Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-04 / 3. szám

1914. január 4. tflimiMii. ——• ^-.wwi Még mindig kavarognak a DMKE ügyei. -• Az elnöki tanács és Igazgatóság ülése. — (Sóját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt tizenegy órakor a városháza közgyűlési ter­mében rendkívüli közgyűlést tartott a DMKE. A közgyűlés tárgyait ma délután tartott ülé­sén készítette elő az elnöki tanács és az igazgatóság és ugy látszik, mintha ezeknek a tanácskozásaiból viharfellegek vonulnának a közgyűlés felé. Az elnöki tanács és az igaz­gatóság tanácskozását ismét személyi tor­zsalkodások, kinos személyi kérdések sok­szor szükséges, sokszor erőltetett előtérbe­tolása ékesítette. Scossa Dezső alelnök, ko­moly és céltudatos kulturmunkásságának meghallgatására kevés idő és figyelem ju­tOtt. , !.:..! Előbb az elnöki tanács, utána az igaz­gatóság tartotta ülését. Határozataik itt kö­vetkeznék. Tudomásul vették a belügyminisz­ter rendeletét a budapesti osztály ügyében, a kért felvilágosításokat megküldik. Tudomá-. sul vették Dániel Ernő bárónak az elnöki tisztségről való lemondását és elhatározták, hogy búcsúzó levelet intéznek hozzá. Kiküld­ték az Országos Közművelődési Tanácsba Kelemen Béla dr.-t és Domahidy Ele­mért. (A cirkvenicai üdülőház.) A IXMjQa igazgatósága legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy a edrkvenicai üdü­lőház vételénél nem .ragaszkodik az eredeti 'Szerződéshez és a vételárból még fennálló 55,000 koronát egy összegben kiűzeti. Az igazgatóságot méltányossági birok vezették ennek a határozatnak meghozatalánál, ame­i'om hetes. Szegény ember megszolgálta. Kilenc esztendeig! A kioszkban a mi asztalunk mellié ültek, az asszony szembe ikerült velem, de kitért Pillantásom elől. Szegényke hallgatag volt; a férje a kis lyánnyal beszélgetett halkan, szeretettél, a barátja pedig leverten és bűn­tudatosan nézegetett át hozzám. Egyszerre az asszonyka is átnézett, könybe lábadt szemmel, kérlelően. Én melegen, megértően, megbocsátóan néztem vissza, csak a szemem szögletével kérdeztem: (— Hát érdemes volt?) Az asszonyka vállat vont. Majd oda­fordult az urához és hangosan szólt hozzá, ugy, hogy mi is meghallottuk: — Borzasztó lehet ugy meghalni, hogy az ember nem is élt . . . Az ő ura csodálkozva nézett föl, én pe­dig ránéztem az enyimre: — Hallja? — Hallom — felelte ő. — De biztositom, hogy ez az élet nem volna magának való élet. Képzelje, hogy maga volna igy kiszol­gáltatva ennek a kis szőkének, mint ő van magának! Hazakészültünk. Az uramnak igaza volt. Bolond, aki nem iszik és nem dohányoz, mikor kedve is van hozzá, öröme is telik benne. De még bolondabb, aki erőnek erejé­vel erőlteti magát hozzá, holott örömet nem okoz neki, csak idegessé teszi. DfiLMAG Y ABORSZi. G lyet megfölebbeztek. Becsey Károfv dr. elő­adta, hogy a kölesön fölvétele érdekében tár­gyalt a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárra], amely tiz évre hat százalék mellett ugy haj­landó azt folyósítani, ha a két szegedi és a cirkvenicai üdülőházra betáblázhatja- A kölcsön fölvételével Sccssa Dezsőt és Jedlíes­ka Bélát bízzák meg. A fölebbezéssel szem­ben az igazgatóság ugy határozott, hogy a vétel perfektuálását javasolja a közgyűlés­nek. Nagy és rendszertelen vita fejlődött ki anról, hogy a határozatot .ugy mondják-e kii, hogy az fölebbezésne való tekintet nélkül végrehajtható. Sokan azzal érveltek emellett, hogy az az ember, akitől a cirkvenioai üdü­lőházat veszik, valamikor jómódú volt, ma már teljesen tönkrement és az 55,000 korona sürgős kifizetésével őt és családját a legtel­jesebb nyomortól mentik meg. Másik ugy vé­lekedtek, hogy lehetetlen a vételárat addig kifizetni, amíg a, közgyűlési határozatot a belügyminiszter jóvá nem hagyja. Rósa Izsó dr.: Természetes. Addig a Sze­ged-Csongrádi sem folyósítja. Többen: Semmi köze ahoz a beliigymi­nisztennok. Bósa Izsó dr. Figyelmeztet, hogy — anya­gi kérdésről lévén szó — a határozat a bel­ügyminiszter jóváhagyásáig végre .nem hajt­ható. A belügyminiszternek igenis köze van a dologhoz, övó a legfőbb felügyeleti jog. Az igazgatóság olyan értelmű javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, bogy határozza el a cirkvenicai üdülőháznak a központtól való megvételét, de a határozatot ne birtokon kí­vül rncmdja ki. _ _ (Gallavich nyugdíjaztatása.) Ezután gyors egymásutánban következ­ték a határozatok. A szegedi központnak és a budapesti osztálynak a cirkvenicai üdülő­ház körül való további rivalizálását