Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-18 / 15. szám

1914. japuár 18. delmaqyarorszXö Jái ii.......in. >T w-mnni II, az URAN SZÍNHÁZBAN és fin, vagy Nat. Pinkerton, a híres detektív csodás tettei. Mozgófényképre alkalmazta JEAN JOSE FRAPPA. Ez az izgató és művészi kivitelű dráma érdekes témájával és csodás beállításával mesze túlszárnyalja ZIGOIM ART A TIGRIST! VV V vv vvvv vvv vv V Előadások >/s6 órától folytatólag. Az esti 9 órai előadásokon csak számozott jegyek érvényesek, amelyek előre válthatók az URÁNIA esti pénztárát. Délután fi, — este rendes helyá ak. Telefonszám: 782. Válasz a MASz—MOTESz cirnti cikkre, (Saját tudósítónktól.) E lap pénteki szániának sportrovatában A MASz—MOTESz harc címmel megjelent cikk késztet arra, hogy ezúttal tornászati ügyeket tárgyaljak. A cikk pesti ember tollából kerülhetett nyilvánosságra. Ugyanis teljes lehetetlenségnek tartom, liogy Szegeden csak egy sportember is akadna, aki annyira tájékozatlan lenne a legnagyobb fővárosi egyesületek élete és működése felől, amilyen egyoldalúságot, illetve tendenciát mutat a cikk minden sora. Többek közt ezt mondja: — Kétségtelen dolog most már az, hogy ebben a harcban a Magyar Atlétikai Szövetség és vele együtt az atlétika győzedelmeskedett a tornát kultiváló Magyarországi Testedző Egyesületek Szövetsége fölött. Remélőm, hogy ez Szegeden is kétségtelen mindenki előtt? Vagy talán nemi? Hát van olyan, aki még emlékszik a legutóbbi olympiádon történt eseményekre? Azt hiszem, hogy ott kétségtelenül beigazolódott, hogy melyik szövetség győzedelmeskedett. Ugy emlékezem, mintha a MASz kiküldött atlétái ottan szintén nagyon hangosak voltak a versenyek előtt, a Stadionon kivül, de annál csöndesebbek a versenyek után. Mondhatom, hogy az én arcom a szégyentől eleget égett miattuk, tehát érthető, ha nem kételkedem a MASz győzelmében. Még arra is emlékezem, amikor itthon a tornászok lakomáján a MOB egyik vezérembere ép az atléták magatartása felett kesergett és a tornászok fegyelmét és szorgalmát hozta fel nekik követendő példa gyanánt. Elismerem, hogv a stockholmi olyimpiád óta a magyar atlétika sokat fejlődött, de ez nem jelentheti azlt, hogy viszont a torna hanyatlott. Csakhogy amig a torna fejlődésével kapcsolatban nem történtek olyan események, amelyek miatt szégyenkeznie is kellene a MOTESz-nek, addig nem mondhatjuk ugyanezt el a MASz-ról. Először is legyünk tisztáiban a helyzettel. A MASz-nak a gerince tulajdon'képen a MAC, ez pedig halálosan gyűlöli a MOTESz-t. Helyesebben még se igy van, hanem ugy, hogy Sztankovits ádáz ellensége Iszerneik. Minid a kettő nagytekintélyű sportember, mind a kettőnek sok a hive, tehát a két ember hivei egymásak is ellenségei. Olyan ez a sport, már, mint a politika. Sztankovits és az emberei azt mondják, hogy az atlétikai ügyekhez a MOTESz-nek semmi köze, afelett ők gyakorolják az egyeduralmat. Sőt egyebet is mondanak. Azt, hogy a torna nem egészséges sport, tehát a MOTESz-nek nincs létjogosultsága, a tornászok pedig pusztuljanak. — Igy téved a MASz. Egyenesen az ellen harcol, aminek az életét köszönheti. Hiszen eredetileg csakis a tornászokból került ki az atléták tábora. Aztán, hogy sport-e a torna vagy sem, azt sosem egy tornát kultiváló szövetség ellensége bírálja meg, hanem talán maga az élet. Az pedig azt bizo nyitja, hogy a legműveltebb nemzetek a tor nát kultiválják a legnagyobb mértékben. De ha már igv leplezek, akkor menjünk csak tovább. Nézzük mi van még albban a cikkben. A cikk irója szerint a Budapesti Budai Torna Egyesület és a Budapesti Torna Club kizárólag tornával foglalkozik, tehát miiért akar olyan nagyon a MASz-ban is helyet foglalni. Igazán megfoghatatlan, hogy hogyan mer valaki ilyet Ieirni. Hát az illető sose hallott az ETC-ét sűrűn verő BTC futballcsapatáról, atlétáiról, úszóiról. Vagy nem ismeri a budai atlétákat és főleg a vívókat. Igaz, hogy a budai atléták az utolsó években nem arattak nagv sikert, de ennek meg van pz oka nem volt rendes pályájuk, készült az ui. Ugy hiszem, liogy eléggé meggyőzöd het bárki is sorsainkról, ihogv a MASz— MOTESz harc cfmü cikkben Hirdetett 'két ségtelcn győzelem esa'k papiroson van meg. Itt annak kell győzni, amelyiknek igaza van. Hogy melyiknek van igaza, az megállapítható az eddig történt eseményekből is, de a későbbiekből még inkább. Idősebb Herczeg István. o Birkózás a Szegedi MTit-ban. A labdarúgás gyors ós hatalmas elterjedése már-már eltemette szépen nekiindult magyar atlétáit. ,Az a nagyszerűség, amely a labdarugó sportot övezi, annak az izgalomnak köszönhető, amelyet a labdarúgás kultiválása ós részére nyújt- Az atlétika azonban nem az izgalmas pillanatokat nyújtó, lianem pozitív eredményeket .felmutató és egy nemzet egész életére kiható sport, A szabadtéri atlétika irtán legelsősorban a birkózás az, amely megérdemli, hogy kultiválják és a legmagasabb fokra emeljék. A legnagyobb városok sportegyesületei állítottak fel birkózó szakosztályukat és az idő megmutatta, liogy fáradságuk neon volt hiábavaló, inert a magyar birkózó sporUimáron az első helyeken áll a kontinensen. A Szegali Munkások Testedző Köre felismerte a birkózósport nagy horderejét és felállította birkózó-szakosztályát. Volt ugyan az SzMTK-ban birkózás a mult télen is, de technikai okok miatt eredményes működést nem fejthetett ki. A mult év őszén megalakult birkózó szakosztály ambícióval kezdve meg munkáját, A zsidó hitközség jóvoltából megkapta a részére trénozás céljaira a zsidó iskola emeleti tornámét és ott helyezte el 25 négyzetméter területű uj szőnyegjót. A szakosztály vezetőségének sikerült megszerezni trénernek Ponarácz Pollák Józsefet, a kiváló fővárosi birkózót; csöndesen, zajtalanul kezdtek az iMTK birkózói munkába úgyannyira, hogy ugy testi erőben, mint formai tudásban a vidékbármelyik birkózó gárdájával szemben fölveiketi a küzdelmet. Munkája eredményét a szakosztály a közel jövőben tartandó házi versenyen fogja, bemutatni, mely alkalommal Szeged sportközöneége bizonyára magas fokú érdeklődésével fogja jutalmazni. A jövőre vonatkozólag igein szép kilátásai vannak •brbsmbnbsssbsslbbhrfl Bach Antal ékszerüzlete / £ rs SBStaBBIMI