Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-05 / 283. szám

DELMA0YAR0R5ZÁG 1913. december 5. Ml nyújt gy-ak-odati oíktiltást. Szóval nagyon iklvös anü'ködést fog kifejteni a magyar be­széd érdekében. — Panasz a közkórház ellen. Kaptuk a következő sorokat: Igen tisztelt Szerkesz­tő Ur! Tekintetteil arra, hogy túlságos rekedt vagyok, irá'slban vagyok kénytelen panaszo­mat benyújtani. Én Mezőkovácshúzán dol­goztatn. Nyomdász vagyok ött Fein Sala­monnál. Fülbajt kaptam és a makói kerületi betegsegblyző pénztár igazgató-főorvosa, Hubert főorvos ur, betegségem gyógyítása végett a szegedi közkórházba utasított. Hét­főn, azaz december elsején, este ihat óra után érkeztem Szegedre. Csomagjaimmal együtt bementem a kórházba, előadtam a portásnak, hogy -mii járatban vagyok, ö kiutasított ab­zal, hogy nincs hely, gondnok urnái akar­tam jelentkezni, ezt megakadályozta. Végül kedden reggel fölvettek, de ma kénytelen voltam súlyos fülbajom dacára a kórházat elhagyni, mert ott a betegeknek helyzete el­viselhetetlen, mert ahelyett, hogy egészséges lettem volina, még betegebb lettem, köhögök, rekedt vagyok. Tegnap reggel óta ma regge­lig nem fűtöttek, ugy, hogy szegény betegek reszketnek a hidegtől és lázonganak az állapot miatt. Ma reggel kértem a gondnok urat emiatt, mire ő elutasított engem és kia­bált velem. Ugyancsak vélem feküdt p"v te­remben Gyákov György ókerészturi rendőf­tóztos, Székely Sándor Föttámadás-utca 27. és Hoffmann háztulajdonos Kórház-utca 3., ezek meg fogják erősíteni mindenben állí­tásaimat. Fölkérem Szerkesztő urat, hogy ezen panaszomat szórói-szóra közzétenni méltóztassék. Az igazat írtam, ezért a köz­leményért elvállalom a felelősséget. Szeged, 1913. december 4. Kohn Samu, nyomdász­segéd Mezőkovácsiházán, — Btbé Lajos halála, A vidéki hiriap­irásnák gyásza van. Hódmezővásárhelyen rövid betegeskedés után 49 éves korában el­hunyt Bibó Lajos, aki a vidéki urtágirókar­nak egyik 'legderekabb, legrégibb és hosszú működése alatt kiiváló érdemeket szerzett tagja volt. Nyolc nappal ezelőtt báleset ér­te, valahogy megcsúszott és lába' törte. A seb aztán inficiálödott és előidézte Bibó La­jos halálát. Az eilhunyt éveikig szerkesztette a Vásárhely és Vidéké-i, a Vásárhelyi Napi­lap-ot és az ő kiadásában jelent meg egy pompásan szerkesztett gyermeklap, amely az egész országban nagy népszerűségnek és olvasottságnak örvend. Bibó Lajosnak iro­dalmi téren is szép síkerei voltak. Történel­mi tárgyú novellái <a fővárosi lapokban jelen­tek mieg. Csütörtökön délután temették az elhunyt újságírót Hódmezővásárhelyen a vá­ros egész közönségének impozáns részvéte­lével. — Ady Endre és Tisza István latin fordítója. Ábrdndi István 67 éves őszbecsava­rodott .magyar -ember régi alakja a nagyvá­radi társadalomnak. Állandó tartózkodási he­lye ugyan Bécs, 10 év óta ott lakik, de igen gyakran, lerándul Nagyváradra. Ezelőtt, husz évvel a vármegyei törvényhatósági életben nagy szerepet játszott. Kálvin után ő a 1-eg­nyakosább református. Annyira református az öreg ur, hogy esiak magaf-a j-tájiu emberrel állott szóiba. Nem történt még meg, hogy Áb­rándii István leült volna olyan emberrel id­dogálni, aki ne lett volna református. De Ábránd! István jelentősége nem ebben állott, hanem abban, hogy annak liidején hét vár­megyében ő tudta, összeeszkábálni a legszebb latin rigmusokat. Volt egy nagy szenvedélye. Föltette magában, hogy a világirodalom leg­értékesebb dolgait le fogja latin nyelvre for­dítani. Ezelőtt 15 évvel1 kezdte -meg a fordí­tásokat ós először Kálvin egy értekezését for­fordította le latin nyelvre, -melyet -megkül­dött X. Leó pápának is, hogy -olvassa el. Per­sze választ nem kapott a pápától és ia -köny­vet. szó nélkül visszaküldték neki. Azután Moore Tamás Lalla Ronkját fordította, le angolból lat-inra prózába. Akiit érdekel -a. for­dítás, « nagyváradi nyilvános -könyvtárban meg is Síelheti. De Ábrán-dii István nemcsak -latinra .fordít, hanem latinból németre, an­golra, franciára. A tizenöt év -alatt -mintegy 150 teolagiaí munkát fordított le különböző nyelvekre. Két év óta -magyar könyvek for­dáfására adta magát és -most elhatározta, hogy Ady Endre -verseit fordítja -le d-atin nyelvre. A könyvet, amely jövő tavaszán már -piacra kerül, Diderich jenai -cég -adja, -ki Tekintélyt -nem -ismer. Egy embert (Magyaror­szágon sízivv-ef-lélekkel becsül. És az Tisza István gróf. Bécsben van- egy kis -református kör — fele magyar ember — azokkal nélia rá­tér a magyar viszonyokra. A magyar politi­ka Ürámyiiitósíát erős (kéziben (látja és Tiiajza István arcképét :is magfesteti. Különben most az -a szándéka, hogy Tisza István képviselő­házi beszédeit .latin nyelvre fordítja le. — A hamis tej. Aradról jelentik: Az -aradi piacon az .utóbbi időben rendkívül naigy -mértékben hozták forgalomba a hamis tejet. A rendőrség legutóbb nyolcvan elárusítótól kobozta el a tejet. A ren-dőrbiró most kezdte meg a büntetések kiszabását és ma -öt el­árusítót öt-öt napi el-zárásra és száz-sz'áz korona pénzbüntetésre iíélt. Két elárusítót ötven-ötven korona pénzbüntetésre it-élt el azért, mert -lefölözött tejet hoztak forga­lomba. — Négy város víz alatt. Newyo/kból jelentik, hogy Dél-Texászban az árviz igen nagy kárt okozott. Négy városi teljesen elle­pett az áradat. Husz ember, akikét az árviz meglepett, megfuladt. Igen nagy érdeméket szerzett egy fiatal telefonos kisasszony, aki, miikor az árviz már a telefon .középpont épü­letébe is behatolt, nagyon sok előfizetőt föl­csengetett és igy megmentette az életüket. — A pusztai aviatikus. A pusztát, a végtelen síkságot gúzsba kötötte a. haladó idő. Vaslbili-ncset verteik -a kezére, s a vasút dübörögv-e rohan keresztül rajta. A vasút el­vitte a pusztára idegen földök, idegen, messze országok gondolatait és megváltozott lassan­kint a pusztai ember. Kezdi a messzeség alját vizsgálni, azt a vo-nalat, ah-cil az ég .ráborul a földre. És beszél .nagy városokról:, -dübörgő, zajos, forgatagos életről. Aeélszörnyegetek­-ről, -amelyek ugy lapítják a vasat, mint a gyerekek az ólmot. És ,a vasutou -vásáros em­ber-ék jönnek a pusztára, akik -elviszik a ter­mést és bireket hoznak csodálatos -gépezetek­ről, rohanó koas-ibról, meg levegőben járó csodiamasinákró], melyek -ugy suhannak -el a városok fölött, minit a kőszáli sas. És a pusz­tai -ember gondolík-ozá-sa. megváltozott. Hitte is, nem is a csodákat, -de -később már igaznak vette mindazokat, amiket a város-okból ho-ztaik hirül nékii. A pusztai levegőben egyszerre megjelentek a repülőgépek. Zúgva, .kattogva­húztak el a tanyák -fölött és eltűnteik a mes-z­szeségben. A pusztai emberek -azóta egészen bele vannak kábulva a csodákba és- egyébről sem beszélnek, mint a repülő gépekről, -me­lyek gyorsabban szállauak, mint a fecske. A pusztai gyerekek, kik ,nem tudnak -a-z isk-oila­hiány miatt hozzájutni .a betű-vetésihez, lelke­sedve beszélnek -arról, hogy -a levegőt járni is lehet. A kecskeméti határhoz tartozó Kön­csög pusztán Mezei Pál tizenegy esz-teudős kis -fiu sóikat gondolkozott azon, hogy hogyan SzáLlhatna ő is. Hallott valamit fél-füllel a szállóéira yőről és elbatárzta, hogy ő is repül. Szerzett egy ócska ernyőt és fölmászott a legmagasabb szénaboglyára. Ez ernyő azon­ban. kifordult s a ifiju — szegény — egyenesen­a fejére zuhant. A szerencsétlen, gyereket a kecskeméti kórházba vitték, ahdl imár agoni­zál. Víziói van-nuk és lázas álmában beszél azokról a csodálatos gépmadarakról, melyek zugva-bugva szántják keresztül a pusztai le­vegőt . . . — Kanyarójárvány Makón. Ugy látszik, az Alföld- egyik nagyobb városát 'sem kerüli el a terjeszkedő kanyarójárvány. Szeged után most Makó város van soron. Diósszi­lágyi Sámuel dr. kerületi orvos, a kerületé­be tartozó Szegedi-utcai állami elemi iskolá­ban 'tartott szerdán vizsgálatot. A 'vizsgá­latnak meglepő eredménye volt: egy osz­tályból harminc tanüló hiányzott kanyaró betegség miatt, de a jelenvoitak között is nagyon sok volt, akin a kanyaró tünetei lát­szottak -és akiknek jobb lett volna otthon ma­radni és gyógykezelt-etni magukat. Három t HAGY. TUD. SZÍNHÁZ • Péntek, szombat, vasárnap Két viBágsIáger! Dráma a Dzsungel mé­lyéből három felvonás­ban. A SOLA amerikai filmgyár felvétele. Artista dráma három fel­vonásban. A DEUTSCHE K1NE GESELLSCHAFFT legelső berlini fimgyár újdonsága. Előadják: Tpeumann fis Ulggo tapsén. Előadások hétköznapokon Vs6, va­sárnap 2 órától folytatólag. Jegyek előre válthatók az Uránia esti pénz á á ál, vagy telefon utján meg­rend lhetők. Telefon szám 872,

Next

/
Oldalképek
Tartalom