Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1914-01-17 / 14. szám
4 délmagyabország 1914, január !7. Valonából jelentik: Mivel az itt letartóztatott í&rök tisztek ellen 'folytatott vizsgálat kiderítet te, hogy a puecskisérletibén Kemál ízmail bégnek is része volt, a nemzetközi ellenőrző bizottság egyik 1tagja Kemál bég letartóztatását javasolta. A bizottság azonban ezí a javaslatot nem fogadta el, mert félt a következményektől. A 'mozgalom rendkívül nagyarányú volt és forrongásba hozta Valón a egész környékét. Száz meg száz albán van útban Valona felé fegyveresen.'Magában a városban is gyakran súrlódás van a csendőrség és az albánok között. A nemzetközi ellenőrző bizottság tagjainak személyes biztossága is veszedelemben van és éze'k meg is tettek minden előkészületet, bogy szükség ese'én a Valtonában állomásozó hajlikra me;ek ülhessenek. Mohamedán izgatók járják be a falvakat és erősen agitálnak a keresztények és keresztény fejedelem ellen. Parisból jelentik: Valonából jelentik: Eszszád basa újból győzőimet aratott. Elbasszán megvételét minden órában várják. Szia róva és Husszej helységek már megadták magukat. Valonában esalk ugy tudják megérteni Esszád basa eljárását, toogv egy vagy 1talán több nagyhatalom áll a háta mögött. Azt várják, hogy az osztrák és magyar meg olasz hadihajók jönnek segítségül. Belgrádból jelenük: A Politika jelenti Okridáből: Esszád basa csapatai három napos harc után tökéletesen szétszórták az ideiglenes albán kormány seregét. Esszád basának mintegy nyolcezer embere van Elbasszán előtt, amelynek megvételét minden órában várják. Bécsből telefonálják: Berchtold gróf külügyminiszter tegnap délután hosszabb kihallgatáson volt a királynál és jelentésit tett neki a folyó albán ügyekről. Ugyanebben az ügyben a külügyminiszter a bécsi angol nagykövettel is tanácskozott tegnap déliben. SZÍNHÁZ, művészet. Színházi műsor: SZOMBAT: Baba, operett. Páratlan "/». VASÁRNAP délután: Cigányprímás, operett. VASÁRNAP este: Baba, operett. (Bérletszünet.) Bassermann — A király szegedi premiérjc. — (Saját tudósitónktól.) Olyan jó néiha hinni a művészetben, hinni a művészet hitvallásában, amely a legnagyobb dolog mégis a huszadik században. És ahogy Albert Bassermannt ma a Korzó-moziban láí'tuk, leghívebben ugy fejezhetjük ki, hogy hittünk: Bassermanuban és az ő művészetében. . A. legelső színész, Németországban. Ezzel! ugy is mondhatjuk, hogy Európában ós minden kontinensen. Hiszen a német színészet ment át a legtöbb áramlaton és ikerüit ki legáltalánosabb győzelmekkel. Különösen Brahm és Reinhardt óta,, akikhez szerintünk sokat, adott még Wedekind, nemcsak mint író, hanem mint színjátszó is. És Bassermann amikor áthódolt a moziba, vclfaképen művészi szabadságát bizonyította be ós azt is, hogy nemcsak a színházban, de a moziban s az életben, mindenütt nagy lőhet valaki, ha művész s ha .igazán a huszadik század embere. Igy kell venni és másként nem is lőhet. S Bassermann hihetetlen mélységeket, eddig senki'által 'nem reprodukált művészi csodákat ad nekünk, isteni pazarsággál. Semmi magyarázatot nem kíván, amit ő nyújt. Egy gesztusa elég egy egész életre. Egy tekintete, arcának eltorzulása megrögzíti mindazt, amit átéltünk itt-ott, amit olvasutkn vagy álmodni, .látni kivárnunk. Milyen közel van hozzánk, mennyire a mi szivünkből szakadóznak a fantázia húrjai, amelyek bizony nem-_ csak az előadó művészéi, hanem minket is fájdalommal ráznak, ugy, hogy tálán még sírtunk is . . . Amikor Bassermann, a szinész felesége meghált és ő lassankint rájön a hihetetlen (isteneim, a kikerülhetetlen dolgok a leghihetetlenebbek!) valóságára. Vagy: a mikor a művész. kis leánya beszökik a ku'liszszák mögé 'és lázas, csak gyermekíől telő elragadtatássál bámulja: Íme, az ő édesapja a király, az egész szinlház főszereplője, — az ő atyja! S a szinipadi király észreveszi,'hogy az ő gyermeke kiszökött és talán bele is pusztul, mint az anyja, mint ahogy a sors kimérte, elkerülhetetlenül;. Hogyan játsza meg ezeket a pillanatokat Bassermann! És miként tud arra a nyolc-kilenc éves gyermekre is hatni, hiszen soha nem hittük, hogy egy gyermek tényleg lőhet ilyen, megrázó, soha nem hittük el teljesen, hogy a gyermeki naivitás édes testvére az öntudatos művészetnek. És Bassermann. tovább játszik ... a gyermeke meghalt, hiába kapaszkodott bele — az atyjába — olyan erősen s a király leveszi a fejéről a koronát s a holt gyermek fejére teszi. Ez a gesztus, ez az egész a legerősebb szimbólum. Kell szólni arról is, milyen egyéniséget és egész embert ad vissza szerepéből Bassermann. Már a megjelenése is Imponál, én például igy képzeltem el mindig Beethovent, ilyen maszkkal, ilyen életífölfogássa! és ilyen művészi lázzal. A mai megszokott és megkívánt irodalom hazug romantikája milyen távol áll attól, amit Bassermann ad. Csak gondoljunk a szerelmeskedő beállításokra és' hasonlítsuk össze A király szerelmi jeleneteivel. Milyen, méltóságos, őszinte odaadás, a mit Bassermanntól láttunk. S a tragikus elemek igazán megrázóak. Itt Zacconira gondolunk s általán az olasz iskolára és szeretnénk részletesen foglalkozni azzal, mennyivel több a fantázia hite miatt Bassermann, mint Zacconi s az olasz színjáték. Pedig eddig azi olasz volt az első .... Bassermannt mostanig még egy filimjátókban láthatták az emberek. Lindau darabjában, az Egy test két lélek-ben. S azóta talán még nőt't, vagy hogy most már jobban elei mezlhetjük, mert jobban ismerjük. De nem. ez a fontos, hanem az, hogy a filmművészet lépten-nyomon produkál szenzációkat és az, hogy szinte az egész világ megismerheti Bassermant, aki nemcsak Németországnak, de az egész mai századnak is úgyszólván elsq színésze s aki a moziban föltétlenül szintért a legelső. Már ez a 'kettős szereplés is olyan tanulság, ami mögött otj láthatjuk a színház 'és a mozi világát, a 'kettő' egybefutó viláT gát. '.' Ssalay János. * Bajban a nagyváradi színigazgató. A vidéki színházakra ugyancsak rájár a rud. Most már a legtöbb jogosan panaszkodik. A Pgujabb panaszkodó Erdélyi Miklós, a nagyváradi színház igazgatója. Egyik nagyváradi lap szerint a Szigligeti-szinház jövője, exisztemoiája forog most komoly veszedelemben. Régente, még a teátrumok idejében, a magyar színészet fénykorában, nem állhatott be olyan eshetőség, hogy a direktor segélynyújtó kézért könyörögjön a városhoz. Valaha a közönség teljesen összeforrott azzal az élettel, mely izgult, lelkesedett, tombolt a világot jelentő deszkákon. Régen. Vagy tán nem is olyan régen, néhány esztendővel ezelőtt, Most azonban nem és Nagyváradhoz a színigazgatója most kérő beadványt adott. Erdélyi Miklós ebadványában elmondja mindazt, ami a Szigligeti-színház problematikus anyagi jövedelmezősége .mellett tanúbizonyságot tehet. Elmondja, hogy a Szigligetisszinház eddig az egész országban elismert magas művészi színvonalát csak ugy tartja megvédelimezketőnek a 'fenyegető veszéllyel szemben