Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-31 / 26. szám

r 31 ig itéletó­ágot, más ; jogos, de yos, tehát, s az iigy­r, valóban járnák há­birtokuk­sbüksoges i csaik a tt tkitensiz­n imitézike­udea ár­rala joguk eggon dől­tük szóló* •soillikieidle. 3'órás szü­egy koro­:el! kezdte iy szerint erés nrg­taTláin ár­egény ab Benő itó -utca I.si 34. M on I l aa 1 1914. január 3í. DBDMAQYARORSZÁÖ ii. KOZGAZDASAG. Szegeden drágább a sertéshús, mint Debrecenben (Saját tudósítónktól.) December huszon­nyolcadika óta hatóságilag meghízott hentes méri ki Szegeden, a Valéria-téren a sertés­húst. Azóta hetven, darab sertés 'húsát mérte ki a hatósági hentes. Mégis, januárban tíz­tizenkét fillérrel emelkedett az eleven sertés ára, mire a hatóság tegnap próbavágást tar­tott. Az eredménye ennek az lett, hogy a karmonádli kilóját egy korona hetvenkét, a comb és lapocka kilóját egy korona negy­vennyolc és az oldalas kilóját egy korona huszonnyolc fillérre emelték föl. A többi ár a régi maradt, sőt a szalonnát a megállapí­tott hatósági áron valamivel, alul árusítja a hentes, ez azonban sovány vigasztalás. Ha a borjúhús, vagy a csirke, liba ára emelke­dik néhány fillérrel, hagyján, a sertéshús azonban főleg a szegényebb néposztály táp­láléka és igy sok is fogy belőle, az árak íöl­srófolása tehát annál igazságtalanabb. Ha már a hatóság vette a kezébe a sertéshús árusításának ellenőrzését, legyen rajta, hogy a nép minél olcsóbban jusson hozzá ebhez a húshoz. A husuzsora, akármilyen kismérték­ben is nyilvánul meg, veszedelmesebben érezteti hatását, mintha akármilyen más élel­miszernek az árát srófolják föl. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ha a hatósági hentest a hatóság arra kényszeritené, hogy a sertés­hús-árakat az eddigi fokon hagyja, a hentes még akkor is megtalálja a maga számítását, legfölebb vlamivel kevesebb nyeresége lesz. Hegy a sertéshús árának fölemelése nem szükségszerűen történt, azt igazolja Debre­cen .példája, a'hol szintén most nyílt meg a hatósági mészárszék s ahol a sertéshus-árak loval alacsonyabbak, mint Szegeden. Tes­seK következtetni az alábbi kimutatásból: 1 kigr. fehér szalonna 1 K 28 f. 1 kgr. zsírnak való szalonna 1 iK 28 t. I kgr. háj 1 K 30 í. 1 kg,r. csonitné'lküli, I. rendű sertéshús (ideértve a tövis­ikest, combot és a nyers sonkát is) I K 52 f. 1 kgr. oldalas 1 'K 24 f. 1 kgr. bélkövér 1 K 04 f. 1 kgr. biityökhuis — K 88 if. 1 kgr. köröm és fej — K 68 i. A legelsőrendü sertéshús Debrecenben tehát husz fillérrel olcsóbb, mint Szegeden. Vájjon mi az oka ennek? Nem ártana, ha a hatóság utána nézne, miért tud Debrecen ok csobb sertésekhez jutni, mint Szeged. x Malmok és termelők. A mult hét vé­gére, amikor a malmok üzemredukciós egyezségévél kapcsolatban arra számítottak a gabonatőzsdén, hogy a fővárosi malmok egyelőre nem fogják forszírozni a. vásárlást, többen' lebonyolították az áprilisra vállalt hosszérdekeltséget, mert azt hitték, hogy az üzemredukció, ha közvetve is, változást hoz­hat az üzletbe. A hét egyik-másik napján át­menetileg olcsóbbodott ugyan néhány fillér­rel a gabona ára, de ez sem annyira a mal­mok mostani vásárló politikája folytán, mint inkább technikai okból. Az osztrák spekuláció ugyanis, amikor hire terjedt annak, hogy a nagyobb árfolyamoknál az idegen gabona behozatalával kísérleteznek, biankó sok kö­tést adott el, a ku'lissz pedig pénzre akarta váltani^ a vásárolt kötéseknél mutatkozó nyereséget, de tartósabb lanyhaság, mint a mai délelőtti ujabb árjavulásból is látható, egyik müvelet nyomán sem keletkezett. Nem is szólva arról, hogy a .mostani jegyzésnél az idegen áru még nem gravitál hozzánk és hogy legföljebb csak a határszéli forgalom­ban fordulhat elő egy-egy kisebb üzletkötés. A budapesti malmok iizemredukcióiának nemcsak a lisztüzlet helyzete, de az is egyik moka, hogy részint a tavalyi termésben be­állott lényeges csökkenés, részint pedig a mezőgazdaságii helyzet bizonytalansága foly­tán a vidéki malmoknak is folyton nagyobb áldozatokat kell hozni, hogy annyira, ameny­nyire biztosítsák a tavaszi 'hónapokra szük­séges őrlőanyagot. Vagyis, hogy az árutu­lajdonost eladásra késztessék, bp ezért az olcsóbb árfolyamoknál rendszerint jelenté­keny számmal akadnák a gabonatőzsdén vá­sárlók is, mert ha a pénzviszonyok folyto­nos javulása a gabonakereskedelemben is inkább érezteti hatását, könnyen megtörtén­hetik, hogy a malmok nem a termelő, hanem csak áprilisi átvétel utján tudnak majd kész­lethez jutni, x A gazdák és a tőzsdejubileum. A .Köztelekében olvassuk: Azzal, hogy ,gazda-> társadalmunk országos érdekképvlseltetd tes­tülete a tőzsde 50 évesi jubileumán magát képviseltette, nyilvánvaló, hogy azok a fel­tevések, imiínitha gazdatársadailanunk a tőzs­de intézményével szemben ellenséges érzület­tel viseltetne, nem állják meg helyüket. Mert ha gazda társadalmunk kiván is bizonyos re­formokat, amelyekre az OMGE elnöke a ju­biláris tőzsdei közgyűlésen is rámutatott és ezek nélkül a tőzsde hivatásszerű működését el sem tudja képzelni, azért a tőzsdét, mint nélkülözhetettem 'intézményt, leltörfefndőnek sohasem tartottuk, sőt ép azzal, bogy reform törekvéséket folytatamik, ihizonyitjuk legin­kább, hogy annyira nélkülöziietetten közin­tézménynek tekintjük, hogy féltékenyen ipar kódunk minden: oly elfajulás ellen állást fog­lalni, amely a tőzsde eredeti hivatását ?ilho~ miályositja. A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon reggel .ismét szilárd volt az irány, mert a vidék több helyén éj­sízakáinkint szinte abnormis a hideg, de ami­kor á vásárlások megszűntek és a forgalom ismét minimálisra redukálódott, la sarkint lemorzsolódtak az árak, még pedig nemcsak a búzánál, de a tengerinél is. A .lanyhaiaáig oka kizáróan teknikai, mert az idegen áru alig gravitál a belföldre. A mai árfolyamok ezek: Buza áprilisra 11.85; októberre 10.92. .Rozs áprilisra 8.93, októberre 8.53. Tengeri májusra 6.73, juliusra 6.87. Zab áprilisra 7.82, októberre 7.78. A készáru vásáron, végül vál­tozatlan az irány. A budapesti értéktőzsde. A mai előtőzsdón a spekulánsoknak az angol bank tegnapi egy százalékos és a fraun cia nemzeti bank félszázalékos rátalesizáliliitá­sávail szemben kellett állásfcglalni. Megnyi­táskor viharos hoszmozgaioim került ta napi­rendre, amelynek folyamán a határidőpiac valamennyi értékét 3—4 koronával felkiabál­ták. Csakhamar azonban reakció került, föT­szinre, mert, a megbízás ma is kevés volt elin­tézendő