Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-10 / 287. szám

6. DfiLMAGYARORSZXQ 1913. december 10. Országos akció a munkanélküliség ellen. — Fölhívás Szegedhez. — (SSaját tudósítónktól.) A munkanélküliség enyhítésére irányuló akció immár országos méreteket öltött. Nemcsak Szeged és a .többi 'nagyobb .városok, hanem az egész ország társadalma megimozdulóban van, hoigy a gazdiasági Válság nyomán fogant .uj társadalmi bajt: a munkátlanságot és a ninestelenségnek azt a ,sok Változatát, . amelyek mind a munkátlansággal járnak, valamiképen ,leküzdje. A munkanélküliség enyhitése érdekében való akció 'irányítását Budapest vette a kezébe és onnan jutnak el most már a direktdivák a vátosokhoz, hogyan ás mi módon küzdjenek a munkanélküliség ellen és ímicsoda intézkedéséket tegyen, hoigy a munkanélkülieket megóvják a fenyegető nyomortól. Néhány nap előtt a Munkanélküliség Elleni Küzdelem Magyarországi Egyesülete ülést tartott, amelyen alaposan megbeszélték az indítandó akció részletéit és minden ;egyé)b szükséges .tennivalót. Az) egyesület még az, óv elején, felterjesztést intézett a kormányhoz, amelyben a munkanélküliség enyhitése érdekében a pénzügyi fedezettel biró közmunkák gyors keresztülvitelét kérL te. A .munkanélküliség aránytalan megnövekedése arra késztette az egyesület legutóbb tartott ülését, hogy egy uljabb 'fölterjesztés keretében ihiangoztaissia azokat a módozatokat, amelyek a jelenlegi gazdasági válsággal kapcsolatos és a tél folyamán még bizonyára növekedő munkanélküliség enyhítésére a legcélszerűbbeknek Ígérkeznek. De nemcsak a kormányhoz, hanem a városokhoz is 'fölhívást intéz az egyesület, kérve tőlük a közmufbkák gyors megvalósítását és (itt, ahol amíak sürgős szüksége mukdkázik, •a pénzsegélyezést is — például Szegeden — azoknak az egységes élveknek a szemelőtt •tartásával, amelyeket ebiben a tekintetben az egyesület majd a legközelebbi átiratában irányadákul megjelöl. Ezúttal pedig á következőket közli az egyesület a várossal: A Munkanélküliség Elleni Küzdelem Magyarországi Egyesületiének választmánya vasárnap Földeis Béla dr. egyetemi tanár elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Ferenc zy Imre dr. titkár előterjesztése alapján hosszas és beható vita után részletes tervezetben foglalta össze javaslatait. Ezek a következők: Necsak az államvasutak beruházásait fo kozza a kormány, mint ahogy azt a miniszterelnök egyik képviselőházi beszédében kilátásba helyezte, hanem nyújtson munkaalkalmakat az állami munkák egész vonalán. És szólítsa fel körrendeletben az összes helyi hatóságokat is, hogy a már előkészített és pénzügyi fedezettel biró munkákat sürgősen rendeljék el, de sorra kerülhetnének ezek mellett még a tél folyamán más oly munkák is, amelyek csak némi áldozattal volnának elvégeztethetők, de amely áldozatoktól ily nehéz helyzetben visszariadni nem szabad. Minthogy a tanult munkások egy része még igy sem jutna munkához, javasolja az egyesület, hogy a helyi hatóságok részesítsék megfelelő pénzsegélyben a munkanélkülieltet. Kivánatos, hogy ezt a segélyezési akciót az ország valamennyi hatóságához intézendő körrendelettel a kormány indítsa meg és ne csak irányítsa, hanem megfelelő arányban anyagilag is támogassa. Sikere érdekében pedig szükséges mindenekfelett a munkanélkülieknek a lehető leggyorsabb ütemben keresztülviendő országos összeszámlálása. Az akciót kizárólag a fővárosra korlátozni ép oly igazságtalan volna, mint célszerűtlen. Mindez intézkedések természetesen csak átmeneti jellegű mentő rendszabályok. Intézményes szabályozásra van égetően szükség, amelynek tudományos megalapozását és propagálását az egyesület egyik legfőbb