továbbra is, ha Nagyvárad városa követi a többi színészetükért áldozni kész magyar vidéki városok példáját és elengedi a fűtés és világítás költségeit és interveniál a közoktatásügyi miniszternél, hogy a céljainak meg nem felelő nyári szilikor amortizációs költségeit, .melyeket eddig az igazgató fizetett, szintén engedje el, vagy ugyanekkora összeggel felemelné a Szigligeti-szinház államsegélyét. Hasonló, sőt sokkal nagyobb segélyben igen sok vidéki város .színészete részesül, — mondja Erdélyi. — Igy például Kolozsvár, Szeged és igy tovább. De Nagyváradot mostoha gyermekként kezelik, pedig Nagyvárad számára évről-évre oly tökéletes ensemblét szervez, oly fővárosias kiállításban hozzia színre az előadásra kerülő darabokat, mint egy vidéki színház sem az országban. Erdélyi iMiklós beadványában nem a mozikat bántja. Azt panaszolja fel csupán, hogy a mozik mellett ő is meg akar élni. A színház hivatalos kimutatása szerint májusban, juniusban, juliusban 27.920 koronát fizetett Erdélyi Miklós a színházra. Október, november, december hónapokban pedig a ráfizetés 12.185 korona volt. Az utolsó had hónapban tehát 40.105 korona deficittel járt a Szigligeti-szinház háztartása. Most ha még hozzászámítanék a szináznak jegy adóval való megtenbeltetését, biztosra vehető, bogy a város a Szigligeti-szinház igazgatósácát a legválságosabb helyzetbe sodorná. Hogy a város miként dönt ebben a kérdésben, ma még nem lehet tudni. * A klnetofon a szegedi színházban. Rendkívüli érdeklődés nyilvánul meg máris Edison kinetofonja iránt, amelyet e hónap 21-én és 22-én mutat be a színház, még pedig napi két-két előadásban. A valóban korszakalkotó találmány nagy jelentősége kézenfekvő. Immár megtalálták azt az eszközt, melylyel az ember cselekményével együtt megőrizhető, úgyszólván az örökkévalóságnak. Bemutatása a szegedi színház egy érdekes játék keretében történik. A darabot Faragó Jenő irta, muzsikát Barna Izsó szerzett hozzá. Bemutatásra kerülnek a következő kinetefon filmek, beszélő mozgóifényképek: 1. Remutató-konferánsz. Elmondja Hans Paul. berlini színész. 2. A nótás kovácsok. Dalosjáték. Előadják: Edison színészei. 3. Napóleon gárdistája. Dráma egy felvonásban. .Előadják londoni színészek. 4. Carmen — az orfeumban. Amerikai varieté-jelenet, 5. Saidpasn. Látványos operett két részben. Előadja az Edison társulat. 6. A kornewillei harangok. A hires operett második felvonás vége. Előadják angol színészek. 7. Pajkos diákok. Énekes játék. Előadiák Edison színészei. 7. Varieté. A nyolcadik kép amerikai varieté előadást mutat be. Szereplők: a) szerecsen politikai szónok, aki a községi és birodalmi politika ismert frázisait mondja el és közben alaposan leszedi a keresztvizet Vüson elnökről, Bryan államtitkárról, G-aynor newyorki polgármesterről stb; b) xylophon-kvartett e) amerikai faoipő-tánc, zenekar kísérettel; d) veteránusok tercettje. 'A szereplők valódi amerikai fveteránusoili lakik Lihcollu Ábrahám alatt résztvettek a szecesszió-háborúban: e) táncoló ós éneklő szerecsen csoport; f) finálé, valamennyi szereplő részvételével. A szerdai és csütörtöki bemutatón két-két előadás lesz, még pedig délután 6 órakor és este fél kilenckor 'kezdődőleg. Minden előadás bérletszünetes, helyávak a rendesek. Jegyeket vasárnap reggeltől kezdve árusit a napnál i pénztár. Bútor rftlHtftcofrat hely. ben és vidéke, berakárazást száraz raktár helvls^fben e*rk*t*1 Ungár Benő szállító Sz :ged, Jókai-utca t. sz Telefon 34.