Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-04 / 3. szám

14 DEEMÁÖYÁKOKSZXO 44.651, II. 1914. szám. Hirdetmény. A II. osztálya adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az 1914. évi január havában az állandó fizetés, nyűg-, kegy- vagy tiszteletdíjat huzó állami, törvényhatósági, közalapítványi, köz ségi, egyházi, társulati és magántisztek, tiszt viselők, hivatalnokok, közegek, nyűg- avagy kegy dijat huzó özvegyek, állandó alkalma záshaai levő üzletvezetők, felügyelők, közölök, könyv vivők, könyvtárnokok s általában a 80 koronánál több havidijat huzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élVező lelkészeik, tanárok, tanítók, nevelők, irók, művészek, hivatalszolgáik stb. a kereseti adó negyedik osztálya alá tartozó keresményüket — az alább említendők kivételével —• a részükre ingyen kiszolgáltatandó vallomási iveken január hó 20-áig a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál!) (bevallani tartoznak, azonkívül a vállalatdk és intézetek igazgatósága, elöljárósága, pénztár, földbirtokos, vagy üz let tulajdonos, akitől vagy amelytől az adóköteles (fizetését (húzza, szintén kötelezhető arra, hogy a nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetési jegyzékét az adófizető hatóságnál nyújtsa be. Az adókötelesek az összes rendes fizetés, nyűg-, kegy- vagy tiszteletdíjat, szóval mindazokat a járandóságokat, melyeket az állásukkal egy,bekötött bármely néven nevezendő szolgálatuk fejében akár készpénzben, akár teraaesztményiekben, akár egyéb járulékokban élveznek, — a folyó évi, vagy ha az a folyó évre megállapítható nem volna, n,z előző évi állapot szerint a vallomásba fölvenni tartoznak. E keresménynek bevallása alól azok az illetmények sem vétetnek ki, amelyek adóztatás tárgyául nem vehetők, mert annak elbírálására: vájjon valamely készpénzbeli vagy természetbeli járandóság, avagy egyéb járulék a keresetadó negyedik osztálya alá esik-e, vagy sem, kizárólag az adófizetésre illetékes közegek vannak hivatva. íA IV. osztályú keresetadó alá tartozó járandóságoknak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékbál történt valótlan bemondása, vagy be nem vallása (1875: XXIX. t.-e. 31. §.) jövedéki kihágás, melynek birsága, 1—-8-szo.r annyi, mint az az összeg, mellyel az államkincstár megkárosittatott. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a közadó kivetésére illetékes közegek jogérvényesen megállapitottak. A nyilvános számadásra kötelezett •vállalatok és egyletek tisztviselői vallomást nem adnak, ezeknek illetményeit az illető vállalatok ós egyletek kötelesek bevallani, a kivetett keresetadót tőlük beszedni és az állampénztárba évnegyedenkint beszolgáltatni. Tisztek, tisztviselők ós hivatalnokok, kik fizetéseiket állami vagy államkezelés alatt álló közalapítványi pénztártól húzzák, vaJlloraást adni nem kötelesek, ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonás utján a közpénztár szedi be. Ha valaki a IV. osztályú kereseti adó tárgyául veendő többrendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a negyedik osztályú keresetadó az illetmények összevont összege után vettetik ki. Kelt Szeged 1914. évi január hó. A m. kir. pénzűgyigazgatóság, 44.651. H. 1914. szám. 1914. január 4. Hirdtmény. A föld- és házbirtok titán járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. Alt alános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra, a Iiázbóradó allá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak 30 százaléka; b) a házosztályadó alá eső liázbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak 40 százaléka; , - j e) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- ós házbirtoknál 20 százalék azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó elmén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld- vagy házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnel terhelt ház- ós földtulajdonosoknak az 1883: XLVI. t.-e. 13. által az a kedvezmény adatott, hogy 1. a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonos bekebelezés általi is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg" le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10 .százaléka: feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve; 2. hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az öszszeg, mely a kötvényben megállapittatott kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első ós utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyvileg bekebelezett közadók ós kincstári bórbátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát (1883: XLVI. t-e. 16. Az 1. alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapjául szolgál az az évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén -fenmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1913. évi január hónapban 100.000 koronát vett fel magánhitelezőnél s ebből ugyanazon évi .december 15-.ig 60.000 koronát visszafizetett, a levonás alapjául az 1914. évre az 1913. évi -december hó végén fenmaradt 40.000 korona tőkemaradék évi kamatjának 10 százaléka veendő. Ez az eljárás azonban csupán az I. alatti bekezdésben emilitett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jeizáloglntézetektől felvett törlesztési kölesönök a 2. alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek. Ezekre az utóbb emiitett törlesztéses kölcsönökre nézve ugyanis az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál: aa) bizonyos évek alatt- törlesztendő kölcsönök évi kamatának •változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az öszszeg, mely a kötvényben megállapittatott kamatláb szerint a, kölcsönvett tőke után egy évre esik; bb) a kölcsön után nem -a megelőző, hanem a folyó évrie járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre Ls alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeztek. (1891: 41.187. pénzügyminiszteri rendelet, 1891: 13. P. K.) Itt .megjegyeztetik, hogy az általános jövedelmi pótadóniái .számításba veendő ikamat alatt értenidő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőke tartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapjául nem vehető. (1893 : 28.058. pénz ügymin. rend. 1893: 13. P. K.) A vallomás az adóév január 1—30-lka közötti időben adandó 'be a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál.1) E határidő lejárta után és jelesül cktóbeí 15-éi.g érkező vallomások az 1897. március 23-áin kelt és a „Pénzügyi Közlöny" 10. számában megjelent 21.275. számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelemtó vétetni, ha hitelt érdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem elháríthatatlan akadály miatt történt. A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. (Kivételt képeznek 2. pont alatt emlitett eseteik, mert -azok ,az adózók, akik a kölcsönkamatokra. voaiatkozó vallomások (benyújtására kitűzött- határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett törlesztéses' járadékkölesönt vesznek fel, jegcsitvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés magtörténtét követő 30 nap alatt (benyújtandó vallomás alapján, a rajok az ez adósság felvétele előtt fizetett általános jövedelmi pótadó mérvének hely-esbhltését az illetékes kir. pén ziiigyi gazgatóságnál kérni. Mindazok az adózók, kik az áLlumkinestúr megkárosítására irányzott szándókból az általános jövedelmi pótudónak jogosulatlan -apasztása céljából tefekkönyvileg be nem kebelezett, nem létező vagy a létezőnél nagyobb összegű adósságot avagy a ténylegesnél magasabb kamatlábakat vallanak be, az 1909. évi XI. t.-e. 93. (az 1913. 50.000. sz. Jiiv. összeállítás 20.1.) §-a értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek cl. Kelt Szeged, 1914. évi január hó. A m. kir. pénzűgyigazgatóság. színház. Városi MA DÉLUTÁN LUXEMBURG GRÓFJA. Operett 3 (felvonásban, írták: Willner A. M. és Bodánszky Róbert, fordította Oábor Andor, zenéjét szerzette Lehár Ferenc. i i SZEMÉLYEK: Renée Luxemburg grófja Bazilovics Bazil herceg Kokozov Stáza Grófnő Brissard Armand festő Vermont Juliete, modell Didier Angéla Mencsikov Szergej, jegyző HesasagSESEsaHBaneaaMtti ESTE: KATONADOLOG. Operett 3 felv. írták: Mérei Adolf és dr. Béldi Izor Zenéjét szerzette: Zerkovitz Béla. SZEMÉLYEK: Fucsufu, kormányzó Nakinak, a leánya Man-Sing, kínai ifjú Máriássy László Bodor Pista Zabola Péter Mu-Ci Pu-Ci Pimpimpáré Ping-Pong, igazgatónő Rózsaméz Heltai Hilbert Déry SUmegi Balázs Solymosy Mihó Virágháty Antal Miklósi Szebenyi Szítt leiSFOH V iwí Kofcz Uj szén- és kokszüzlet Tisztelettel tudatom a n. é. közönséggel, hogy Tisza Lajos-körut 85. sz. alatt (Honvéd-tér sarok) tüzelő anyagraktárt létesítettem. Állandóan raktáron tartok legelsörendü porosz ffltőszenet, legelsörendü porosz kokszot, faszenet, kovácsszenet és aprított tűzifát. Sulyhlány kizárva, minden tt zsák plombálva van. it Hiihoi itállltii dllnitntii. NigqbttiQ rinmiiiilM KHI "Wiedeifeei Pál Tisza La)os-kl)riif 85. (Honvéd-tér sarok.) Telefon 13-16. szám