Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-16 / 13. szám

1914. január 16. DÉLMAGYABOESZÁG Nem egyszer látták már, amint szerb kato­nák házról-iházra jártak élelmet 'koldulva. Hir szerint az uj szerb területen működő hi­vatalnokok hűtlenül kezelik a rájuk (bízott összegeket és az idézte ellő a nyomort. — ICO ezer embert megölt a földrengés. Kevés szavú japáni jelentés alapján röviden megírtuk tegnap, hogy a Szakuraszima, va­lamint egyéb környező szigeteken irtózatos földrengés pusztított, amelynek mintegy öt­ezer ember esett áldozatul. Mára a hallottak száma szörnyűségesen megnőtt: most már százezer elpusztult szerencsétlen japánról szólanak a távirati jelentések. A borzalmas, örökké emlékezetes katasztrófáról itt követ­keznek legújabb távirataink: Kumanotóból jelentik, hogy tegnap a vulkánikus kitörések és a földrengések ugyan' olyan hevességgel indultak meg, mint az előbbi napokban. Londonból jelentik: A Szakuraszima szi­get sorsa meg van pecsételve. Gomolygó fe­kete füstoszlopok töltik meg a levegőt, öly­kpr-olykor lángoszlop csap föl a füstből. Az öböl tele van lávával és Kagoszirna városát öt méter magas hamuréteg fedi. A vulkán kitörései és a földirengések következtében összesen százezer ember vesztette életét. Szakuraszima szigetének három helységét nem lehetett megközeliteni és valószínű, bogy onnan senki sem menekült meg. Rend­kívül1 sokan vártak segítséget a tengerpar­ton és a mentőhajók legénysége mindent megtett, de hősi viselkedése ellenére sem menthetett meg mindenkit. Sokan uszvia pró­báltak menekülni, de a tűzhányóról szerte re­pülő tüzes szikladarabok még a csatornában agyonütötték őket. Sokan, pusztultak el a mérges gázok következtében'. A vulkán már nem működik ugytan, de mlég most sem le­let a sziget keleti részét megközeliteni a ret­tenetes hőség miatt. Kagoszimában a föld­rengés következtében hatszáz ház dóit ösz­sze. Egy hajó, amely a vulkán első kitörése után ötszáz menekülőt vitt a szárazföldre, a második kitörés alkalmával elsiilyedt. - Készülődés a fiumei hajóavatásra. Mikor a trieszti Stabil iménto Technikó hajó­gyárban 1912. november 30-án megkeresz­telték a Prinz Eugen Dreadnoughtot, kínos félóráig tartott, amíg a kötelékétől megsza­badított faggyus szántalpakon nyugvó hajó­kolosszus végre megindult és lesiklott a ten­gerbe. A Szent István Drreadnought építés­vezetősége, okulván azokon a nehézségeken, amelyek a trieszti lecsúszást megakadályoz­ták, mindenképen biztosítani akarja, hogy a vízrebocsátás lehetőleg gyorsan megtörtén­hessék. A hajótest alá — mint mindig, ez alkalommal is — hatalmas méretű, fából} ké­szült szánkót építettek és a szánkó alját 300 métermázsa faggyúval és egyéb zsiradékkal kenték be, hogy a föllépő súrlódás a csúszta­tó szánlkótalpak között a minimumra redu­káltassák. Minthogy' azonban a faggyú és a zsiradék a mostani rendkívüli hidegben meg­dermed és ez a vízrebocsátás sikerét koc­káztatja, a Ganz—Danubfus-gyár a szánkó­talpak közé hatalmas gőzfütő berendezést építtetett, mely fűtőberendezés napok óta egyenletes melegben tartja a szánkótalpakat és az alájuk kent rengeteg mennyiségű fagy­gyut. A vízrebocsátás napján a fűtést fokoz­ni fogják, hogy a faggyú a keresztelés idejére kellő puhasága legyen. Ha a kötelékétől föl­szabadítandó Szent István még sem indulna meg a meneteles csusztatóir, akkor lökéssel fogják mozgásba hozni. E végői erős lég­nyomású sajtót építettek, hogy 1 ekést ad­hassanak a hajónak. A Szent István Dread­nought és környéke állandóan a határrend­őrség őrizete alatt áll. Őrszemek cirkálnak körülötte és a szántalpak, valamint a tartó gerendák óránként való vizsgálatához csak a legmegbízhatóbb gyári munkásokat bo­csátják. Mert ha valaki, a szántailpak mellé néhány nagyobb szöget beverne, a lecsúszó hajótest könnyen irányt változtathatna és fél­re is billenhetne, mint a hogy pár évvel ez­előtt az olaszországi Szan Giorgo Dread­nought vizreboosátásakor meg is történt. — A hármasszövetség egységes ruhája. A közös hadseregnek egy tábornoka azt a gondolatot vetette föl egy katonai folyóirat­ban, hogy jó lenne, ha a hármas-szövetség­hez tartozó államok hadseregei közös had­gyakorlatokat tartanának. A magyar-osz­trák, német és olasz ármádia együttes föl­vonulása és operálása imponáló hatású len­ne, a szövetségen kivül lévő hatalmakat ineg lepné és ránk nézve megnyugtató hatású len­ne. A hadvezetőség eddig nem foglalt még állást ebben a dologban. De ha a közös had­gyakorlat nem is foglalkoztatja még a had­vezetőséget, annál serényebben készitik elő — mint egy németországi katonai lap tudni véli — a hadsereg ruházatának reformját, még pedig olyképen, hogy olasz és német mintára egységes szinü legyen minden fegy­vernemnél. A lovasságtól tehát elveszik a piros nadrágot s a huszárokat ugyanolyan csukaszürkébe bujtatják, mint a többi fegy­vernem legénységét, s mint azelőtt csupán a vadászkatonákat. A hármasszövetség had­seregeinek bizonyos mértékig való egységes ruházása külsőleg is harmonikussá teszi őket együttes operálásuk esetén és ugy tudják, hogy 1915-ben már meg lesz az egységes uni­formis mind a hároni hadseregben. Ma még Németországban és Olaszországban sem tel­jes az egységesítés, de mind a két országban megtették már az elhatározó intézkedéseket. — MIIHó meg millió koronájába kerül a híres Nordisik filmgyárnak egy-egy remek újdonság előállítása. Épen ezért a filmpiac legkeresettebb és legdrágább képei a Nordisk slágerok. A közönség is ezeket a remekül megkonstruált képeket szereti jlegjobban. Az Uránia-színház igazgatósága nagy anya­gi áldozatok árán megszerezte a hires gyár legújabb slágerét, az Asszonyhüséget és pén­teken bemutatja a szegedi közönségnek. A dán udvari színház minden bires tagja sze­repel a mesés szép képen. A minden izében modern dráma oly közel áll a valódi élet­hez, hogy a néző a cselekmény kellős köze: pébe képzeli magát. A szenzációs Nordisk bemutató iránt már is nagy az érdeklődés. Egyébként szenzációs meglepetést hoznak a niellékképek is. A Vass-mozgóbau Sárga ve­szedelem címmel egy izgalmas drámát vetí­tenek, mely egy japán kém kalandos életét tárgyalja le. Az izgalmas műsort kedvelő kö­zönségnek különös öröme lesz ebben a kép­ben. Hétfőn óriási szenzációja lesz az Urá­niának. — A király — Bas*ermannal. A világ­hír ü német színművész csak igen ritkán lép föl a kinematografus gép előtt, de ha már megteszi, akkor olyan tökéletes alakítást nyújt, amilyet sok tekintetben még az ola­szok dicsőséges színésze, Zacconi se tud pro­dukálni. Bassormann maga választja kii a darab tárgyát, amelyben játszik, azt heteken át tanulmányozza és csak alapos előkészüle­tek után lép a fényképező masina elé. Alig néhány film került még ki a piacra, amely­nek főszereplője Bassermaim Albert, ezek között azonban föltétlenül első helyen áll A király cimü kolosszális történelmi dráma, a mely eddig millió és millió embert vonzott a nagy világvárosokban. A Bassennann-.ké­pok rendszerint igen drágák ós ezért csak a legritkább esetben kerülnek vidéki városok­ba. A Korzó-mozgó igazgatósága azonban nem idegenkedett, a nagy áldozattól, ismerve a szegedi közönség érdeklődését az igazi mű­vészi események iránt. A király pénteken, szombaton és vasárnap kerül előadásra so­rozatos előadásokban, amelyekre a Korzó­mozi 11 tagu modern zenekara is uj kottá­kat szerzett be. Péntekre és szombatra már csak kevés jegy áll rendelkezésre, vasárnap­ra pedig előreláthatólag a vidéki intelligen- ; cia fog nagyobb számban bejönni a Bassor­mann-fllm megtekintésére. — Turcsányi Elza a Korzó-mozíban. Az utóbbi évek legkegyetlenebb gyilkóságá­ról két fővárosi rendőri tudósító Fröhliotí János és Fodor Aladár az államrendőrség engedélye alapján mozgófénykép felvétele­ket eszközöltek és ezen felvételeket az ösz­szes ibuadpesti és bécsi mozikban még a gyil­kosság napján bemutatták. !Ezt az eredeti helyszíni felvételt, amelyen rajta van: ,/i ko­sár a holttesttel", „Turcsányi Elza lakásán", „A gyilkosok elfogatása", demimonde ék­szerei", ,a főkapitányságon", ,ja> temetés" stb. Ma, péntektől kezdve minden előadáson be­mutatja a Korzó-mozi. A felvétel csak három napig lesz Szegeden. — A Csuha—Pavlik-ügy. A budapesti büntetőtörvény széík hét nap fogházra ítélje Csuha István függetlenségi képviselőt, mert. a 'képviselőház 1912. léví juimrs 4-én tartott ülésében, mikor a rendőrök először vezették ki a képviselőket, lekapta Pavlik sapkáját és azzal a rendőrfelügyelő fejére ütött. Csuha fellebbezett az ítélet dlíen. Ma tárgyalta ezt az ügyet a budapesti Ítélőtábla Balonyi Im­re eíncklésével. Csuha képviselőt Visontai Soma védte, akinek előterjesztéseit elfogadta a tábla s helyet adott annak a kérésnek, hogy ellenzéki képviselőket is kihallgassanak arra nézve, tényleg igaz-e, hogy Pavlik fegyvert fogott Cs-uhára s ez önvédelemből cseleke­dett. A tábla meg fogja állapítani azt Is, váj­jon a magyar törvények megengedík^e, hogy rendőrök menjenek be a Ház illés termébe. A tábla Ítéletét nagy érdeklődéssel váriák. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színházi műsor: PÉNTEK: Sárga csikó, népszínmű. Pá­ros 3/a. SZOMBAT: Baba, -operett. Páratlan VASÁRNAP délután: Cigányprímás, operett. VASÁRNAP este: Baba, operett. (Bér­letszünet.) * Á rablólovag. Bucsuzóul régi jó szere­pét játszotta el Virányi Sándor, a színház vendége. Ebben a darabban, melyben, ha jól emlékszünk, először jelent meg a szegedi kö­zönség előtt, sok vidámságot ,szerzett már mindenkor hálás hallgatóságának. Fölénye­sen, biztosan játsza meg szerepét, mindvégig ő vezeti a játékot, szinte maga körül tán­coltatja egész környezetét. A szépen megtelt ház jó kedvvel tapsolt Virányi pompás játé­kának, de kitüntette Gömöri Vilmát is, aki finom előkelőséggel személyesítette meg a darab szimpatikus leány-alakját. * Edison klnetofonja a szegedi szín­házban Eljut hát Szegedre; is"a'mozitechnika legnagyobb csodája, Edison kinetofonja. Al­más sy Endre színigazgató megállapodott az Edison kinetofon vállalat magyarországi igazgatóságával, hogy a beszélő msozi január 21. és 22-én két-két előadásban bemutatja a szegedi színházban. Az igazgató nem kiméit áldozatot, hogy a modern kultúrának ezt a nagyszabású vívmányát a színház miliőjó­(ben ismerje meg a közönség, ahol a kínetafou jobban érvényesül. A beszélő mozi fttmjoi egy pompás operett, a Csodavászon kereté­ben fognak leperegni, ép ugy, mint Buda­pesten a Népoperában, ahol 8 napon át a kö­zönség tízezrei gyönyörködtek Edison láng­elméjének alkotásában. Bizonyos, hogy a szegedi közönség előtt is emlékezetes marad a kinetofon kétnapos látogatása. Hiszen: mi­kor a nyáron az iscbli színházban bemutat­ták a beszélő mozit a királynak és környeze­tének, az ősz uralkodó nem tudott hová len­ni az elragadtatástól és bámulatának iámé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom