Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-14 / 11. szám

DÉLMAG Y AEORSZÁG 1914. január 14. seit. Hosszasabban foglalkozik a kártérítés kérdésével. A jövőben — úgymond — ha egy kereskedő azt látja bogy nem tud boldogulni az üzletével, egyszerűen föl fog bérelni egy újságírót, azzal megíratja az újságjába, hogy az üzlete rosszul .megy és azután kártérítés­ért be fogja pörölni az újság szerkesztőjét, Kiadóját és nyomdászát. íme, úgymond, egy példa arra, bogy ez az uj sajtótörvény gazem bereket fog nevelni. Majd Petőfi költemé­nyeiből olvas föl idézeteket; ezek az idéze­tek ugyan nem a sajtóról szólottak, banem a költészetről, de az — úgymond Papp Zoltán — egészen mindegy. A szónoknak aggodal­mai vannak az iránt, liogy a sajtóvetségek esetén a vádlottat még esetleges letartózta­tásba is lehet helyezni. (Székeli/ Ferenc.) Székely Ferenc volt igazságügy minisz­ter azt fejtegeti, hogy a többség maga nem képviselheti a parlamentárizmust, mert a ki­sebbség akarata soha nem nélkülözhető té­nyezője a parlamentárizmusnak. A nemzet nem akkor kezd mást akarni, mikor egy parlamenti többség már megbukott és kisebb­séggé vált, hanem a nemzetnek a többségtől való elfordulása mindig már akkor követke­zik el, amikor a többség még uralmon van. Ép ezért sohasem egészen bizonyos, bogy vajon a nemzet többsége ott van-e még a par­lamenti többség háta mögött? lEz arra int bennünket, bogy tartósan a kisebbség nélkül kormányozni nem lehet. A nagyfontosságú kérdéseket mindig a többség és a kisebbség megegyezéséivel kell elintézni. Meg van róla győződve, hogy a többség a sajtójogi törvény javaslathoz is most kizáróan csak azért ra­gaszkodik, mert az ellenzék mást akar és a maga tekintélyét félti arra az esetre, ha az ellenzék az ostrommal szemben engedni fog. Az igazságügyminiszter már kijelentet­te, hogy a részletekben bizonyos engedmé­nyeket fog tenni. A miniszter urnák min­denesetre tudnia kell már, hogy mit akar, ha pedig ezt tudja, akkor kötelessége volna már mindazokat elő is adni, mert hátha oly en­gedményeket is tehet, amelyek az ellenzék megnyugtatására alkalmasak. A szóló a Kú­rián közel 20 évig volt a sajtóügyek kizáró­lagos előadója és mint a dolgok ismerője ál­lítja azt, hogy a közszabadságoknak mindazt a védelmét, amit eddig a törvényhozás és igazságszolgáltatás megteremtett, ez a javas­lat lerombolja. Az ellenzék az eddigi felszólalásokban ismertette a javaslat hibáit és a többség tag­jai közül alig válaszolnak reá. iMaga a mi­niszter sem ismerte azokat a módosításokat, melyeket tenni hajlandó. Eitner Zsigmond: Megkérdi előbb Ti­szát! Székely Ferenc: A sajtójavaslat három­szorosan ütközik bele a nemzeti akaratba. Szembe találkozik az ellenzék akaratával, szembe a sajtó akaratával és szembe a köz­vélemény szélesebb rétegeivel. Fernbach Károly: Túlnyomó részével! Székely Ferenc: És ilyen törvényt akkor hoznak, amikor inkább a már okozott sebek­nek bebegesztésére lenne szükség. (Taps az ollenzéken.) Bródy Ernő: Folyton büntető expedíciót szerveznek. Székely Ferenc: .A mostani helyzet nem alkalmas ilyen törvény megalkotására. Ez­után részletesen bírálja a javaslat hibáit. Részletes kritikáját a részletes vitánál fogja elmondani. Székely Ferencnek a haloldal tapsaival fogadott beszéde után Sághy Gyula emelke­dett szólásra. (A többi szánok.) Sághy Gyula a sajtójavaslat ellen álta­lában beszélt inkább és azt hangsúlyozta fő­ként, hogy ez a reform egv rendszernek a gyümölcse alkar lenni. Arról a rendszerről van szó. — mondotta. — amely Khuen-Hé­derváry Károly gróffal kezdődött és amelyet Tisza István gróf akar ebben a szellemben bevégezni. Ez a rendszer azt tűzte ki célul, hogy Magyarországon lerombolják a függet­lenségi törekvéseket Í5 s egyben art a füg­KORZÓ igazgató: VAS SÁNDOR. Telefonszám: 11 -85. Nordisk dráma 4 felv. A főszerepet Waldemár Psilander játsza. • Vígjáték. Az Délameribai dráma. PénztárnyHás délelőtt 10-1-tg jj délután 2 órától. :: a „KORZÓ" MOZI helyiségében. Előadások : d. u. 5, 7 és 9 órakor. getlenséget, amely itt-ott megvolt, ez a rend­szer a közszabadságot is meg akarja szün­tetni. Ságlliy után Haller István emelkedett szólásra és délután négyig beszélt a javaslat ellen. Inkább összegezte azokat, amikét párt­jának szónokai már élőtte fölhoztak. Szebenyi Antal négytől félötig beszélt a kolportázs jogról, majd Matky Emil követ­kezett azzal a céllal, hogy az ülést kibeszél­je. S ez majdnetn egészen sikerült is neki. Elnök a holnapi napirend indítványát terjesztette elő. Javasolja, hogy a sajtójogi vitát folytassa a Ház. (Károlyi, kontra Tisza.) Károlyi Mihály gróf fölugrik s az elnöki javaslathoz szól hozzá. Nem fogadja el, mert bűn volna most, ezekben a napokban ezt a javaslatot tárgyalni. Neon fogadja el, mivel az utcán minden pillanatban vér folyhat. Tisza István gróf: Kéri elfogadni az el­nöki javaslatot. Károlyt gróf felszólalására megjegyzi, hogy mosolyogni lehet az ér­vére. Károlyi Mihály gróf: Ezen csak sirnt lehet! (Vázsonyi és Tisza.) Vázsonyi Vilmos: Csatlakozik minden­ben Károlyi Mihály gróf fölszólaiásálhoz. Az elnöki napirend elfogadását szintén bűnnek tartaná. Kérdezi a miniszterelnököt, miért nem ad már végre választ a margitszigeti játékbank ügyében, különösen a panamákra vonatkozólag és kérdezi azt is, miért nem nyilatkozik a román paktum kérdésében? Tisza István gróf azonnali felel Vázso­nyina'k. Itt á'l'landó'an gyanúsítások történ­nek. A margitszigeti játékbank ügyében már a leghatározottabban nyilatkozott és kijelen­tette, liogy ő néki az egész ügylhöz semmi köze. Az egész dologgal ő netm foglalkozott. Munkapárti képviselőket is gyanúsítottak ki­járással. Akkor ő — Tisza — fölhívta a rész­vénytársaságot, illetve a vezetőséget, hogy nyilatkozzék és nevezze meg, kik voltaik a ki­járók. Semmi pozitív nyilatkozat nem jött. Ekkor a gyanusitókat, a 'leghangosabb el­lenzékieket hrvta föl, hogy nevezzék már meg a küjárókat. És még ma se neveznék meg senkit. — Itten, — mondotta Tisza István gróf — nem történik egyéb, mint tisztességes em­bereket állandóan tisztességtelen módon gya­núsítanak és becsületében meg akarnak tá­madni. Az ilyen eljárás szemtelenül tisztes­ségtelen! Justh Gyula: Utasítsa rendre az elnök a miniszterelnök urat! Elnök: Justh Gyulát rendreutasítja. Er­re egy kis vihar tör ki, Justh Gyula, Ká­rolyi Mihály. Beck Lajos é's még többen' köz­be kiáltanak, végre is az elnök kéri a közbe­kiáltóknak a mentelmi bizottsághoz való uta­sítását. ami megtörténik. Közben azonban az ellenzék kivonul az ülésteremből. Tisza miniszterelnök folytatja beszédét. A román béketárgyalásokra nézve a legha­tározottabban kijelenti, hogy nincs szó pak­tálásról. 0 nem tesz egyebet, mint hogy a románokat meg akarja nyerni a magyar po­litikának. Reméli, sikerül is ez a terv. A-Ház ezután elfogadta az elnöki indit­j ványt a holnapi napirendre nézve. essisgisqaai Ön ugy pazarolja a pénzét!! mint aki a gyertyát mindkét végén égeti, ha nem olyan villamos IzzAkttrtéhet hasz­nál, mely a legújabb módszer szerint készfii, hosszú élettartamúak és nagyon gazdasá­gosak. — Minden egves izzókőrte saját cégemmel van ellátva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom