentben is megkezdődik a munka. Tisza István gróf a holnapi nap dél­előttjén audiencián jelent meg őfelsége élőit, hegy ,ugy a maga, mint a kormány nevében tolmácsolja szerencsekivánatait. A miniszter­elnök a politikai helyzetről is jelentést tesz őfelségének. Minden jel szerint már a hor­vátországi békén kívül azt is jelentheti a magyar miniszterelnök, hogy a románokkai való béke is a legjobb utakon halad s igy •bizalommal tekinthetünk a normális helyzet félé, illetve nagyon erősen bizhatunk az igazi nemzeti munka folytatásában. Tisza István gróf a holnapi napon a királyi ház Bécsben időző tagjainál is látogatás; tesz. Bécsi kö­rökben nagy érdeklődéssel várják a magyar miniszterelnök kihallgatását, illetve nyilat­kozatát. A mai napon különben Hazai Samu báró honvédelmi miniszter is Bécsbe érke­zett. Félhivatalosan kiöntik vna, hogy illetékes helyen közlik, miszerint a Budapesti Napló és a nemzeti munkapárt közt fönnálló kap­csolat január 1-étől kezdve megszűnt. Ez a hir érdemes a fölém!itésre, mert Pdlyi Ede lapjáról van szó, illetve Pályi legújabb pál­fordulásáröl. Ugyanis Pályi Ede a nemzeti munkapártért ekszponálta magát, minden­képen kereste vele a kapcsolatot és viharos támadásokban részesítette az ellenzéket, an­nak vezéreit. Ismeretes az az affér, amikor Pályi a parlamenti újságíró-karzatról az ülésterembe ugróit és a botrányos jelenetet csak fokozta jelenlétével és magaviseletével Az is tudott dolog, hogy Justh Gyulát haza árulónak nevezte s Justh ezért a bíróság elé állította s el is ítélték Pályi Edét. Az utóbbi napokban ismét gondolt merészet és nagyot s a nemzeti munkapárt ellen támadt. A kő zönség nem igen vett erről tudomást, mi­vel kevesen olvassák a Budapesti Naplót s akik meg olvassák, azok legföljebb mulat­nak, hogy íme, Pályi és a lapja már megint politizál. Mondják, hogy Pályi Ede ország­gyűlési képviselő akart lenni s válósággal követélte, hogy a munkapárt jelölje, viszont ez nem történt meg, hiszen már nagyon, is ismerik Pályi — elvhüségét. Pályi Edének az a pályifordülása a legfényesebb bizonyíték ar ra, hogy a kormány, illetve a nemzeti mun­kapárt a sajtó terén is igazi becsületességgel halad a maga utján és csakis meggyőződés­ből lehetnek és maradnak hivei. Az csak elő­nyös, ha Pályi és a Budapesti Napló nincs semmi kapcsolatban a nemzeti munkapárt­tal. Budapesti tjudósftótnk jelenti: Skerlecz Iván báró horvát bán ma Budapestre érke­zett. Első látogatása Josipovics Gézának szólt. Josipovicscsal több aktuális kérdésről •beszélgetett, majd Tisza István miniszterel­nökhöz hajtatott. A bán értesítette a minisz­terelnököt, hogy a horvát delegátusok e hó­nap 12-ére a képviselőház megnyitására nem érkezhetnek Pestre, mert a fölirati vitában kell résztvenniök. Ez a késedelem különben sem lényeges, mert a képviselőház megnyíl­takor a sajtójavaslat -tárgyalása van napi­renden, ami magyar iigy lévén, a horvát kép­viselők ugy sem vehetnek részt benne. A képviselőház a karácsonyi szünet után január 12-én tartja első ülését. Ennek az ülésnek napirendjére a sajtótörvény módo­sításáról szóló javaslat van kitűzve. Amint értsülünk, az ellenzék a legnagyobb erővel folytatja a sajtójavaslat ellen a harcot s az első szónok a hétfői ülésen Bakonyi Samu lesz. Egyébként a vita rendezése és a továb­biak megtárgyalása végett az egyesült füg­getlenségi pártkörben Károlyi Mihály gróf eJ­nöklésével ma délután megbeszélést tartot­tak. «» •'•iuiiaii ama** a* >ia>nt)i»ái« n tjut* * Bulgáriából Szegedig a vonat alatt. — Három diák kalandja, akik Párisba igyekeztek. — (Saját tudósítónktól.) Pceemtoer 31-én, az Orsova felől érkeze személyvonat utolsó kocsija alatt és tetején két fiatalembert vett észre a perronon posztoló rendőr. Az egyik, kis kabátban fiit ane-gl©pulva a -kocsi tenge­lyén, a másik fiatalember pedig a fékező szá­mára 'készített házikóban kuksolt n kocsi tetején. A rendőr ügyelmecrtette a Vasa ti mólyzetet a potya utasokra, akiket aztán fel szólitoltak, hogy hagyják el kényelmetlen helyüket. Az egyik utas, ald a vonat tetején jött, a jelekből tudomásul vette, hogy mit akarnak tőle, (magyarul ugyanis egyikük sem értett egy szót seanl) és lekászolódott a ,földszintre." Mikor azonban leugrott a ko­csiról, olyan szerencsét lenül esett, hogy a lába kificamodott; talpra sem tudott állani •Ezután a vonat alatt utazót akarták kapa citálni a leszállásra, de ez nem adott élet­jelt magáról. Ugy gubbasztott a kocsi tenge­lyen, mint egy alvó bagoly. Végül is két vasutas ment oda és mivel többszöri felszó lilásra sem mozdult meg az illető, hát egy szerűén leemelték a tengelyről. Akikor látták csak, hogy a szerencsétlen ember valósággal odafagyott a kocsihoz. A nagy hidegben ka­bát nélkül tett meg több száz kilÓLméter utat és ezért nem esett le, mert megfagyott vég­tagjaival görcsösen szorította a kocsi kereszt vasát. Eszméletlen állapotban vették le és az előhívott mentők a közkórháziba szállítot­ták. A másik utas, aki a vonat tetején jött, már másnap jobban lett, A nála talált útle­vélből megállapították, bogy Patrityi Lázár­nak hívják, 19 éves galaci születésü. A rend­őrség táviratilag tudakozódott Patrityi elő­élete után és mivel erre nézve nem kapott kedvező felvilágosítást, Patrityit néhány nappal ezelőtt, visszatoloncolták hazájába. Sokkal érdekesdbb egyéniség azonban ennél, a miái3ik furcsa utas, aki ma szabadult ki tel­jesen gyógyultan a szegedi közöcódházlból. Az orrán és a két kezén még látszik a fagyás nyoma, ettől eltekintve azonban semmi baja. Tizenkilenc-húsz évesnek látszik; intelligens arcú fiatalember, ruházatán azonban rajta van a kiállott sok vihar nyoma. Fekete nad­rágot, világosszürke nyári kabátot visel a fagyos bulgár; fekete nyakkendője, fekete kalapja é<s — inge, meg gallérja van. (Ugy látszik a vonat alja nem alkalims tisztálko­dásra.) Magyarul egy szót sem tud; a fran­cia nyelvet töri egy kissé, de nagyszerűen beszéli a bulgárra.1 rokon szerb nyelvet. Él­ményeiről a következő érdekes 'dolgokat mon dotta el a Délmagyarország munkatársának: — Jeremic Borisnak hivnalk, húsz éves egyetemá hallgató vagyok, iRratzigorében születtem. Onnan indultam el december ele­jén kért társaimmal együtt, awzal a eéülal, hogy Páriab* megyünk. Én már voltosa majd egy évig Párisban, ahol tanulmányai­mat folytatom. Apám, aki állami hivatalnok eközben természetesen állandóan segélyezett és most is útiköltségemet ő felezte. A másik két társamnak azonban, akik közül az egyik szintén diák, a másik pedig riUanysotóreiű, őszintén szólva nem volt elég útiköltsége. Taurn-SeverLnbe aztán engem is baleset ért. Utipod gyászomat és télikabátomat ellopták. Szégyenszemre nem akartam már innen visz szafordulni és társaim biztatására elhatároz­tam, hogy potyán fogjuk megtenni az utat. Orsovánál felszállottunk éjszaika egyik sze­mélyvonat utolsó kocsijára. Én a kerékpár tengely&n helyezkedtem el, az ©gyík társam az üresen lévő fékező-bódéba ült, a másik pe­dig, szintén a kocsi alatt, a tengelyen he­lyeszkedett el. — Igy utaztunk minden baj nélkül egé­szen Temesvárig. Temesváron a diák-társam rosszul lett és leszállott, nem tudom, hogy mi lett vele, töbtiet neon láttam. Én is rosa­szul éreztem magúm és a nagy hideg miatt rettenetes szenvedéseket állottam ki. Sokszor már arra gondoltam, hogy km-gvok a robogó vonatról bármi is történik velem, de az élet­ösztönöm mindennél erősebb volt. Később az­tán elvesztettem nz eszméletemet ós nem tu­dok semmiről. Elmondotta J eremie azt is, hogy Párti­ból hívták haza katonának. Részt is vett tölíb ütközetben és fíonk-nÁÍ egy golyó meg­sebesítette a lábán, ö maga irta le azokat u helyeket, ahol a háborúban megfordult. Ér­dekes, hogy a "bolgárok, hogyan irják a hely ségnevekot. Az ő iráaa .szerint a következő helyeken vett részt az ütközetekben: Tciha­taidya, (Csataldzsn) Ronlair, Kanti, Gu­inordyina, Bouk, Soultan-topé. Szcrencségértá hamarosan megsebesült ugy, hogy a háború többi borzalmaiban nem kellett rószrbvennie. Miután a rendőrségem is meggyőződtek arról, hogy Jeremie Boris igazat mondott. Somogyi Szilveszter dr. főkapitány .megkö­nyörült a sokat hányatott ifjú szenvedésein ée rendkívüli segélyképen 10 koronát ut iltfiik ki számára. Jeremie táviratozott apjának és utiköltségot kért, mert tovább akarja foly­tatni útját Párisba. — Ezúttal nzonban már nem a vonat alatt fog utazni, mert attól egyelőre elment a kedve. Az uj államtitkárok a kultuszminisz­tériumban. A közoktatásügyi minisztérium dísztermében ma délelőtt tizenegy órakor búcsúzott el Benedek Sándor, a közigazga­tási bíróság újonnan kinevezett másodelnöke a minisztérium tisztikarától. Benedek ihosz­szabb beszédet intézett a minisztérium tiszt­viselőihez, amelyben hálásan megköszönte azt a támogatást, amelyben munkáját része­sítették. Ezután Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter az újonnan kine­vezett államtitkárok, llosvay Lajos, Kle­belsberg Kuno gróf és Madách Emánuel kí­séretében a terembe lépett, bemutatta az uj államtitkárokat a tisztviselői karnak és a tisztviselők jóindulatu támogatását kérte a számukra. Az uj államtitkárok nevében llos­vay Lajos beszélt, aki beszédében rámuta­tott arra, hogy a közoktatásügy terén több javítás szükséges. — Ha csak az uj egyetemek szervezésé­re, a testi nevelésre, a tanárképzésre, a kö­zépiskolai tanterv átalakítására gondolok, — mondotta, — máris oly sok mélyreható és különböző vonatkozásaiban kényes teendőt Játok, hogv ha a ti támogatástokra nem szá­mítanék, mondhatom, hogy már előre csüg­gedést éreznék, még mielőtt a részleteket megismerném, de hiszem, hogy elkedvetlene­désre sem a közel jövőben, sem később nem lesz okom. Végiil még a tisztviselői kar jó­indulatu támogatását kérte ugy a maga, mint államtitkártársai részére. Hirdetéseket felvesza kiadóhivatal Kárász-ulca 9,

Next

/
Oldalképek
Tartalom