Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-14 / 11. szám

psimagyabobszág 1Ő14. január Í4. horvát országgyűlés legerősebb és abszolút többségben levő pártjának támogatására. A bán 'kijelentését a többség és a pártonkívüli unionisták, akik együtt működnék a koalícióval, nagy tetszéssel fogadták. Skerlecz báró beszéde után Pribicsevics Szvetozár képviselő fejtegette a többség nagy tetszése közben a jelenlegi parlamenti többségnek a kormányhoz való viszonyát. Utalt más országokra, a-többi között Magyarországra is, a hol a Wekerle-kormány idején a többség támogatta a.kormányt; noha az ügynek vezetése nem a többség kezében volt. Különösen arra utalt, hogy Wekerle nem képviselte azt az áramlatot, amely akkor a magyar többség iránya volt. A szónok kifejezte azt a reményét, hogy az országgyűlés mai helyzetében is eredményes működést fog kifejtem Horvátország érdekében. Pribicsevics beszédét a közjogi ellenzék folytonos közbeszólással zavarta. E közbeszólások Magyarország és a kormány imonista politikája ellen irányultak. — AZ olasz király Tripoliszban. Rómából jelentik: Jól értesült körökben azt mondják, hogy Viktor Emánuel király a tavasz elején hivatalos látogatást tesz Tripoliszban. — Orvosok az iskolában. Az Országos Közegészségi Egyesület iskolaorvosai és egészségtan tanári szakbizottsága nagylerjedehnii emlékiratot dolgozott ki, amelyet Jankovich Béla dr. kultuszminiszter eié térrészt a középiskola reformja küszöbén. A memorandum megállapítja, hogy az egészségtan tani'tása a mostani középiskolának mostohagyermeke, holott e tárgy van olyan fontos és nevelő hatású, mint bármely más természettudomány. Kívánja, hogy ezt a tárgyot orvos adja elő, nem a természetrajz tanára, mint némely oldalról javasolták. Az orvos külön tanfolyamon készül az egészségtanári hivatásra, próbáját adja tanitó képességének és a tárgy legfontosabb kérdéseiben (első segélynyújtás, a betegség ellen való védekezés stb.) nem dilettáns. Az egészségtan előadója és az iskola orvosa legyen az intézetnék rendes tanára. Az igy támadó költségtöbblet fedezésére szedjenek be minden tanulótól a beíráskor 2—3 korona dijat orvosi felügyelet cimén. Az egészségtant tanítsák ne csak a középiskola hetedik és nyolcadik, hanem negyedik osztályában is. Az iskolaorvosok képzéséi' helyezzék szélesebb alapra, a pedagógiai tárgyaknak biztosítsanak nagyobb területet a képzésben. A memorandum részletes tervet ad a tanítás menetéről; a fizefcésrendezésről, végül külön státust követel az iskolaorvosok részére, a melyben az első kinevezés már a nyolcadik fizetőosztályba szól (a többi középiskolai tanár a kilencedikkel kezdi) és amely aZ egész rendszert vezető és egységesítő, a kultuszminisztériumiba berendelt orvostanár személyében az ötödik (miniszteri tanácsosi) rangosztályig emelkedik. — A Tisza bt fagyott; Csongrádról táviratozzák: Az időjárás Olyan hidegre fordult pár nap óta, hogy a Tisza kedd reggelre befagyott. — Nem cseléd, hanem asszistans. A dán fővárost most néhány hete a cselédkérdés tartja izgalomban. Mióta a nöcse'lédek megalakították szervezetüket, minden kérdést, mely a cselédek állapotát a legtávolabbról1 is érinti, élénkem megvitatnak és egy szaklap gondoskodik róla, hogy az érdeklődés a szakkérdéseik iránt ne csökkenjen. Igen gyakori az eset, hogy olyan kérdések, amelyeket a cselédlányok szaklapja pendít meg, széleskörű tárgyalást kapnak Kopenhága egész napi sajtójában. A vita különösen temperamentumos: igen sok nagysága is részt vesz benne és a különböző hozzászólások terjedelméből és gazdagságából világosan lelhet látni, hogy a cselédkérdés mindig mennyire uj és égető marad. A legújabb szakkérdés a cselédleányok uj cime. A koperihágai cselédek között ugyanis erősen elliatalmasodott az a mozgalom, melynek az a célja, hogy a nőcselédek szociális állását emelje. A mozgalom vezetőnői nagy energiával védik azt az álláspontot, hogy tisztára a cselédi cim az oka, hogy a cselédleányokat a kenyerüket másképen kereső önálló nőkkel szemben páriaszámba veszi a köztudat. A cselédi cim abból az időbői maradt fönn, a mikor az ur és a szolga között való viszony olyan volt, mélyet már régen elsöpört a történelem. Most már képtelenség és minden emberi jognak ellene szól, hogy a munkaadó a házi dolgok elvégzésére szerződtetett alkalmazottat idegen létére egyszerűen a keresztnevén nevezze és a neve mellől1 elhagyja a kisasszony címzést; amely minden másféle állásban önállóan működő nőnek kijár. A kopenhágai cselédek azt is megmondják, hogy a cselédek címzését hogyan képzelik. Magyar forditásban házi asszisztensnőnek hangzanék az a cim. Ennek a címnek azután természetesen mindenféle alfaja lenne, amely megfelelne a házi asszisztensnők által elvégzett munka fajának. Igy a szakácsnőt konyha-asszisztensnőnek, a szobaleányt szobaasszisztensnőne'k, a bőimet gyermek-asszisztensnőnek kellene nevezni, a miiidenesleány pedig a házi-segifő elmet viselné. A szervezet kimondotta, hogy a keretébe tartozó nők ezentúl csak ugy vállalnak szerződést, ha a megegyezésben a munkaadó az uj címet kimondottan biztosítja. A sajtóban közölt hozzászólásokból egyébként kiderül, hogy az újítástól a nagyságák többsége sem idegenkedik. — A budapesti gyilkosság es a szegedi rendőrség. Az országban évtizedek r ta nem akadt olyan vakmerő és rendőrségileg olyan bonyolult eset, (mint Turcsányi Elza esete. Még szombaton értesítés jött ebben az ügyben a szegedi rendőrséghez is és Somogyi Szilveszter dr. főkapitány megbízta Szakáll József dr. kapitányt és Dreyer József dr. fogalmazót, hogy utazzanak fel Budapestre és legyenek jelen az érdekes nyomozás részleteinél. — A régebben nyugdíjazott állami tisztviselőkért. Mikes Gyula nyugaln azoti műszaki tanácsos most egy felhívást bocsátott ki, melyben a régebben nyugdíjazott állami tisztviselőkhöz fordul. Országos mozgalomról van szó, melynek sikerében bizni lehet, hiszen méltányos kérdést céloz. A felhívás ezeket mondja: — Az 1912: LXV-iki uj nyugdíj törvény érvénybe lépése előtti időkiben nyugalmazott állami tisztviselők sanyarú sorsának enyhítése érdekében Budapesten, Szalkay Gyula dr. nyugalmazott állami főreáliskolai tanár kezdeményezésére és elnöksége alatt mozgalom indíttatott. Egyszersmind felkérte az intéző bizottság a vidéki kartársakat arra, hogy a mozgalom hathatós támogatása végett a nagyobb városokban külön szervezkedve, hasonló tevékenységet fejtsenek ki, — a központ kezelési — költségeihez pedig anya gi erejükhöz mérten, hozzájáruljanak. Az cm lékirat folyó hó 15-én lesz a miniszterelnök urnák küldöttségileg benyújtva, — s a bizottság a netán csatlakozni kivánó vidékiek tájékozásául közölte, hogy a találkozás délelőtt 10 órakor az országház miniszteri kapujához van kitiizve. Az emlékirat egyébként a képviselőházi pártelnököknek, s valamenynyi országgyűlési képviselőnek is megküldetik; — mindamellett kívánatosnak van jelezve, hogy az a megfelelő érdekkörbe tömörülendő állami tisztviselők által a kerületekben, vagy legalább a nagycibfb városokban is az illető .képviselőnek külön s személyesen kézbesittessók. Tudvalevő, hogy Szeged nemcsak, bogy az országnak Budapest után következő legnagyobb városa, hanem mint a legtöbb állami hivatallal biró gócpont, a nyugdijasok tömeges lakó- és kedvenc végső menhelye. E város érdekelt állami tisztviselői tehát a maguk és családjaik jövendő sorsa fölötti aggodalmakkal sanyargatva, nem maradhatván ki e mozgalomból, — felkérem mindazon tisztviselő társaimat, akik az ügyet szivükön viselik, s annak eredményes befejezését kívánják, hogy addig is, — mig az erre vonatkozó előmunkálatok megtétetnek, s a központi intéző bizottság tevékenységének támogatására hivatott értekezlet megtartható lesz, — ehhez, a létérdeküket elő mozdító fontos ügyhöz csatlakozni és egyelőre a fentebb emiitett közös költségek fedezésére legalább 50 fillért Seydl Alajos nyűg. pt. felügyelő címére (Budapestre, IX. ker., Mátyás-utca 8. sz. alá) könnyen olvashatóan kiállítandó postautalványon beküldeni szíveskedjenek. Megjegyezvén, hogy a közelebbi felvilágosítások az elől megnevezett s (Budapest, II. ker., Láncbid-n. 2. sz. a, lakó) intéző bizottsági elnöktől kérhetők, ahol a memorandum szövege is, külön 50 fillér beküldése mellett kapható. - A DMKE főtitkárának nyugdíjazása ellen. Irtunk arról, hogy a DMKE legutóbbi közgyűlésén történtek miatt a vidéki tagok elégületlenek s különösen a csanádimegyei osztály tagjai tiltakoztak már előre is az ellen, hogy aránytalanul magas összegű nyugdijat szavazzanak meg — teljesen jogtalanul1 — a nyugalomba vonult főtitkárnak. Ez ellen most a csanádniegyei osztály tagjai fölebbezést intéztek a belügyminiszterhez, a tnely többek között ezeket mondja: Kérjük a Nagyméltóságú iViiniszteríumot, méltóztassék a közgyűlési határozatot megsemmisíteni s a közgyűlést utasítani, bogy Gallovich, Jenő főtitkár nyugdiját az 1912. évi LXV. törvénycikk határozmányai szerint 2360 koronában, ennek megfelelő özvegyi nyugdíjban és neveltetési járulékban állapítsa meg s ngy állítsa be az egyesület évi költségvetésébe, bogy a tiszti fizetések a főtitkár nyugdijával együtt ne rágjanak nagyobb összegre, mint amennyiben azokat az igazgatóság jogerős határozataival ímegállapitotta. Tiszteletteljes feleíbbezésünkot a következő okokkal támogatjuk: Jóllehet, az egyesületnek nyugdijalapja nincs, alapszabályai nyugdíjjogosultsággal biró tisztviselőt nem ismernek s igy nyugdíjra igényt a főtitkár sem tarthat, mi nem akarunk elzárkózni a méltányossági szempontok elől. Azt tartjuk, bogy az a tisztviselő, aki (munkásságát egy közhasznú intézmény szolgálatának szen telte, megérdemli, hogy rokkantsága esetére a munkaadó részéről megfelelő anyagi támogatásban részesüljön, de ennek a támogatásnak a .mérvét nem a közpénzek terhére jótékonykodó, megokolatlan nagylelküsködés, hanem a tisztviselő fizetésének összege, szolgálati ideje s a nyugdijat fizető egyesület anyagi ereje határozzák meg. Ez alapon Gallovich Jenő nyugdíjaztatása ügyében egyesületi nyugdijszabályzat hiányában, az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 1912. évi LXV. törvénycikk igen humánus rendelkezéseit kívánjuk alkalmaztatni. Gallovich Jenőnek, mint DMKE főtitkárának jogerősen megállapított évi javadalma 4000 korona fizetésből és 1600 korona lakáspénzből áll. Tizenegyedik éve van az egyesület szolgálatában s tekintettel arra, bogy egyetemi képzettsége nincs, ha államszolgálatban állana, negyven évi szolgálatra volna köteles. E szerint Gallovich Jenőt az idézett nyugdíj törvény 37. és 38. §-ai értelmében nyugdíjként fizetésének 42 százaléka 1680 korona és 700 korona lakbórnyugdij, összesen 2360 korona illetné meg. — Rampotia bíboros végrendelete. Rómából jelentik: Rampolla bíboros hagyatékáról leszedték a pecséteket és most az olasz és a vatikáni hatóságok folytatják a kutatást az eltűnt végrendelet után. A prétor tegnap leltározta a hagyatékot és miután abban a szobában, amelyben Rampolla elhunyt, a bútorokat följegyezte, megkérdezte a komornyikot, nem tud-e róla, hogy a bíboros int egy második végrendeletet. A komornyik erre azit felelte, hogy bizonyára a könyvtárban lesz a végrendelet. — 1050 gyorsíró Szegeden. A Szegedi Gyorsirók Egyesülete 12-ikén tartotta Nyilasy Károly városi felsőkereskedelmi iskolai tanár elnöklésével választmányi gyűlését. Uj tagokul felvette az egyesület az esztergomi városi gyorsíró egyesületet és az ujverbászi főgimnáziumi gyorsirókört. Elhatározta a választmány, hogy országos szálltetós stenogramm pályázatot hirdet, pünkösdkor.