Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)
1913-12-05 / 283. szám
DELMA0YAR0R5ZÁG 1913. december 5. Ml nyújt gy-ak-odati oíktiltást. Szóval nagyon iklvös anü'ködést fog kifejteni a magyar beszéd érdekében. — Panasz a közkórház ellen. Kaptuk a következő sorokat: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Tekintetteil arra, hogy túlságos rekedt vagyok, irá'slban vagyok kénytelen panaszomat benyújtani. Én Mezőkovácshúzán dolgoztatn. Nyomdász vagyok ött Fein Salamonnál. Fülbajt kaptam és a makói kerületi betegsegblyző pénztár igazgató-főorvosa, Hubert főorvos ur, betegségem gyógyítása végett a szegedi közkórházba utasított. Hétfőn, azaz december elsején, este ihat óra után érkeztem Szegedre. Csomagjaimmal együtt bementem a kórházba, előadtam a portásnak, hogy -mii járatban vagyok, ö kiutasított abzal, hogy nincs hely, gondnok urnái akartam jelentkezni, ezt megakadályozta. Végül kedden reggel fölvettek, de ma kénytelen voltam súlyos fülbajom dacára a kórházat elhagyni, mert ott a betegeknek helyzete elviselhetetlen, mert ahelyett, hogy egészséges lettem volina, még betegebb lettem, köhögök, rekedt vagyok. Tegnap reggel óta ma reggelig nem fűtöttek, ugy, hogy szegény betegek reszketnek a hidegtől és lázonganak az állapot miatt. Ma reggel kértem a gondnok urat emiatt, mire ő elutasított engem és kiabált velem. Ugyancsak vélem feküdt p"v teremben Gyákov György ókerészturi rendőftóztos, Székely Sándor Föttámadás-utca 27. és Hoffmann háztulajdonos Kórház-utca 3., ezek meg fogják erősíteni mindenben állításaimat. Fölkérem Szerkesztő urat, hogy ezen panaszomat szórói-szóra közzétenni méltóztassék. Az igazat írtam, ezért a közleményért elvállalom a felelősséget. Szeged, 1913. december 4. Kohn Samu, nyomdászsegéd Mezőkovácsiházán, — Btbé Lajos halála, A vidéki hiriapirásnák gyásza van. Hódmezővásárhelyen rövid betegeskedés után 49 éves korában elhunyt Bibó Lajos, aki a vidéki urtágirókarnak egyik 'legderekabb, legrégibb és hosszú működése alatt kiiváló érdemeket szerzett tagja volt. Nyolc nappal ezelőtt báleset érte, valahogy megcsúszott és lába' törte. A seb aztán inficiálödott és előidézte Bibó Lajos halálát. Az eilhunyt éveikig szerkesztette a Vásárhely és Vidéké-i, a Vásárhelyi Napilap-ot és az ő kiadásában jelent meg egy pompásan szerkesztett gyermeklap, amely az egész országban nagy népszerűségnek és olvasottságnak örvend. Bibó Lajosnak irodalmi téren is szép síkerei voltak. Történelmi tárgyú novellái <a fővárosi lapokban jelentek mieg. Csütörtökön délután temették az elhunyt újságírót Hódmezővásárhelyen a város egész közönségének impozáns részvételével. — Ady Endre és Tisza István latin fordítója. Ábrdndi István 67 éves őszbecsavarodott .magyar -ember régi alakja a nagyváradi társadalomnak. Állandó tartózkodási helye ugyan Bécs, 10 év óta ott lakik, de igen gyakran, lerándul Nagyváradra. Ezelőtt, husz évvel a vármegyei törvényhatósági életben nagy szerepet játszott. Kálvin után ő a 1-egnyakosább református. Annyira református az öreg ur, hogy esiak magaf-a j-tájiu emberrel állott szóiba. Nem történt még meg, hogy Ábrándii István leült volna olyan emberrel iddogálni, aki ne lett volna református. De Ábránd! István jelentősége nem ebben állott, hanem abban, hogy annak liidején hét vármegyében ő tudta, összeeszkábálni a legszebb latin rigmusokat. Volt egy nagy szenvedélye. Föltette magában, hogy a világirodalom legértékesebb dolgait le fogja latin nyelvre fordítani. Ezelőtt 15 évvel1 kezdte -meg a fordításokat ós először Kálvin egy értekezését forfordította le latin nyelvre, -melyet -megküldött X. Leó pápának is, hogy -olvassa el. Persze választ nem kapott a pápától és ia -könyvet. szó nélkül visszaküldték neki. Azután Moore Tamás Lalla Ronkját fordította, le angolból lat-inra prózába. Akiit érdekel -a. fordítás, « nagyváradi nyilvános -könyvtárban meg is Síelheti. De Ábrán-dii István nemcsak -latinra .fordít, hanem latinból németre, angolra, franciára. A tizenöt év -alatt -mintegy 150 teolagiaí munkát fordított le különböző nyelvekre. Két év óta -magyar könyvek fordáfására adta magát és -most elhatározta, hogy Ady Endre -verseit fordítja -le d-atin nyelvre. A könyvet, amely jövő tavaszán már -piacra kerül, Diderich jenai -cég -adja, -ki Tekintélyt -nem -ismer. Egy embert (Magyarországon sízivv-ef-lélekkel becsül. És az Tisza István gróf. Bécsben van- egy kis -református kör — fele magyar ember — azokkal nélia rátér a magyar viszonyokra. A magyar politika Ürámyiiitósíát erős (kéziben (látja és Tiiajza István arcképét :is magfesteti. Különben most az -a szándéka, hogy Tisza István képviselőházi beszédeit .latin nyelvre fordítja le. — A hamis tej. Aradról jelentik: Az -aradi piacon az .utóbbi időben rendkívül naigy -mértékben hozták forgalomba a hamis tejet. A rendőrség legutóbb nyolcvan elárusítótól kobozta el a tejet. A ren-dőrbiró most kezdte meg a büntetések kiszabását és ma -öt elárusítót öt-öt napi el-zárásra és száz-sz'áz korona pénzbüntetésre iíélt. Két elárusítót ötven-ötven korona pénzbüntetésre it-élt el azért, mert -lefölözött tejet hoztak forgalomba. — Négy város víz alatt. Newyo/kból jelentik, hogy Dél-Texászban az árviz igen nagy kárt okozott. Négy városi teljesen ellepett az áradat. Husz ember, akikét az árviz meglepett, megfuladt. Igen nagy érdeméket szerzett egy fiatal telefonos kisasszony, aki, miikor az árviz már a telefon .középpont épületébe is behatolt, nagyon sok előfizetőt fölcsengetett és igy megmentette az életüket. — A pusztai aviatikus. A pusztát, a végtelen síkságot gúzsba kötötte a. haladó idő. Vaslbili-ncset verteik -a kezére, s a vasút dübörögv-e rohan keresztül rajta. A vasút elvitte a pusztára idegen földök, idegen, messze országok gondolatait és megváltozott lassankint a pusztai ember. Kezdi a messzeség alját vizsgálni, azt a vo-nalat, ah-cil az ég .ráborul a földre. És beszél .nagy városokról:, -dübörgő, zajos, forgatagos életről. Aeélszörnyegetek-ről, -amelyek ugy lapítják a vasat, mint a gyerekek az ólmot. És ,a vasutou -vásáros ember-ék jönnek a pusztára, akik -elviszik a termést és bireket hoznak csodálatos -gépezetekről, rohanó koas-ibról, meg levegőben járó csodiamasinákró], melyek -ugy suhannak -el a városok fölött, minit a kőszáli sas. És a pusztai -ember gondolík-ozá-sa. megváltozott. Hitte is, nem is a csodákat, -de -később már igaznak vette mindazokat, amiket a város-okból ho-ztaik hirül nékii. A pusztai levegőben egyszerre megjelentek a repülőgépek. Zúgva, .kattogvahúztak el a tanyák -fölött és eltűnteik a mes-zszeségben. A pusztai emberek -azóta egészen bele vannak kábulva a csodákba és- egyébről sem beszélnek, mint a repülő gépekről, -melyek gyorsabban szállauak, mint a fecske. A pusztai gyerekek, kik ,nem tudnak -a-z isk-oilahiány miatt hozzájutni .a betű-vetésihez, lelkesedve beszélnek -arról, hogy -a levegőt járni is lehet. A kecskeméti határhoz tartozó Köncsög pusztán Mezei Pál tizenegy esz-teudős kis -fiu sóikat gondolkozott azon, hogy hogyan SzáLlhatna ő is. Hallott valamit fél-füllel a szállóéira yőről és elbatárzta, hogy ő is repül. Szerzett egy ócska ernyőt és fölmászott a legmagasabb szénaboglyára. Ez ernyő azonban. kifordult s a ifiju — szegény — egyenesena fejére zuhant. A szerencsétlen, gyereket a kecskeméti kórházba vitték, ahdl imár agonizál. Víziói van-nuk és lázas álmában beszél azokról a csodálatos gépmadarakról, melyek zugva-bugva szántják keresztül a pusztai levegőt . . . — Kanyarójárvány Makón. Ugy látszik, az Alföld- egyik nagyobb városát 'sem kerüli el a terjeszkedő kanyarójárvány. Szeged után most Makó város van soron. Diósszilágyi Sámuel dr. kerületi orvos, a kerületébe tartozó Szegedi-utcai állami elemi iskolában 'tartott szerdán vizsgálatot. A 'vizsgálatnak meglepő eredménye volt: egy osztályból harminc tanüló hiányzott kanyaró betegség miatt, de a jelenvoitak között is nagyon sok volt, akin a kanyaró tünetei látszottak -és akiknek jobb lett volna otthon maradni és gyógykezelt-etni magukat. Három t HAGY. TUD. SZÍNHÁZ • Péntek, szombat, vasárnap Két viBágsIáger! Dráma a Dzsungel mélyéből három felvonásban. A SOLA amerikai filmgyár felvétele. Artista dráma három felvonásban. A DEUTSCHE K1NE GESELLSCHAFFT legelső berlini fimgyár újdonsága. Előadják: Tpeumann fis Ulggo tapsén. Előadások hétköznapokon Vs6, vasárnap 2 órától folytatólag. Jegyek előre válthatók az Uránia esti pénz á á ál, vagy telefon utján megrend lhetők. Telefon szám 872,