feladatának tekinti. A legfontosabb intézmények, amelyek komoly számitásba jöhetnek, a következők: a munkaközvetítő intézetek országos hálózatának kiépítése, célszerű politika a közmunkák terén, továbbá a munkanélküliség esetére való balkáni államokat nem gátoljuk szabad fejlődésében és ép oda jutottunk volna, ahova ellenfeleink akartak bennünket beleszorítani: nyilt ellentétbe a balkáni államokkal. Ez annyival inkább bekövetkezett volna, mert az egyik balkáni államban, ugy látszik, azt hitték, hogy egy nagyhatalom áll a hátuk mögött. Ami a második baíkánj háborút illeti, itt is a balkáni államok önrendelkezési jogának a respektálása korlátozta törekvéseinket, ép ugy, mint ahogy mi arra törekedtünk, hogy más nagyhatalmak ne korlátozzák a balkáni államokat fejlődésükben. Hogy mennyire nem óhajtottuk a második balkáni háborút, annak a legjobb bizonyitéika az a komoly törekvésünk, hogy Románia és Bulgária közit békés megegyezést hozzunk létre. Ennek érdekében azt a tanácsot adtuk Bulgáriának, hogy teljesítse Románia kívánságait. Ez azonban nem történt meg és ezzel a .háború kitört. A delegáció tudomásul vette a külügyminiszter válaszát. «sasabkoaaavoabhasanaaak2skebaai2»&üiuaafts!aaaua:ij3ii<e?ia< A bolgár választás. Szófiából jelentik : A mai .kormánypárt zöme, a .liberális párt és az uj 'liberális pálrt 'körülbelül a mandátumok •kéthawiadfészét kapta a választáson. Utánuk következik a [séociáldempkmta-párt, az újonnan alapított agrárius-párt és a Ma:iuov-csoport. Ezeik közül az agráriusok és a .szociáldemokraták a kormányt 'fogják támogatni. Teljesén megsemmisült), az oirosz-barát-párt, amely csa'k öt mla.n dátumot kapott és különösen nagy yéréséget szényedett a Danev-ósoport. éviig, ó Yamez s hatszáz év mulVa a Külső I Burok nyílik meg előttünk. Ott beszélünk a szárnyas emberekkel, mert addig megtanuiunk beszélni,az ő nyelvükön: a szférák nyelvén, mely hangjegyekkel fejezi 'ki a mély, míély, mély gondolatot. S akkor, ha ugy tetszik, Paracelsus és Yamez, visszafordulhatunk megint: kétszer hatszáz év — és elérjük isimét Pálos szigetét és PaJos szigetéről beevezünk Lisszabon kikötőjébe. Most az ur ezernégyszázkilenevenkettedik éviében vagyunk; — akkor kétezerhatszáz és kilencvenet irnak az európai, népek. Megváltozott világot találunk, azt elgondolhatjátok, Kolumbusz és követői megváltoztatják a világ képét. Tüdősök jönnek imajd, akik lemérik ama golyó felszínét, melyet ők határoknak vélnek — és minden kicsinyes, lelketlen számítás őket igazolja. Tudósok jönnek, akilk megmérik a távolságokat és birtokukba veszik a Földet. Mindenki nekik hisz imajd, ezer éven át, a tiszta és népszerű Tudománynak, amely olyat állit csak, amit be tud bizonyítani — s, olyat hisz el csa'k, amit szemlével lát és .fülével hall — mert ezer éven át Szem és Fül a bálvány, ó Paracelsus s e bálványoknak épen ugy hódolnak ők, mint egykor a perzsák és asszírok hittek a kövek erejében,. Mii tudjuk csalk, bogy minden bálvány hamisság, mert Isten, a Lényeg, megfoghatatlan. De ők 'hiszik majd, a vaskos és kézzelfogható Tudományt, a mely a cső,dseléku,eik ;h'izeleg._ Fs tiszteletére palotákat építenek .majd az Ó-világban s az Uj-Földön egyaránt: palotákat és masinákat. Mire visszatérünk, masináikat találunk majd, amik a levegőben csaponganak és körülrepülik a Földet és hirdetik a sarlatán Galilei és Newton kicsiny dicsőségét: kicsiny csodáik, amilyeneket e kicsiny Krisztusok mivellhettak. Fs elkkor, bétezerihat'százkiifenovenbeni, mikor a régi Tudományit javában dicsőíti minden s minden neki hisz csak; — s mikor I

a mi eljövetelünket néhány rejtelmes Géniusz remiéli csak remegve: — mi hárman meg. jelenünk Európa fölött. Megjelenünk és a nyomunkban ujjongás s álmélkodás fakad: hozzuk az uj tan.t, mely roimba süllyeszt s a korhadt porba vfisszadöint minden régi tákolmányt. — mert vénhedt és rut lesz akkor a nehézkes bábjátékos, aki golyókat eszelt ki s tekézett velük ,a végtelen, űrben. Hozzuk 9 Ihirt: testvérek, felfedeztük az igazi UHvilágot, odaát, a kárpit mögött! Kolumbusz és, emberei régen por és haimu lesz már akkor: a kicsinyke Uj Fölld, amit if öl fedezték, vén és kiszikkadt és romokkal népesült — fáradt tudósok hirdletiik rekedten, s egyre halkabban Newton tanítását, mely a Képzeletet börtönbe zárta — elszikkasztotta az agyat s utána kiszikkadt az ifjú és viruló test. Hozzuk a hirt: testvének,, északnyugaton, az Óceán, fölött, kicsiny ösvényt találtunk, hajónk alig fért keresztül torkolatán — de ez az ösvény egyenesen kivezet a Térbe és fel, a testtelen emberek országába, akilknielk megmondottuk, hogy van ut, leszállani a Földre, s a fénysugár szárnyán, már jönnek utánunk •s ,itt lesznek csakhamar — és mi átmegyünk közéjük — az ő országukba, ahol 'nem sárga s kemény az arany, mint amaz Uj Földön, amit, Kolumbusz adott nektek — oitt az; arany, folylékony és lobog, mint a tüz — s ha ittatok belőle, elfelejtitek a Halál nyomasztó kísérteiét — s elmúlik tőletek a Halál, mint egy ostoba álom, amit megmosolyog a fölébredő. Testvérek: Galilei és Ko- 1 lumbusz hazudott nektek — és hazudtak a tételek — hazudott a praémisza és hazudott a konklúzió — jertek, felfedeztük az 'Uj Utat és elhoztuk a Magisztériumot, amit ,, hosszú századokoín át kinevettetek, minthogy mi kinevettük őit, mikor megállt a kapuk előtt és igy szólt: „Bppur si muove . . ." Az alkimista előrehajolt: tanítványai hangtalanul fordultak nyugat felé, ahol a Santa 'Mária eltűnt. Nem látszott már a I csücske se vitorláinak. Mérhetetlen fájdaI lom szorította össze a tanítványok szivét. Az alkimista beszélt. — Esteledik. Paracelsus, édes 'fiam — fordítsd a kormányt,. A csillagok ott reszketnek az égen; ,a Merkúr most bukott föl és szelíden ring a Vizek fölött. Nem érzitek? emelkedüük. Hágán és egyre könnyebben siklik el alattunk az Óceán, és észrevétlenül dagad. .Csöndbe és reszkető lélekkel figyeljétek — mert uj vizekre értünk. Csöndben és gyönyörbafuló lélekkel figyeljetek a szavamra: mert észre siem veszitek ,s már nem szavakkal beszélek hozzátok, hanem hangokkal és ti értitek imajd e hangokat, mintha .szavak volnának. Mindegyre tünedeznek a szavak az én beszédemből, itt-ott bukkan föl még egy-egy ,— a többi halkul, emelkedik, összefolyik, 'egyetlen, elnyújtott melódiába olvad: s a végtelenből és messzeségből .mély gordonkaihangon kiséri az uj, hiideg, ismeretlen zenekar ezt a melódiát. Most hajoljatok ki óvatosan a korlát fölött ,s nézzetek magatok alá. A tengerfeinék világítani klezd. A tanítványok elbűvölve hajoltak ki az Óceán fölé — és ekkor, .kietlen, 'kietlen messziségben és,, mélységben, alattuk halvápy derengés hajnalodott. Messze, messze, a mélységben, egy óriási város feküdt kéken, ködösem, a vizrétegek alatt. Apró tornyok és bástyák szegték ;be, falait, furcsa, szines kupolák, mint a régi, szuimir városokat képzeljük. A város fölött villogó színekben óriási llénye'k cikkáztak; innen apróiknak látszottak, mint a balak, de voltak akkorák, mint egy-egy ház, odatómt. Némelyiknek sárkány-formájuk volt, mások az iohtiosauruszoklhoz hasoinlitottak, amiknek csontjait a haliéi .egyetem őrzi. A város szélén magas domb állott és e domb tetején, zöld láng lobogott; zöld lángok közt kígyótestű alak bujkált: ugyanaz, akit a Santa Maria fülkéjében láttak az ebniuilt éocaka. Es sírtak emberfölötti örömükben.