ugy akarják megszüntetni, hogy a fölvételeket ezentúl a budapestiek eszközöljék, az anya­gi ügyeket a központi számvevőség intézze. Javasolja a közgyűlésnek az igazgatóság, hogy Gallovich Jenőt évi 4000 koronával nyugdíjazzák, az özvegyi nyugdijat évi 2400, a gyermektartási járulékot évi 600 koroná­ban állapítsák meg. Fölmerült és bizonyára a közgyűlés elé is kerül olyan inditvány is, amely Gallovidhnak egyelőre egy évi sza­badságidőt óhajt engedélyezni, mások viszont végkielégítéssel óhajtanák az ügy aktáit vég­leg lezárni. A budapesti keleti internátus fölállításá­nak előkészítésével Kende Ferencet kivánnák megbízni, a Muzeumok és Könyvtárak Ta­nácsába Scossa Dezsőt kiküldeni. Módosí­tották a csanádmegvei osztály ügyrendjét. (A főszámvevő fizetése.) Zsiross Mihály főszámvevő fizetésrende­zést kért. Az igazgatóság' már régebben bi­zottságot küldött ki annak megállapítására, hogy miként is áll a főszemvevő javadalma­zása. A bizottság munkáját elvégezte, az ered menyeket Turóczy Mihály dr. terjesztette elő. Igy: . A főszámvevő számára 1200 korona kez­dő fizetés, szabad lakás és világítás lett meg­állapítva. 1910. április 16-án fizetését az igaz­gatóság 1400 koronáról 2000 koronára emel­te föl. Annák semmi nyoma, hogy ki és mi­kor emelte föl 1200 koronáról 1400-ra. A fő­számvevő azt adja elő, hogy ez a 200 korona elnökileg lett számára megállapítva a jegy­zőkönyveik vezetéseért. 1913. juníus 14-ón — eredeti jegyzőkönyv ninos — az igazgatóság 2400 koronáról 2800-ra emelte a főszámvevő fizetését. Annak iámét semmi nyoma, hogy ki emelte föl 2000-ről 2400-ra. A főszámvevő azt adja elő, bogy fizetési pótlékként utalvá­nyozta az elnök. fíásó Sándor (Debrecen) indítvány ózza, hogy az igazgatóság rendelje el a fegyelmit a főszámvevő ellen és kötelezze azoknak az összegeknek a DMKE pénztárába való visz­szaüzetésére, amelyeket igazgatósági meg­állapítás nélkül vett föl. Szerinte azzal ép a főszámvevő nem védekezbetik, bogy ,a külön­bözeteket" az elnök utalványozta, hiszen a szá­madások es utalványozások rendben tartásá­ra első sorban ő a hivatott. A jegyzőkönyve­ket nem ő vezette, hanem Szecsö Vilmos. Bósa Izsó dr.: Senki se vezette a jegyző­könyveket, Pálfy József dr.: Ova inti az igazgatósá­got, hogy a személyi kérdések kiélesitósébe (ismét belevesszen. Meg kell vizsgálni, bogy van-e bűnös, ép azért rendé)jen el a közgyű­lés vizsgálatot. A főszámvevő fizetését pedig rendezni kell. Az igazgatóság ilyen irányú javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. (Végre közművelődési ügyek.) Scossa Dezső ügyvezető alelnök jelen­tette, hogy 117 uj tag jelentkezett fölvételre; hogy Pestmegye alispánja községek számára 250 belépési nyilatkozatot kért; hogy Arad-, Bács-, Békés-, Bihar-, Krassó-Szörény-, Temes- és Torontálmegyékben 1800 szabad­oktatási előadást tartottak; hogy különösen a csanádi, újvidéki és fehértemplomi osztá­lyok fejtettek ki buzgó működést; hogy anal­fabéta tanfolyamokat segélyezett és Szege­den a honvédgyalogezrednél két. a császá­riaknál egy analfabéta tanfolyamot rende­zett; hogy nemzetiségi vidékeken magyar daloskörök megalakítását támogatta. A két ülésen megjelentek: Scossa Dezső, GalLovich Jenő, Szecső Vilmos, tBranswetter Ottó, Turóczy Mihály dr., Rósa Izsó dr., Cse­re Kde dr., Endrényi Imre, Tóth József, íReg­don István, Falta Marcell dr., Wimmer Fü­löp, Várnay Dezső, Pásztor József, Hoffer Jenő, Lövész Antal, Baranyai Gyula, An­dreics Gusztáv (Budapest), Rásó Sándor dr. (Debrecen), Weiner Miksa, Szivessy Lehel •dr., Pálfy József dr., Szabó Gyula, Jedlios­ka Béla dr., Papp Róbert dr., Jánossy Gyula, Székély Vilmos dr., Kőhegyi Lajos dr., Fe­kete Ipoly, Recsey Károly dr., Juliász Mi­hály (Hódmezővásárhely*), Kiss Ferenc, Tuv­csányi Imre dr., Palócz László, Fehér ^rpád, Balassa Ármin dr„ Ditxói Nándor. Kavarodás az angol pénzügymini zter beszéde miatt. Lloyd George angol pénzügy­miniszter nyilatkozatait Parisban igen éle­sen birálják. Még a félhivatalos lapok is ha­tározottan kikelnek a miniszter békés fölfo­gása ellen és hivatalos cáfolatot kérnek az angol kormánytól. Egy déli újság, amely több szenátorral összeköttetésben van, 'azt irja, hogy Anglia és Franciaország szíves egyet­értését a legnagyobb gyűlölet váltaná föl, ha Lloyd George beszédét haladéktalanul hely­re nem igazitaná'k. első kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám alatt p kaphatók, esetleg részletfizetésre is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom