Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-16 / 13. szám

1114, jAflttár 16. p •. . • " Eltemették Turcsányi Elzát. — Harmincezer ember kísérte. — (Saját tudósítónktól) Ma délután eltemették Turcsányi Elzát. Harmincezer ember állott sorfalat azokon az utcátkan, amelyeken elvitték a holttestet a fekete lovak. Hihetetlen érdeklődés nyilvánult még. Villamos, bérkocsi és automobil már a kora reggeli óráktól fogva tömegesen vitte az érdeklődőket az Uj Szent János-kórház halottas házához, ahol Turcsányi Elzát fölravatalozták. Asszonyok, leányok, nagyrészt kendővel a fejükön, az éjszakai világ hölgyei, akik egykori pályatársnőjüket siratták benne, tömegesen jöttek, hogy a ravatalon viszontláthassák a szerencsétlen Elzát. Körülbelül hatezer ember kereste fel a ravatalt 11 óráig, délfelé pedig egyre többen jöttek elegáns uriaszszouyok, a Belvárosból és Lipótvárosból. Megjelent például Márkus Emilia, a Nemzeti Szinház művésznője is, leányával és ennek férjével, a világhírű Nijinszkyvel. A ravatalt, amely délszaki növények között komor gyászpampával volt elrendezve, rengeteg koszorú vette körül. Turcsányi Elza drága hermelin ruhájában feküdt a nikkel-alpaoca koporsóban, ezüst keresztet tartott a kezében és a nyitott koporsó ezüstös fátyollal volt bevonva. Az emiberek fölmentek a lépcsőzetes ravatalra, de a nagy tolongás miatt alig egy pillantást vethettek u halottra. Az ezüstös takaró mögül csak elmosódott képe látszott az áldozatnak. A koporsó fejénél feküdt egy hatalmas koszorú a következő fel Írással: Meiner unvergesslichen Elsa Deine Freundin Christl. A ravatalos szoba falai körül tiz egészen egyforma koszorú, egyforma felírással, csak az ezüstös szalagok színe különböző. Mindegyiken ezek a hetük vannak: S. M. ö. T. (Schmidt Miksa örökre tied.) F. B. R. K. (Fabrik.) A tiz koszorút egyszerre hozták a ravatalra. Ott van azután a fiakkeres koszorúja, aki mindennap vitte Turcsányi Elzát. Letzte Griisse von Fiakker Josef Steiner. A legtöbb koszorún csak pár búcsúszó van: „Nyugodjál békében." Név azonban nincs rajtuk. A sok drága virágos koszorúban is teljesedett a meggyilkolt nő kívánsága, aki néhány nappal ezelőtt mondotta, amikor a halálról beszélgetett varrónőjével, Lehrernével, hogy akkor szeretne meghalni, amikor a legdrágább a virág. Budapesti munkatársunk ma reggel bement a halotthoz és a következőket jelenti arról, amit ott látott: Baldaikinos ravatalon, ni kkelkoporsóban, gyertyaerdő közepén pihent a borzalmas véget ért leány. Lábtól két jókedvű, paszomántos, tollas süvegü halálmadár: az Entreprise emberei. Rajtuk kivül két jól öltözött asszony áll oldalvást s még egy férfi, aki izgatottan szaladgál, ide-oda, eloltatja a gyertyákat, fekete posztó mögé bújik, majd ismét előjön s végül rászól a két fiatal szolgára: — Kérek komolyabb arcot csinálni . . . Legalább tiz percig tessék nyugodtan állni, mert rossz a világítás. Hátat fordítottam a Szenzáció buzgó csatlósának és megnéztem az Elzát. Az arcáról, mely annyit mosolygott az aranyért, engedjék meg, hogy ne beszéljek. Nem volt emberi formája. A fehér selyemruha, a liermeHn, a gyöngy mögül a legiszonyatosabb halál nézett velem farkasszemet. délmauyaroaszag Kimentünk. Amikor kinyílt az ajtó, az udvaron szorongó tömegen moraj futott végig. Azt hitték az emberek, hogy most már bemehetnek. A paviilon másik oldalán fehér halottas kocsi áll. Kis gyermeket temetnek. Fehér ártatlanságot, talán egyetlen örömét a fiatal szülőknek. Alig tudják követni szegény kis magzatjuk koporsóját. Körülöttük hullámzik, zajong a kíváncsiak serege s az ő fájdalmukra ügyet se vet senki. Nem a fehér halott, — a fehér ravatal érdekli Budapestet, a hermelin, a gyöngy, a kokott életének utolsó fölvonása, amelynél szomorúbbat régen nem irt az élet. De tanulságosabbat sem. Mert az a csinált fehérség, az a pénzzel idealizált, mélabús végső akkord, amely a Mágnás Elza életét befejezi, a józan ember számára nagy igazságot taxát. Megtanítja, hogy az arany bálványa hazug istenség s hogy a lélek fehérségét semmi kinccsel sem lehet visszavásárolni, ha besározta az élet... (••••••••••••••••••••••••••••••a •aaaaaaaaaaaaaaaaaaa A képviselőház ülése. — Parlamenti őrség a Házban. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mar ülése csöndesebbnek ígérkezett, mint a milyen a tegnapi vofot és rövidebb ideig is tartott, mert egy órakor a Farkas Pál ügyében ítélkező összeférhetetlenségi zsűrit sorsolták lei és igy félkettőre a mai ülés véget ért. A képviselők .minden oldalról, .ismét nagy számban jelentek meg, az ellenzék azonban azzal a szándékkal, hogy a mai ülésen nem fog a tegnapihoz hasonló incidenseket rendezni. Feltűnést keltett, hogy a folyosón megjelent Eitner Zsigmond is, akit tegnap tudvalevően tizenöt napra kizártak a Ház illéseiről. Eitner bement az ülésterembe is, ahonnan azonban' az elnök kivezettette. Ez a kivezetés sem okozott nagyobb izgalmat. Ezért a mai megjelenéseért Eitnert különben a Ház az elnök javaslatára újra a mentéimi bizottsághoz utasította. Az uj házszabályok rendelkezése szerint' aki valamely házhatározatnak nem engedelmeskedik, ezer koronára büntetendő, valószínű tehát, hogy Eitnernek a mai kísérlete ezer koronájába fog kerülni, amely büntetéssel annál is inkább sújtani fogják, nehogy az ő eljárása rendszerré váljék. Az ülésen a sajtójlavasllatot tárgyalták, az első szónok Eszterházy Móric gróf volt, utána pedig Jármy Béla következett, alki egész egy óráig beszélt. A Ház holnapi ülésének napirendjére a budapesti bíróságok személyzetének szaporításáról .szóló javaslatot tűzték ki, ameüíynek tárgyalásában az ellenzék nem vesz részt. Ha ezzel végeztek, ugy holnap folytatják a sajtójavaslat tárgyalását is, amelyhez ismét az ellenzéki szónokok fognak hozzászólni. Ma már megbízható 'képet lehet alkotni a sajtóvita kilátásairól. E szerint az általános vita már alig tart néhány napig. A részletes tárgyalás során is részt fog venni az ellenzék és mint értesülünk, az elsőtől, az utolsóig minden szakasznál fölszólal. A részletes tárgyalás körülbelül űz-tizennégy napig tarthat. , , J i i * i (Az ülés.) Beöthy Pál elnök háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg az ülést. Az elnöki irományok előterjesztése után Szász Pá1 előadó ismerteti a mentelmi bizottság jelentését ama képviselők ügyében, akiket a Ház a tegnapi ülésen rendzavarás1 ért a menteim! bizottság elé utasított. A _ A népvándorlás délután egy órakor volt a legerősebb. Legkevesebb harmincezer ember állta körül a kórházat és azokat az utcákat, amelyeken át el kellett vinni a halottat, az Óbudai temetőbe vezető utolsó utján... A rendőrség alig birta föntartani a rendet s a társadalom minden rétegéből eljöttek a kíváncsi emberek ezrei. Itt emiitjük meg, hogy a megölt leány vagyona Schmidt Rudolfé maradt s a leány anyja amig csak él, nagyobb életjáradékot kap Schmidttől, valamint nagyobb segítségben részesülnek a leány testvérei is. Hogy Schmidt a bútorokkal, ékszerekkel mit csinál, nem tudják, valásziriü, hogy az egészet jótékonyoélra forditja és csak egyes, neki kedves tárgyakat tart meg, emlékül. Legalább igy mondják. Nick Gusztávot ós Kóbori Rózsit ma délután átkísérték az ügyészség fogházába. mentelmi bizottság javasolja, hogy Horváth . Gyulát és Csuha Istvánt 5—5 napra, Eitner Zsigmondot pedig 15 napra zárják ki az üléseikről. A Ház a bizottság javaslatához hozzájárul. Az elnök: Miután, a .Ház e határozata azonnal érvénybe lép, fölszólítom a kitiltott képiveslő urakat, hogy amennyiben jelen vannak, az ülésteremből ós a Házból távozzanak. Csak Eitner Zsigmond van jelen a ma kitiltottak közül, de meg sem mozdul helyéről. Az elnök: Minthogy Eitner Zsigmond képviselő ur, aki jelen van, nem tesz e'eget fölhívásomnak, öt percre az ülést fölfüggesztem. Az elnök kimegy a teremből, úgyszintén a munkapárti és az ellenzéki képviselők legnagyobb része is. (A palotaőrség bevonul.) Az öt perc eltel tévéi Bartl százados veze:éséveil húsz palotaőr gyors lépésben besiet az ülésteremibe. Laczkovics teremibi ztos Eitner Zsigmond élé áll, meghajtja magát és igy szól : — Az elnök ur ő exoéllenci'ájának rendeletére felkérem a képviselő urat, hogy szíveskedjék a Házból távozni. Eitner szó nélküli föllkel és kifelé indul. Amint az ajtón, kilép, Bartl százados a palotaőrök felé (fordul és vezényel: — Kivonulni! Az őrség sarkon fordul és gyors lépésben kivonul. Az egész jelenet szinte siri csöndben játszódott le. Egy etilen közbeszólás sem hallatszott. Az őrség kivonulása után még egy ideig tartotta szünet; ez idő .alatt a képviselők igen. lassan gyülekeztek az ülésteremben és csöndesen. beszélgettek. A palotaőrség szereplésé annyira megszokottá vált már, hogy nem keltett nagyobb izgalmat. (Újra kezdődik az ülés.) Tizenegy óra után Beöthy Pál elnök újra megnyitja az ülést s a következő bejelentést teszi: — A Ház határozatának érvényt szeretem. (Derültség a haloldalon.) Gál Sándor: Kötelességtudó elnök! Fertőn Endre: Hóhérmunka volt az egész! Az elnök: Az imént Eitner Zsigmond szembehelyezkedett a Ház határozatával. Tegnap hasonló dolgok történtek, de akkor nem kívántam ezt szóvá tenni. Miután azonban most azt látóin, hogy az urak rendszert akarnak csinálni abból, hogy szembeszállnak a Ház határozatával, kérdem a Házat, kívánja-e az Eitner Zsigmond által a Házzal és az elnökkel szemben elkövetett engedettenség ez ujabb esetét ismét a mentelmi bizottsághoz utasítani. Fölkiáltások jobbról: Igen, igen!