Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-01 / 1. szám

6. 1914. január 1. A tüzérkaszámya ügyében az utóbbi időben nem kedvező fordulat állott be. Az ügy discrécionális voltánál fogva bővebben ez ügyben nem nyilatkozhatom ezidő sze­rint. A főbaj e kérdésben az, hogy az irány­adó véleményű honvédtüzérségi felügyelőség a laktanyának fölajánlott telket most leg­utóbb alkalmatlannak minősítette. Szüksé­ges, hogy e kérdésben a két érdekelt fél a kölcsönös engedékenység terére lépjen. És ez utón is kérem a tekintetes Tanácsot, hogy e kérdést a legnagyobb ügyszeretettel kezelje. Mert bár a honvédtüzérség egy ré­sze szerződésileg két évre Szegedhez van kötve, mégis félő, hogy meg nem egyezés esetén Szeged elveszti a honvédtüzérsé­get. Az alsótanyai automobiljárat ügye is fontos kérdés nemcsak a külterületre, hanem a városra is. A fölállítandó járat összekötő kapocs lesz a tanya és a város között s el­szoktatja a külső részek lakosságát attól, hogy a most általuk könnyebben hozzáfér­hető szabadkai, halasi stb. piacokra járjanak. Számtalanszor tárgyaltam ez ügyben a mi­niszter ur őnagyméltóságával 's közbenjá­rásomat siker követte, önagyméltósága le­vélbe™ meghagyása folytán erről értesítettem az érdekeltséget. Az e tárgyban az érdekel­tek által december 23-án közzétett cikkben foglalt adatok valódiak, azokat én — ki ez ügyben közbenjártam — megerősíthetem az­zal, hogy az ügy iratai a sürgetés dacára ma sincsenek fenn a minisztériumban. Azon­ban minden mulasztást lehet pótolni s a la­kosságnak jótétemény lesz, ha az automo­biljárat a közeli jövőben megindulhat. Végül jelzem, hogy a Szegedi Gazda­sági Egyesülettel kapcsolatban mozgalmat i indítottunk s kérelmeztük a földmívelésiigyi kormányhatóságot, hogy a Szegeden most létesülő kender- és lentermelési szakintézet­tel kapcsolatban Szegeden állittassék föl az „Alföldi Növénytermelési Kísérleti 'Állomás" és pedig kapcsolatban az államosítandó sze­gedi vegykisérleti és állami magvizsgáló ál­lomással. Reméljük, hogy e mozgalmunk si­kerre vezet, akkor Szeged egy fontos közin­tézménnyel gyarapodik. Sok fontos ügye van a városnak még elintézetlen, amelyekben kész segítő társa óhajtok lenni a polgárságnak. Most ezekről rövidség okából nem irhatok, de közelebb ke­resni fogom az alkalmat, hogy polgártár­saim előtt ezeket kifejthessen. De már azt most is jelzem, hogy a vá­ros ügyeinek megoldásánál, az összlakos­ság összetartozó, békés, egymást megértő önzetlen munkásságára van szükség, mert Szegeden nagyon sok a tennivaló. Hiszem, hogy ez a bekövetkezendő újévben meg lesz. Ezen reményben kívánok jó és boldog újévet szeretett városomnak és polgárságának! Gerliczy Ferenc báró. Hirdetések közlésére legcél­szerűbb a Délmagyarország. (BKBIBIIHBHiIRtlIBHIIIKII* SZÍNHÁZI CUKORKAR, ajándék-dobozok gyönyörű választékban Igazgalö: URS IMM lettan­lanuár hl mi. ni is 4-in A kinematográfia minden eddigi produkcióját túl­szárnyaló gran­diózus filmalko­tás, mely jelene­tei páratlan szép­ségével, kiállitása káprázatos ará­nyaival és lebi­lincselő érde­kességével felülmúlja a Quo Vadis?-t. Előadások pénte­ken és szombaton 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap délután 2-től éjjel 12 óráig. Jegyek előre vált­hatók a pénztárnál d.e. 10 tői 1»ig és d. u. 3-tól kezdve. Katona, diák- és gyermek­jegyek nlncsennek. Minden előadáson számo­zott helyek. I: ^ SÖHDOR. Telefon n-85. Kárósz-u., Ungár Mayer-palota. Telefon 11-« Eltűnt estélyi ruha. — A szegedi főpostán lopták el. - A „buék" szomorú következménye. — (Saját tudósítónktól.) Értíékies ügyben nyomoz a szegedi rendőrség. Ma délelőtt tiz órakor Borbokt Jenő dr. osztályjegyzőhöz lé­lekszakadva rohant he Kelemen Dezső, sze­gedi mői szabó és feljelentést tett ismeretlen tettes elden lopásért. Kelemen, Faragó Ödön­né dr.-né, a tiszti főorvos félesége részére egy pompás estélyi ruhát készített. Az úriasszony január 3-án Klagenífurtha utazik fiának az esküvőjére, aki egy baroneszt vesz el felesé­gül. Erre a célra kellett a ruha, mély el is készült. Kelemen inasával a délélőtt folya­mán akarta haza küldeni Faraigónó lakására az estélyi öltözetet, amely azonban útközben eltűnt. A női szabó inasát, Horváth Józsefet bizta nneg délelőtt féltízkor, hogy a ruhát el­vigye haza. Horváth el ás indult a ruhával, amely egy nagy szürke dobozva volt csoma­golva Faragóék lakása félé. Mikor azonban a főposta elé ért, eszébe jutott, hogy holnap újév lesz, illenék a szüleinek boldog újévet, kívánni. Eszméjét tett követte. Bement a fő­postára ós a földszint baloldalán, ahol az értékcikkéket árulják, vett egy öt filléres le­velezőlapot, odament az egyik álló-asztalhoz és a ilevelező-lapot nagy ákom-bákom betűk­kel megcímezte szüleinek. Közben a szürke dobozt letette a földre az egyik fal mellé, a terem másiík részén. Mig a levelezőlapot ró­ta, egész ed is feledkezett a csomagról, a ru­háról. a küldetésének .nemes céljáról és a. c'ún zés után a lap hátára, a tőle telhető káligra­fiával, ráirt-a: B. U. É. K. Ezalatt a szegény fin bizonyára haza képzelte magát a falujába, ahol a jó ímeleg búbos kemence mellett ü] a család és jönnek a szomszédok, 'bekukkantanak az ajtón és megszólaltatnak egy-egy jö kívánságot. Nyíl van ez járhatott az eszébe, mert a levelezőla­pot gondosan leitatta, kiment a. teremből, be­dobta a ládába és csak ekkor jutott eszébe, a csomag és a benne lévő estélyi ruha. Szaladt vissza a terembe, oda a falhoz, ahová letette és legnagyobb meglepetésére azt, tapasztalta, hogy a doboz eltűnt, vele együtt a szép, drá­ga ruha, meg az ás, aki elemelte. A szegény flu első ijedtében ész nélkül rohant 'keresz­tül az egész földszinten, majd összejárta ».z épület minden zugát, de nem akadt rá töb­a csomagra. .. Szepegve és feldúlt lelki állapotban ment haza gazdájához és sírva panaszolta el a tör­ténteket. No Kelemennek sem kellett több. Mikor megtudta a szomorú, ®őt végzetes „bvék" következményeit, kétségbeesve kiál­totta: - Szent isten, mit szól majd a nagysá­gos asszony? Elveszett a ruhása; nem me­het el a fia lakodalmára. Annak a ruhának meg kell lenni, ha mindjárt a fold alól is ke­rül elö. Ezután fogta ma,gát és elrohant a rendőr­ségre. Ott gyorsan előadta panaszát és az­zal rohant el a fopostára. A rendőrségen .Io­néi, és Koleszár detektívet bíztak meg az ügy ki nyomozásával, akik rögtön el is kezű­tek kutatni a tolvaj után. De Kelemen ««m volt tétlen ez alatt az alatt. A főpostán minden embert megtiltott, hogy nem lát­ta-e a pakkját, amikor pedig ilyen embert nem talált, akkor azután kérdezősködött az utcán, hogy a0111 lállf)1<-e egy embert, aki Mzürk« osoruaí0 iC vitt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom