Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-06 / 4. szám

8. MliMAGYABOKSZÁG 1914. január 0. KORZÓ oz Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefonszám: 11-85. A nn pii (Gaumont fék.) Dráma 4 felvonásban. Csak számozott helyek. Kedvezményes jegyek érvénytelenek. Pénztárnyitás délelőtt 10-1-ig :: délután 2 érától. n a „KORZÓ" MOZI helyiségében. Előadások: d. u. 3, V«5, 6, VÍ8 és 9 órakor. Helyárak: Páboiyüiés K 1.50, zsölye K 1.30, l-ső hely 1.10 fillér, ll-lk hely 90 fillér, lll-lk hely 50 fillér. - Kedvez­ményes iegyfüzetek a pénztárnál kaphatók. fizetési ám: Egy évre 24 korona, fél évre 12 korona, egyes szám ára 1 korona 20 fillér, (megjelenik minden hónap 1-én ós 16-án. Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld a kiadóhivatal. Szegeden Várnay L. könyv­kereskedésében kapható. — Hogyan készül ? Ezer meg ezer újságol vasénak nemcsak a kíváncsiságát, ha­nem a tudná akarását elégiti ki az ,a díszes kötet, amely Jlogya-n készül?" cimmel most jelent meg a. könyvpiacom. A pompás kiállí­tású könyv felvilágosít arról, (hogyan készül a szövet, amiből a ruhákat varrják, — a pa­pír, amire írunk, — az újság, amit olva­sunk, — :az üvegpohár, a porcelán tányér, a kávéscsésze, a cukor, a gyufa, az olaj — ho­gyan .lesz a kőszénből gáz, — hogyan építik a tengeri hajót, — hogyan készül a (bőr, a szivar, a harang, az acél, a szobor, az írótól!,, a ceruza, — azonkívül még sok más, amit szinte minden órában magunk körül látunk, de amiknek a születése, gyártása eddig titok volt mindenki előtt. A „Hogyan készül?" ezeket a titkokat fedd fel és a (rádiumnak, a villa másságnak, meg a drótnélküli távírónak az évtizedében nincsen ezeknél érdekesebb, izgalmasabb olvasmány a nagyközönség szá­mára, amely könnyű előadáson és jó képeken keresztül akar behatolni a technika csudás birodalmába. A „Hogyan készül?" szerkesz­tői Apor Dezső és Nagy iBéla teljes megér­téssel találták el azt a bangót, amely az in­telligens nagyközönségnek és a produktív irányiban nevelt ifjúságnak sokfelől fölkel­tett érdeklődését teljes mértékben és a tudo­mány legújabb állása szerint elégiti ki. Kü­lön kell kiemelni azt, hogy a kötet számára készült 250 fényképfelvétel valósággal a szenzáció erejével hat, mert az illusztrációk­nak ilyen bőséges tömegét egyetlen hasonló kön5rv sem adta még olvasói számára. A szi­ntes vászonkötésben 'megjelent nagyalakú, vaskos kötetet a könyvesboltok 6 koronáért árusítják. saBinHBaMBBaaBfttsRScfiaastaettSBdssaastMaisefsnsiBSifaBe KÖZIGAZGATÁS (-) Lemondták a három milliós kölcsönt Néhány hét előtt a tanács levelet intézett a Magyar Földhitelintézethez, amelyben föl­hívta, nyilatkozzék, íolyósithatja-e a három milliós kölcsönt 1914. november elsejéig vagy sem. A tanács érdeklődésére most válasz jött a Földhitelintézettől. Azt irják, hogy a pénz­viszonyok javultak ugyan és lehet rá remény, hogy a három milliós kölcsönt 1914. novem­ber elsejéig folyósítják, kötelező ígéretet azonban a legnagyobb sajnálatukra nem te­hetnek. Hogy miért, azt nem irják. A tanács hétfőn délelőtt tartott ülésében a Földhitel­intézet lemondó levelét — egyebek hijján — tudomásul vette. (-) A tanyai vasút ügye. A tanyai vasuf terveit és költségvetését Szesztay Imre mű­szaki tanácsos még a nyáron.elkészítette és le is küldte a városnak avégből, hogy vizs­gálja fölül s azután terjessze föl a miniszter­hez jóváhagyás céljából. A tanács hétfőn dél­előtt tartott ülésében foglalkozott ezzel az ügygyel és ugy határozott, mielőtt a tanyai vasút terveit és költségvetését a. miniszter­hez fölterjesztené, véleményezés céljából ki­adja a pénzügyi és gazdasági bizottságok­nak. A két bizottság legközelebb már össze is ül, hogy kritikát gyakoroljon a tanyai vasút tervei és költségvetése fölött. (-) Házat kínálnak. A Maros-utca tgyik legrégibb épületét, a Haris-házat 22,000 koro­náért kínálja a háztulajdonos, Ilovai Antal a városnak. A mérnökség már fölbecsiutette a házat, amely állítólag 19.000 koronát ár. Mivel a telek egy,része 'beleesik az uteayen­dezési vonalba ós annak kisajátitúrára előbb vagy utóbb szükség lesz, a tanács akként ha­tározott, hogy méltányos árért megveszi az ingatlant. ' » >? «HHEftwnaa*«a r r TUDOMÁNY ES IRODALOM. (*) Tonelii Sándor közgazdasegi tanula mánya. A szegedi kereskedelmi és iparkairar­kiváló képzettségű titkára. Tonelii Sándor könyvet irt A magyar közgazdasági érdek­képviseletek aktuális problémájáról. A könyv az összegyűjtött és földolgozott nagy adat­halmaz miatt épen ugy kiváló érdekességü, mint megállapításainak és következtetései­nek biztossága és meggyőző ereje miatt. A modern gazdasági életben egyre nagyobb szerepet játszanak az úgynevezett érdekkép­viseletek, az egyes termelési ágak, mezőgaz­daság, ipar, kereskedelem vagy egyes szak­mák egyesületei, testületei, amelyek azon cél­ból alakultak, hogy az azonos foglalkozá­sunknak érdekeit a kiviil állókkal, a kormány­nyal és hatóságokkal szemben képviseljék. Egyesek közülök a régi céhek leszármazol és a céh-hagyományokat képviselik, mint az ipartestületek és ipartársulatok, mások kö­zűlök szintén hatósági jelleggel birnak, de már modern közszellem behatása alatt jöttek létre, mint a kereskedelmi és iparkamarák, végül mások teljesen az érdekéitek szabad el­határozásából. Ezek a szabad mezőgazdasá­gi, ipari és kereskedelmi érdekképviseletek. Ezeknek az érdekképviseleteknek a száma már Magyarországon is több százra rug. Több közülök igen jelentékeny múltra tekint­het vissza és fontos szerepet játszik a gaz­dasági élet irányításában. Mégis Magyaror­szágon mindezideig hiányzott egy olyan gaz­dasági természetű munka, amely általános­ságban foglalkozott volna az érdekképvise­letek kérdésével és egyenkint ismertette vol­na az egyes társulatokat, egyesületeket. 'Ezt a hiányt van hivatva pótolni Tonelii Sándor­nak most megjelent könyve, melyet az Or­szágos Iparegyesület adott ki. A tizenöt ives kötet tulajdonképen két részre oszlik. Az el­ső rész általánosságban foglalkozik az ér­dekképviseletek ügyével, mondhatni, azok természetrajzát adja. Ismerteti eredetüket, céljaikat, törekvésüket, eszközeiket, a -tago­kat, vezetőket, tisztviselőket, vázolja fejlődé­sük irányát és külön foglalkozik az érdek­képviseleti tisztviselők nevelésének a kérdé­sével. A második rész a magyar érdekkép­viseletek fejlődéstörténetét nyújtja és sorra veszi az összes gazdasági jellegű egyesüle­teket, külön-külön is ismerteti történetüket, jelen állapotukat és a gazdasági politikában elfoglalt helyüket. Ez a rész nemcsak ismer­tető jellegű, hanem gyakorlati értékkel is bir, amennyiben teljes cimtára a magyar gazda­sági egyesületeknek, amit haszonnal kezel­hetnek maguk az egyesületek és a hatóságok is. A kötet ára 3.50 korona. Kapható Várnay L. cég könyvekereskedésében. (*) Irodalmi délután. Sikerült irodalmi matinét rendeztek vasárnap délután a szegő­di Urinők Otthona javára a városháza köz­gyűlési termében. lElsőnek Somlyódy István járásbiró ült a felolvasó asztalhoz, aki tár­sadalmi szempontból a magukat fönntartó, dolgozó nők helyzetét fejtegette és arra a konklúzióra jutott, hogyha a kenyérkereső nők (kiöregszenek és családtalanokká lesznek, nincs hajlékuk, ahol eltölthetnek az öregség napjait. A magányos urinők otthona már eb­ből a nézőpontból is nagyjelentőségű szociá­lis intézmény lesz. Utána Varga Borbála olvasott föl oroszországi útjáról érdekes meg­figyeléseket Kiválóan sikerült Zsoldos (Benő­nek, a Délmagyarország munkatársának fel­olvasása Rahinidranath Tagoreról, akinek néhány remek versét mesteri fordításban mu tatta l>e. Föl olvasását nagy tetszéssel hono­rálta a közönség. Ezután Sitnonka György ol vasta föl néhány líluom, hangulatos versét, amelyekért tapsban fejezte ki elismerését a közönség. Vásárhelyi Júlia novellát olvasott föl, D. Baráti József pedig két költeményt szavalt el szívvel, hatásosan. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom