Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-21 / 17. szám

2l 1914. január 21. DtLMAGYABOBSZAö névében ter joggal hivatkozliatik arra, hogy a buda­pesti ügyvédi kamara maga is sürgette a nyomdász anyagi felelősségének megállapí­tását, azonban a kamara ezt azzal a megoko­lással sürgette, hogy a hirlapbiztositék eltör­lése után szükséges lesz a nyomdászokkal szemben valami biztosítékról gondoskodni; a kormány javaslata azonban nem a kaució el­törlése miatt, hanem a kaució fölemelésével terjeszti ki a felelősséget a nyomdászokra is. (Az igazságügyminiszter beszéde.) Balogh Jenő 'beszélt Platthy György után és azzal kezdi, amivel PUattthy befejezte, tudniillik, hogy kétségbe vonja az igazság­ügyi miniszter jóhiszeműségét a sajtójiavas­latlban. Nem érti, '— úgymond Balogh dok­tor, •— miként tehette ezt a megjegyzést Platthy, hiszen ő teljesén nyíltan okolta meg a javaslat minden (pontját. Kitér arra is, amit előtte szóló említett, 'hogy a feielősiségrevo­nás lehetetlen dolog volna. Nem, inkább a mai állapot lehetetlen, mivel 'egyenesen a strchmann-rendszert teremtette meg és rendkívül sok' példa akadt, miikor állhirlap­irók és ál-szerkesztők vállalták a felelősségét s az. igazi cikkíróik kibújtak a törvény alól. A 48-as törvény ma már nem állhat meg eb­ben a részben sem. — De azért maradjunk még a régi tör­vény alapján, — kiáltották közbe az ellem zék részéről. Balogh Jenő igazságügyminiszter ekkor azt a szenzációs kijelentést tette, hogy haj­landó belevenni a törvényiavaslatba, hogy ha valaki közérdekből leplez le bármilyen visszaélést, akkor még ha kárt okozott volna, akkor se tartozik kártérítéssel. Nem várt jelenet következett ekkor. Az ellenzék, mint egy ember, harsányan és el­ragadtatással kiáltotta: — Helyes! Helyes! Es ez volt az eJső eset hónapok óta, amikor az ellenzék is helyeselt miniszter­nek. Szmrecsányi György közbekiáltott, hogy palotaforradalom Lesz e kijelentés után. Balogh Jenő dr: Az én álláspontom tel­jesen fedi a munkapárt álláspontját. Ha még igv volna, már levonta volna a konzekven­ciát. Csudálkozik Szmrecsányi megállapítá­sán, melynek alapját nem tudja, honnan ve­szi? Szmrecsányi György félreértett szavait magyarázza, melyből most azt hozza ki, hogy inkább közbeszólás akart lenni, minit megállapítás. Különben az igazságügymi­niszter javaslatával ezek után se ért semmi­ben egyet. Vertán Endre, majd Polónyi Dezső be­szélt még. Polónyi beszédéből nagy figyelj met keltett az a rész, amikor arról beszélt, hogy a javaslait törvényre emelkedése ese­tén a Népszava csukja be először a boltot, mert ekzisztálnia nem lehet az uj helyzet kö­vetkeztében. Az ülés hat órakor végződött. Német parancs a francia nyelv eilen. A Berliner Tageblcitt jelentése szerint Daim­ling tábornok parancsban megtiltotta az al­tiszteknek és a legénységnek, hogy olyan vendéglőbe járjanak, ahol francia lapok van­nak. A parancs név szerint is fölsorolja az el­tiltott francia lapokat, köztük a Journal d'Al­sace-Lorraine-t. Tilos azonkívül az olyan nem politikai gyűléseken vagy egyesületek­ben való részvétel, ahol a társalgás nyelve a francia. A szinház és a mozik harca. (Saját tudósítónktól.) Ismeretes, hogy Almássy .'Endre színigazgató, szerdára tűzte ki a Kinetofon bemutatását, amely alkalom­mal a szinre kerülő Csodavászon cimü éne­kes bohózat egyik felvonását vetítik. Emiatt a Korzó-Mozi egyik tulajdonosa Bach Jenő ós az Uránia-, Vassi- és Apolló-jmozgók tu­lajdonosa Mikó .Henrik felehbezést nyújtot­tak be, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a szinház mozi darabokat adhasson elő. A fe­lehbezést itt közöljük: Tekintetes Kapitányi Hivatal! A Szeged városi szinház közzétett heti műsorából azon értesítést nyertük, hogy fo­lyó hó 21-én és 22-én a „Csodavászon" cimü énekes bohózat keretében Edison kinet1 fon­ja fog előadatni és pedig akként, hogy min­den nap 6 és fél 9 órákor és azonkívül 22-én még külön 4 órakor is előadás fog tartatni a városi színházban. Az Edison beszélő kinetofonja szinre ho­zatala azonban a Szeged városi színházban elő nem adható tűzveszélyes voltánál és a nagy közönségre járó kiszámíthatatlan kö­vetkezményei miatt, ezért tisztelettel kérjük a tekintetes kapitány hivatalt, hogy a városi színházban az Edison beszélő kinetofonja ci­mü előadást azonnal betiltani méltóztassék. A városi szinházban ezen Edison-féle ki­netofon előadhatása céljából a következő mechanikai berendezések szükségesek: Elsősorban a szinház .beosztásánál fogva magából a díszpáholyból vetíthető csalk a kép, tehát a díszpáholyban állítandó fel a ve­títésre szolgáló gépház, amelynek Tűzveszé­lyessége különösen tekintettel a díszpáholy falainak anyagára, nem .különben a páholy diszitéseül alkalmazott drapériákra oly nagy fokú, hogy egy rövid zárlat esetén — mely­nek minden gépház minden pillanatban ki­téve lehet — a keletkezett tüz egy pillanat alatt nem csak magában a díszpáholyban, ha­nem az azt környező páholyokban is tápot nyerhet és kiszámíthatatlan szerencsétlenség­nek okozójává már amiatt is, hogy a mi vá­rosi színházunk, mely ma már nem is modern és még a szinház mindennapi követelményei­nek sem felel meg .minden tekintetben, oly kevés és egyébként is nehezen megközelithe­tő kijáróval bir, bogy csalk egy vak tüzlár­ma is elegendő lenne ahhoz, hogy a nézőkö­zönség számtalan tagjai összegázoltassélc, anél kül, hogy a tűzzel csak érintkezésibe is kelle­ne jönni. A inai modern tűzrendészet i felfogás mellett, melyek a nagyközöség személybiz­tonsága érdekében minél tülzottabb módon szemelőtt kell tartani, mozgófénykép előadá­sok más helyiségben nem tarthatók, csak olyanokban, ahol a gépház minden más részé­től az épületnek tökéletes tűzbiztonsággal el­különítve van és ahol a nézőközönség a helyi­séget a szinház bármely részén, bármikor minden pillanatban elhagyhatja és abol min­den 100 egyénre legalább egy széles és köz­vetlenül a szabadba vezető kijárat jut. Ezen tüzrendészeti alapelveket maga a tekintetes kapitányi hivatal is magáévá tet­te, midőn 37254—911. szám alatt (külön tűz­biztonsági szabályokat állított fel a mozgó­fénykép színházakra vonatkozólag. Ezek figyelembe vételével tehát a városi színházak a mozgófénykép előadások .a szin­ház jelenlegi szerkezete mellett, a közönség életbiztonsága szempontjából semmi szin alatt nem engedélyezhető, mert a biztonsági intézkedések szigorú betartásáról szó sem le­het. Tehát ha más személyeknek nem enged­hető meg a mozgófénykép előadás, más he­lyiségekben, mint, amely .a 37254—911. számú kapitányi hivatal által kibocsájtott rendelet­ben megállapított feltételeknek megfelel, ugy nem engedhető meg az a városi szinházban sem, mint amelynek szerkezete teljesen ela­vult és mozgéfényképek előadására a tűzbiz­tonság hiányából teljesen alkalmatlan. A jogegyenlőség pedig kivételt nem tür, ha. te­hát a tekintetes kapitányi hivatal az idézett tűzbiztonsági feltételek nem létezése esetén más egyéneknek nem engedi meg a mozgó­fénykép előadásokat, köteles azt megtiltani hasonló feltételek esetén a városi színháznak is. Van-e tehát, aki felelősséget vállalhat a csekélyebb szerepet játszó és a város közön­ségét esetleg oly félmillió veszteségnek kite­hető vagyoni káron felül a nézőközönségben bekövetkezhető pánikért és .szerencsétlensé­gekért? Ilyen egyén és hatóság nem létezhe­tik, mert a vagyonban és személyekben okoz­ható kár kifizethetetlen és pótolhatatlan. Méltóztassék tehát jelen kérelmünk alap­ján a városi szinházban az Edison kinetofon cimü előadást megtiltani, amennyiben pedig ezt nem méltóztatnék tenni, kérjük jelen ké­relmünket felebbezésnék. tekinteni és azt Sze­ged szab. kir. város tanácsához azonnal, még a mai napon felterjeszteni, ott pedig kérjük fenti indokaink alapján a városi szinházban a jelzett előadás megtartását megtiltani, már a biztosítási társaságokkal kötött szerződések rendelkezésein felül még a közönség minde­nek felett álló érdekéből is. Tisztelettel: Bach Jenő, mint a Korzó­Mozi tulajdonosa. Milkó Henrik, mint az Uránia-, Vass- és Apolló-mozgó tulajdonosa. Almássy Endre szinigazgató ezzel szem­ben a következőket mondotta a Délmagyaror­száy munkatársának: Fellebbezésnek ezúttal nincs helye, inert a főkapitány ur semmiféle határoza­tot ötben a kérdésben nem hozott, tehát, nincsen mi ellen felebbeznli. Én ugyanis nem kértem engedélyt arra, hogy a kineto­font bemutathassam egy színdarab kereté­ben, mert nekem jegeim van ahhoz, hogy olyan darabot adjak elő, amilyet akarok. Különben is már operettek kenetében több­ször volt mozi a szinházban. Az a kifogás sem állhat mag, hogy tüzrendészeti szem­pontból nem szabadna megengedni a veti­tést a szinházban, mert hiszen a szinház sokkal nagyobb tűzbiztonságai felszerelé­seket igényel, mint bármelyik mozi és ezeknek az igényéknek megfellel és min­denkor meg is felelt. Válság a fíottanövelés miatt. A londoni Daily Telegraph azt állítja, hogy az admira­litásnak, mind polgári, mind pedig katonai tagjai lemondással fenyegetőznek arra az esetre, iha a kabinet törölne valamit a flotta­követelés minimumából, amelyet Churchill költségvetése követel. Ez idő szerint a mi­niszterek többsége Lloyd George álláspontján van, vagyis a törlés mellett. Az ügygyel a miniszteri tanács holnapután fog foglalkozni. Lloyd George éis Churphill szlemiélyes vi­szonya rendkívül feszült lelt és nem lehetet­len, hogy kettőjük közül valamelyik a leg­közelebbi napokban lemond. Lloyd George tegnap egy óra hosszat tanácskozott Grey Edvárd külügyminiszterrel. Waldbauer Kerpely n it KfiBBDBB, mm-m e.Telefonszám

Next

/
Oldalképek
Tartalom