Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-22 / 18. szám

t. mert a vagyon nagy résziben elveszett ós pedig az Általános Forgalmi Részvénytársaság által tervezett és nem engedielmezett kaszinó révén veszett el, amely kaszinó nem a Margitsziget javát, hanem, az Általános Forgalmi Részvénytársaság érdekét szolgálta volna. A kaszinó ellen a svájciak mindig tiltakoztak és imost, hogy látják, hogy tiltakozásuk ellenére az Általános Forgalmi céljait szolgáló kaszinóra fordították a Margitszigeti részvénytársaság vagyonából a szükséges pénzt, följelentést Hettek hűtlen kezelés miatt az igazgatóság ellen, de följelentették ezenkívül csalás és sikkasztás miatt is az igazgatóságot. Most azt halljuk, hogy a följelentett igazgatóság vonakodik kiadni a svájci részvényeseknek a holnapi közgyűlésre a részvényesi igazolványókat, pedig a Spáh!inger-csoport a részvényeket már három héttel ezelőtt szabályszerűen deponálta. A holnapi gyűlés téli át viharosnak ígérkezik. — Arad legnagyobb kávéházát becsukták. Tegnap délben bezárták a Hungária kávéház ajtaját s ez a kávéház bezárását is , jelentette. Arad legfényesebb, legragyogóbb kávéházából telbáit kiszorult a vendégek népes serege. A kávéház előtt a legfényesebb volt eddig a korzó, ma este pedig kísértetiesen sötét volt az. Az ivlámpáknt nem gyújtották fel, bentről pedig ezúttal nem szűrődhetett ki világosság. A fényt a sötétség váltotta fel. A kávéház bezárása Arad eseményei között nagyon is jelentős helyet foglal el. A kérlelhetetlen bírósági végzés nemcsak a kávéház tulajdonosát lakoltatta ki, hanem azt a néhány száz embert Ls, akik a nap bizonyos óráiban szinte óraütésszerit pontossággal att megjelenni, majd távozni szoktak. Ezek nagy szomorúsággal vettek tudomást a kávéházat ért katasztrófáról s a délután folyamán sekogysem találták helyüket. Érdekes volt megfigyelni, hogy a Hungaria törzsközönsége mint oszlott meg ma délután. A közönség egy része a Központiban, másik része a Városiban ütötte fel uj tanyáját, kevesen a Fehér Kereszt és a Vadászkürtbe mentek át, mig egyes törzs asztalok tagjai a szomszédos Matzky-cukrászdában próbáltak elhelyezkedni. Sokan azonban egyáltalán •nem mentek kávéházba, hanem a korzón töprengtek azon, hogy hát tulajdon képen hová is járjanak ezentúl. A legtöbben abban bizakodnak, hogy a kávéház nem marad sokáig zárva. Hir szerint már rövidesen kinyitják ajtaját, de azt már nem az eddigi tulajdonos, hanem egy uj bérlő fogja vezetni. — Kastcs Péter meghalt. Egy valamikor sokat emlegetett ember hunyta le szemét örökre. Kasics Péter nyugalmazott miniszteri tanácsos tegnap délben agyszléthüdés következtében meghalt. Holnap diélután három órakor temetik a fővárosi farkasréti temetőbe. A polgármester disz-sirbelyet adott föl a halottnak. Kiasics Péter Lúgoson született 1849. július 31-én! Egyetemi tanulmányainak végeztével rögtön közszolgálatba lépett s a honvédelmi minisztériumban nyert alkalmazást, ahol kiváló munkaereje, tudása és szorgalma révén igen gyorsan haladt. Előbb a Ferenc József-rend lovagkeresztjével," majd a harmadik osztályú vasikoronarenddel tüntették ki. A millenium évében történt az a nevezetes összetűzése Fejérváry Qéza. báró akkori miniszterrel, amely pályafutását derékon törte ketté. — Rézpénz heiyett aranypénz. Móricz Zsigmondnak van egy gyönyörű novellája, a Hét krajcár cimü. Egy szegény mosónő hét krajcáros szappant akar vásárolni, de nem tud összeszedni csak hat krajcárt, azt is nagy nehezen, több fiókból keresgéli össze. A szegény mosónő és a család lázasan kutatja, keresd a hetedik krajcárt, de nem tudják előkaparni sehonnan se. A mosás sürgős és a mosónő kétségbe van esve. Ekkor megjelenik DlLMAGYAiSöRIföAG az ajtóban egy koldus, aki alamizsnát vár. A mosónő elmondja neki, hogy hajnal óta keresnek már egy krajcárt — de nem találnak, pedig milyen nagy szükségük voltra, rá. A koldus erre benyúl1 a tarisznyájába és jó szivvei adja oda a nagyon nehéz hetedik kraj cárt. Ebez a. történethez hasonló eset történt c napokban a fővárosban. Egy kisebb cégnek a pénzbeszedője a kora délutáni órákban sietve ment a Teréz-körnton, amikor az egyik utcasarkon egy vak koldust vett észre, aki dideregve kérte a jószívű emberek segítségét. A pénzl>eszedő benyúlt a táskájába, az aprópénzek közül kivett egy kétfillérest és átiadta a koldusnak. Aztán tovább sietett a dolga után. Este a leszámolásnál a pénzbeszedő ijed ten vette észre, hogy tiz koronája hiányzik. Tiz korona nagy pénz egy szegény pénzbeszedőnél, azért nagy gondossággal csinálta meg ujna a számadásait, de hiába. Ekkor elkez-> dett gondolkozni, hogy hol járt, hol milyen összegeket kapott. Egyszerre eszébe jutott, hogy egy helyen tízkoronás aranyat is kapott, az arany azonban neui volt a pénzkészlete között. Elekor eszébe jutott a vak koldus. Hátha annak adta oda tévedésből az aranyat. A hiányzó összeget kifizette a sajátjából, aztán elindult megkeresni a vak kosldust. Az utcasarkon azonban már nem volt ott a koldus. A pénzheszedő odament a legközelebbi rendőrhöz, aki nyomban megadta a koldus címét. A pénzbeszedő kiment a külső Terézvárosba és rövidesen megtalálta a koldust a lakásán. Épen vacsoránál ült, jó meleg szobában a vak ember a feleségével együtt. A pénz beszedő előadta jövetelének célját. A vak koldus hümmögött: — Lehet, hogy nálam lesz az arany. Még nem csinált kasszát a feleségem! — mondta. Aztán odafordult az asszonyhoz: — Anyjuk, nézd meg a tarisznyát! Az asszony kiöntötte a pénzt az asztalra, kavarta össze-vissza. Egyszerre kivillant a sok rézpénzből a tízkoronás arany. — Itt van . . . megvan ... — szólt az aszszony. — Akkor jó. Add vissza az urnák! — •szólt a koldus. A pénzbeszedő átvette az aranyat ós egy húsz fillérest tett le az asztalra. Aztán buzgón hálálkodva ment el a koldusóktól. — Forradalmi tüntetések egy temetésen Pétervárról jelentik: Az orosz fővárosban hétfőn délután egy munkás temetésénél öszszeütközés volt a rendőrség és a munkások között. A munkások a koporsót és a vörös szalagokkal diszitett koszorúkat a temetőig akarták vinni, amit azonban a rendőrök nem engedtek. Csak amikor a koszorúkat a kocsikra helyezték és néhány szalagot elkoboztak, akkor engedték újra a menetet. A temetőbe érve, a temetésen résztvevők a gyászdal után egy forradalmi dalt is elénekeltek, mire a rendőrfőnök megparancsolta, hogy a tömeget szorítsák ki a temetőből. Ez meg is történt, azonban a sir körül ismét összeverődtek a munkások. Szuljakov dumaképviselő beszélni akart, az első szavak után azonban letartóztatták és a rendőrségre vitték. A kisérő rendőröket a tömeg ismételten megtámadta, mire a rendőrök fegyverrel oszlatták szét a munkásokat. Szuljakov képviselőt este szabadon bocsátották. — Rettenetes tragédia. Moszkvából jelentik: Borzasztó dráma játszódott le Po-. picsev többszörös milliomos házában. Popicsev, akinek roppant nagy vagyona van, az évek folyamán lelkilbeteg lett és egymásután kergette öngyilkosságiba gyermekeit. Igy legidősebb fia, aki Moszkvában békebiró volt, atyja elviselhetetlen zsarnoksága miatt már hat évvel ezelőtt öngyilkos lett. Követte a halálba legidősebb nőtestvére, mert atyja minden támogatást megvont tőle és azt "kivánta, hogv testét bocsássa áruira. Most újévkor legifjabb fia is öngyilkosságot kiséreti meg. Atyja akarata ellenére házasodott meg és erre Popicsev kitagadta. Mikor Popicsev fia öngyilkos kísérletéről értesült, ötven rubelt küldött szolgájával menyének, aki ezen annyira fölháborodott, hogy apósát újévkor egy koporsóval lepte meg. Popicsev ezért efíogdtta menyét. Mikor erről öa, akí öngyilkos kísérlete következtében betegen feküdt, értesült, mérget ivott. Felesége ezt hallván, a fogságban szintén megmérgezte magát, de élőbb levédlben megírta, hogy Popicsev okozta valaimennyiök halálát. — Bergson, a divaios. Bergson, a kiváló filozófus egészen akarata ellenére a párisi közönség kedvence lett. 'A jó társaság minden tagjának meg kell hallgatni Bergson egy előadását, épp ugy, mint a hogy tangót kell táncolnia az Edward VII-szállodában. A filozófus előadóterme telve van mostanában előkelő hölgyekkel. A mult héten kisebbfajta botrányok is voltak a teremben, ugy, hogy Bergson nem folytathatta az előadását. Tegnap azután egészen komoly fordulatot vettek az események. Már Bergson, előadása előtt há rom órával mintegy ötszáz, az egyetemhez nem tartozó ember foglalta ol a terem padjait. Hogy ne veszítsék el a helyüket, türelmesen hallgatták a többi előtíó tanárt is, iMikor azután megérkeztek az egyetemi polgárok., dulakodás, verekedés keletkezett az ajtóknál. Az egyetem adminisztrátora a tereimbe jött erre és felszólította azokat, akik nem egyetemi polgárok, hogy hagyják el a termet. A közönség azonban nem távozott ós mintegy húsz percnyi zajongás után mégis csak az egyetem tisztviselői engedtek, mire Bergson hatalmas hallgatósága előtt megtartotta az előadását. — Bécsből, Szegeden át. Tegnapelőtt este a Szeged-felől érkező vonatról egy katona szállott le oz orosházi állomáson és egyenesen a szolgálatot teljesítő rendőrhöz ment azzal a kijelentéssel, hogy tartóztassa, le, mert ő Bécsben állomásozó ezredétől megszökött. A rendőr a legény kívánságának eleget tett és bekísérte a rendőrségre, .ahol kihallgatásakor .előadta, liogy Weisz Sándor szilágysomlói születésű 24 éves joghallgató és a Bécsben állomásozó 37. gyalogezred 11* századában 1 éves önkéntes. Mult év október elején vonult be, de felebbvalói embertelen •bánásmódja elől csak szökés által tudott menekülni és e hó 10-ón megszökött s azóta bujdosik az országban. A rendőrség távirat utján értesítette a 37. gyalogezred Nagyváradon székelő kiegészítő parancsnokságát és annak intézkedése után csendőri fedezet .alatt vasárnap szállítják el a jobbsorsra érdemes fiatalembert Nagyváradra. — Vasúti összeütközés emberhallál. Temesvárról jelentik: A Budapest—orsovai gyorsvonat lo'kornotivja tegnap este Gavosdia állomáson beleütközött a szomszédos: sínpárra áthaladó tehervonat utolsó kocsijába. Az összeütközés következtében a gyorsvonat lokomotfvja kisiklott és Tóth József, a tehervonat zárfékezője oly veszedelmesen megsérült, hogy azonnal meghall. Temesvárról és Karánsebesről segi tő vonatok jöttek és hosszabb munka után sikerült a kisiklott lokomotivot beemelni ,a sínekre. A vonat csak nagy késéssel folytathatta útját. — Rák-statisztika. Bécsből jelentik: A minap a heidelbergi rák-kórház tudósa, IVasielewski Tivadar, föl-olvasásit tartott a rákról a bécsi Urániában. F,fölolvasása folyamán ismertette a rákbetegségek statisztikáját. A számokból kiderül, hogy a rák elterjedése növekvőben van. Angliában hetven évvel ezelőtt 129 halott közül egy volt rákos. 1880-ban már 40, 1900-ban már 22, 1905ben pedig már 17 halott közül egynek volt rákja. Angliában most a nők halandósága sokkal nagyobb rákban, mint tuberkulózisban. Százezer ember közül Dániában 42.8,. Svédországban 35.3, Hollandiában 28.6, Németországban 21.5, Ausztriában 21.5, Magyar országon 18.5 embernek van rákja. A rákba,landóság észak felé nagyobb, dél felé kisebb. A rák-halandóság erősebben növekszik, mint a születési arányszám. Poroszországban ma négyszer annyi a rákbeteg, mint harminc éve. A rák-öröklést nem lehet statisztikával igazolni, az utódnak mindenesetre van öröklött hajlaudésága. Érdékes, hogy a/ statisztika ki tud mutatni bizonyos helyeken tömegesen föllépő rákbetegséget, de á tünemény okát még nem fejtette meg a tu-4 domAny.