és mihelyst a födözés megszűnt, csőih desebb mederbe terelődött az üzlet. A zártat tartott volt. A bécsi börzén ,a vasértékek kis­sé javultak, egyébiránt ott sem elégített kii teljesen az üzlet lefolyása, amit részben az amerikai gyöngébb jelentések rovására ir­taik. A készárupiacon a kőszénért/ékek a nagy hideg miatt emelkedő irányzatot követtek. A járadékpiac igen szilárd volt, a magyar ko­ronajáradék 20—30 fillérrel emelkedett, ami­ből, végül .néhány fillérrel leadott. Kötöttek: Magyar hitel 846—848. Osztrák hitel 637. Jelzálogbank 440—441.50. Leszámi­tolébainik 523—523.50. Agrárbank 513.50—514. Magyar bank 523.50—525. Magyar villamos 547—548.50. 'Salgótarjáni 759—762. 4 százalé­kos ikoronajáradék 83.70—83.72. Osztrák és magyar államvasút 715.50—717. Városi vasút 328—331. Közúti vasút 622—624.75. RLmamu­rá'iiyi 646—647. Adria 589—591.50. Altalános kőszén 1055—1060. A bécsi börze. Kötöttek: Osztrák hitel 638. Magyar hi­tel 845. Angi ó-tank 345. Unió-bank 608. Bank vérein 530. Landerbank 528. Dohány 436.50. Alpesi 812.50. Rimaimurányi 645. Prágai vas* ,mii 2497. Skoda 761.50. Osztrák állani varat 716. Lombárd 103.75. Déli vasút 248. Török sorsjegy 229.50. Márka készpénzért 117.40. 'Mugyar ikorona járadék 83.65. Felelős szeikcsztó : Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. f mTHTTmTITTi i i I i 8 fi 11111ÍTI .lEDIHIi "ÍM NMIIMII'MJ Szombaton és vasárnap Szenzációs újdonságok Waldemar Psglanderrel. Veszélyes életkor. Társadalmi dráma. Nagyhatású COWBOY dráma. Vasárnap d. e. 10 órakor gyermek-előadás. :: 186—1914. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott birósági végrehajtó az 1881. LX. t.-c. 102. értelmében ezennel közhírré te­szi, hogy a szegedi kir. járásbíróság 1913. évi Sp. IV. 1603/3. számú végzése következ­téheni dr. Magyar István ügyvéd álta'l kép­viselt Kup Gyula és tsa cég javára 273 ko­rona és jár. erejéig 1913. évi október hó 11-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján felültfoglalt és 770 koronára becsült ,követke­ző ingóságok u. m.: különféle házi bútorok, nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegedi kir. járásbíró­ság 1913. évi V. 3555/1. számú végzése foly* tán 273 korona tőkékövetelés, ennek 1911. évi november hó ll-ik napjától járó 5% kamatai ós eddig összegen 74 korona 70 fillérben' bí­róilag már megállapított költségek erejéig fizetett rész levonásával Koronára tea. 5. tsz. alatt leendő eszközlésére 1914. ÉVI JANUAR HÓ 31-lK NAPJÁNAK DÉLUTÁNI 4 ÓRAJA HATÁRIDŐÜL kitüzetik és ahhoz venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, ihogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. i-c. 107., 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöb­bet ígérőnek saüiksóg esetén beosáron alól is elfognak adatni. Elsőbbséget igénylők ennek, az árverés megkezdéséig való érvényesítésére felhívat­nak, amennyiben az elárverezendő ingóságo­kat mások is le- és felülfoglaltatták és azok­ra kielégítési jogot nyertek volna, jelen ár­verés az 1881. LX. t.-c. 120. fa és az 1908 : XLI. (41.) t.-cikk 20. fa érteiméhen ezek ja­vára is elrendeltetik. Kelt Szegeden, 1914. évi január hó 10. FARKAS, kir. bir. végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom