Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-31 / 303. szám

DÉLMAGYA'RORSZAG 8. -ftmwwini • mm uc&t. netUnfbmak^M^a^aat^mofítg-iMuamaK jelzett: ihogy földrengés volt. Szicíliáiban rendült meg a talaj s a földrengés elpusztította a csodaszép Messzinát. Romiba, dőlt az egész város, nem maradt épen egyetlen .ház sem s a virágzó, gyönyörű város egyetlenegy .hatalmas romhalmazzá vált. Rettenetes földlökések rázták meg az egész vidéket s a városiban rettenetes pusztulás támadt. A beomló házakból ijedten menekültek az emberek, akiknek álmát egy szunnyadó őserő ökle kettévágta- A .rettenetes lökések egész éjjel tartottak, s amit az első rengés megkímélt, azt rommá törte a folytonosan ismétlődő földindulás. A lakosság leírhatatlan kétségbeeséssel, ruhátlanul futkosott ide s tova, a házakról lezuhanó kövek valóságos tizedelést vittek végbe a kavargó, menekülő sokadalom ban. A házaik romjai közül borzalmas jajgatás hallatszott. (Egész sereg embert temettek el a romok. S reggel, amikor fölkelt a nap, Messzi,na fölött porfelhő úszott s a város nem volt többé' város, esak hajléktalan, mindenükből kifosztott emberek óriás temetője. De nemcsak Messzinát, hanem Reggio di Kalabriát, Katániát s a körülöttük lévő falvakat is ez ,a sors érte. A messziinai nép a borzalmak éjszakájának nevezte el a rettentő éjt s mint most Messzinából jelentik, a szomorú nap ötödik évfordulója alkalmából gyászünnepet rendeztek. Hosiszu menet vonult a polgári és katonai hatóságok vezetése alatt a temetőbe s a katasztrófa közel százezer áldozatának emlékét megkoszorúzták. A házakon gyászlolbogót lenget a szél, az egész lakosság hangtalan; csendest szomorúságban töltötte a tegnapi és mai napot. — Munkások vasárnapja. Az állami felsőkereskedelmi iskola Vegytani termében most tartotta meg a nyilvános előadásokat rendező bizottság az idei hetedik előadását, ezúttal is nagy közönség előtt. Az el-ő előadó: Illy József állaiini felsőkereskedelmi iskolai tanár a Balkán félszigetről, a második előadó: Szakáll Zsigmond dr. szintén állami félsőkereskedeilimi iskolai tanár Wesselényi Ferencről és Széohy Máriáról tartottak tartalmas és minden vonatkozásában tanulságos, szép előadásokat. ~ A Szeged-alsóközponton működő Szeged 5. számai postahivatal,náíl távbeszélő központot rendeztek be, amely f. évi december 20-án megnyílt. Résztvesz a belföldi helyközi forgalomban. — Nvilvános köszönet. A szegedi városi árvaház részére az 1913. év folyamán a következő jótékony adományok érkeztek: Szarnék Adolf úrtól 100 liter ©cet. Nátly József úrtól 1 darab sonka. Kardos Sámuel úrtól 1 doboz cukorka. Ricsenfélder Károlyné úrnőtől 10 korona. Varga iGálbor dr. főtiszt, úrtól 38 darab „Zászlónk", 96 idarab „Mária Kongregáció" folyóirat, özvegy Rayner József né úrnőtől 25 kilogramm alma. Tóth Péterné úrnőtől 1 zsiák zöldség. Az árvák karáiesonyfiájára: Fisober Izsó úrtól 12 drb. tálcakendő, 4 drb. kézimunkaesik. Özv. raggamhi Flluek Ferencné úrnőtől 12 darab szines zsebkendő. Polgár Lászlómé úrnőtől 9 kg. fehér bab, 4 kg. dió és 5 liter bor. Bokor Pálné úrnőtől 1 garaboly ailma, 1 igaraboly dió, 4 üiveg befőtt. Rózsa Annától 1 pár kappan. | Tóth Péterné úrnőtől 5 kg. ifüge, 5 kg. íjánoskenyér, 5 kg. dió, 100 darab narainos, 2 doboz cukorka. Kardos Sámuel úrtól 2 kg. jánoskenyér, 5 kg. füge, 3 doboz cukorka. Gerle Imre dr. úrtól 20 korona. Kubissy iBéla ás Mariskától 10 korona. Ka« János úrtól szaloncukorkák, dió, .narancs, alima, sütemény és 10 játék kártya. Vajda IMalnóné úrnőtől 2 kg. szalonén,korka, 50 drb. narancs, 5 kg. füge. iKurucz Ferenc úrtól 10 kg. alma, 5 kg. narancs, 2 kg. jánoskenyér, 1 ós fél kg. .mogyoró, 3 kg. füge. özv. Holtzer Jakabné úrnőtől 50 korona. Árvay Sándor úrtól 1 nagy tálca sütemény, fél kg. cukorka. Özv. Rainer Józsefivé úrnőtől 100 darab alma, 5 kg. dió. Wagner iF. A. és Fiai cégtől 60 darab zsebkendő, 50 rntr. vászon. Homor István úrtól 1 drb. vadlúd. Gál Testvérek utódai uraktól 2 nagy 'kosár játék, 3 doboz ,karácsonyfadísz. Pálfy István úrtól mézesbá'lwk, aranydió, méz, gyertyák. — Ezeken kivül iMilkó Henrikné urnő a tulajdonát képező mozgófényképszinházakban az árvák részére az év folyamáin többször ingyenes előadásokat rendezett. Fogadják a nomesszivü adakozók az árvák nevében bálás köszönetünket. Balogh József árvaszéki igazgató; Fodor László árvaszéki gondnok. saaaaakmaaanaaanmbaamanaaaaaaaabatiaiigabbnaiaiias köz18az6atas A közgyűlés sürgeti a vásárcsarnokot — Műszaki tanácsosi állást szerveznek. — (Saját tudósítónktól.) Az év utolsó közgyűlését másodszor folytatták kedden délután, de nem sikerült letárgyalni a tárgysorozatot ebben az esztendőben. A vita különösen a vásárcsarnok és a villaunostársaság ügye körül igen hosszura nyúlt. (Ez utóbbiról szóló reíerádánkat külön cikkben találja az olvasó.) Megsürgették a vásárcsarnok építését, elhatározták, hogy műszaki tanácsosi állást szerveznek a városnál, január elsejétől a villamos vasúti szakaszjegyek árát tiz fillérre szállították le, a csöngőiéi és csorvai kerületi orvosoknak hatszáz korona pótlékot, a városi nyelviskolának pedig ötszáz korona segélyt adtak: ebben merült ki a közgyűlés mai munkája. Részletes tudósításunk itt következik: A közgyűlésen Bokor Pál helyettes-polgármester elnökölt. Jegyzők: Taschler Endre főjegyző és Rack Lipót aljegyző. A múlt ülés jegyzőkönyvének fölolvasása és hitelesítése után a közgyűlés áttér a napirend folytatólagos tárgyalására. Strasser Albert nyolcezer koronáért megvételre ajánlja a vásárcsarnok tervét. A tanács javasolja a közgyűlésnek a terv megvásárlását, mert az az építkezés kivitelére igen alkalmas. Kormányos Benő dr. elleninditványt tesz, hogy a közgyűlés Strasser ajánlatát utasítsa vissza. Indítványt tesz továbbá arra vonatkozólag is, hogy a közgyűlés utasítsa a tanácsot, hogy még a ja- ' nuári közgyűlésen tegyen részletes javaslatot a vásárcsarnok dolgában, mivel egyszersmind ei akarja érni azt is, hogy a vásárcsarnok építését a tavasszal már megkezdjék. Becsey Károly dr. arra hivatkozik, hogy Strasser ingyenesen ajánlotta föl a szolgálatait a városnak. Kéri a közgyűlést, hogy a tanács javaslatát vegye le a napirendről. Dobay Qyula dr. leghelyesebb mgoldásnak tartaná, ha Strasesr tervét műszaki emberek felülvizsgálnák, akik aztán véleményt adnának, hogy a terv a vásárcsarnok építésére csakugyan a legalkalmasabbá, vagy sem. Indítványozza, hogy a tanács javaslatát véleményezés céljából adják ki a jogügyi és pénzügyi bizottságoknak, amelyeknek az ülésére mérnököket és építészeket is meghívnának. Szigyártó Albert indítványozza, hogy kétezer koronáért vegyék meg Strasser terveit, egyebekben pedig utasítsa a tanácsot, hogy a vásárcsarnok végleges tervének elkészitésével valamelyik szegedi mérnököt bizza meg. Bokor Pál helyettes-polgármester elmondja a Strasser-iigy történetét és hangsúlyozza, hogy jogi obligóról ' nincs szó, de tény az, hogy a tanács némileg erkölcsi obligóban van Strasser Alberttel szemben. A közgyűlés belátására bizza, hogy Strasser ajánlatát elfogadja-e vagy sem. Ditróy Nándor dr. azt indítványozza, hogy abban az esetben díjazzák Strasser tervét, ha a szakbizottságok azt a vásárcsarnok megépítésére alkalmasnak találják. Bokor Adolf azt hangoztatja, hogy hónapokon keresztül trágyalták a vásárcsarnok ügyét és a végén mindig csak az derült ki, hogy az egyedül alkalmas terv a Sirasser Alberté. A tervpályázathoz is ebből vették ki az adatokat, de még igy se tudott egyetlen müépitő sem1 abszolút értékű tervet készíteni. Az a kérdés, szükség van-e vásárcsarnokra vagy sem? Fölkiáltások: De mennyire szükség van! 1913. december 31. — Nos hát, ha szükség van, akkor még nagyobb szükség van Strasser terveire is. mert anélkül nem építhetünk vásárcsarnokot. A vásárcsarnokra pedig a közélelmezés megjavítása szempontjaiból is 'halaszthatatlanul szükség van. Tessék összehasonlítani az élelmezési viszonyokat: Budapesten olcsóbb az élet, mint Szegeden. Somogyi Szilveszter dr.: Ez nem áll! Obláth Lipót: Én is azt mondom! Bokor Adolf: Én meg fen tartom, hogy igenis, Szegeden drágább az élet. Szegeden egy kiló hal hat korona, Budapesten pedig három korona husz fillér. Egy hang: Tengeri hal! Bokor Adolf: Kitűnő hal. Ismét hangsúlyozza, hogy Strasser terveit már csak azért is meg kell venni, mert a város a tervek szellemlét (a tervpályázatoknál kisajátotta. Erkölcsi obligóban van tehát a közgyűlés Strasserrel szemben s ezért a tanács javaslatát ajánlja elfogadásra. Dobay Qyula dr. polemizál Bokorral és kéri a közgyűlést, hogy az ő indítványát fogadja el. Kormányos Benő dr. is az indítványa mellett érvel. A közgyűlés szavazás utján döntött és Dobay dr.-nak azt az indítványát fogadta el, hogy Strasser ajánlatát véleményezés céljából a pénzügyi és jogügyi bizottságok elé utalják. Elrendelte a közgyűlés, hogy a Délibáb-, Ráday- és Bethlen-utcákban nyolc-nyolc légszeszlámpát állítsanak föl. Ördögh Lajos dr. előterjesztette a tanácsnak azt a javaslatát, hogy a csorvai és csöngőiéi kerületi orvosok a rendes javádalmásukon kivül 600' korona pótlékot kapjanak, mert csak ezzel remélhető, hogy a pályázat, amely háromszor meddő maradt, végre eredménnyel jár. Firbás Nándor keveseli ezt az összeget és indítványozza, hogy ezer korona tiszteletdijat adjon a város a csorvai és csöngőiéi orvosoknak. Papp István ellenzi a hatszáz korona pótlékot is, mert ha megadják, akkor jönnek a többi orvosok is. Firbás: Most sajnálja a pénzt az orvosoktól, de jajgat és szidja a várost, ha beteg és nincs kint orvos! Krausz József dr. azt hangoztatja, ha a tanyán minden kerületi orvosi állás be volna töltve, akkor is rosszul állana ott az orvosi szolgálat. A csöngőiéi és csorvai állásokat tehát bármi áron be kell tölteni. Firbás inditványáíhoz járul hozzá. Sőreghy Mátyás dr. a tanács javaslatát ajánlja elfogadásra. Taschler Endre előadó szerint fölösleges nagyíelküsködni, ha a hatszáz korona ellenére sem akadnak pályázók, rá érnek majd akkor fölemelni a tiszteletdijat. A közgyűlés szavazás utján döntött és a tanács javaslatát fogadta el. Jakab Dávid, a városi nyelviskola igazgatója segélyt kér a várostól, hogy az iskolát föntarthassa. Fűtési és világítási költségek fejében 832 koronát kér, a tanács azonban csak 500 koronát javasol azzal a kikötéssel, hogy ez a segély csak 1914. évre szól és 12 városi tisztviselőt 30 százalékos engedménnyel tartozik az igazgató fölvenni a nyelviskolába. Ditróy Nándor dr. indítványozza, hogy a kért 832 koronát adja meg a közgyűlés. Szavazás utján döntenek és a tanács javaslatát fogadták el. A városi felsőkereskedelmi iskoía tanárainak egy-egy gyermek után 200 korona családi pótlékot adott a közgyűlés. Megszavazta a tanács javaslatára azt a százezer koronás póthitelt, amely a városi üzemeknél és a közterhek rendbentartásánál szerepel a jövő évi költségvetésben. Ezzel kapcsolatban a pénzügyi bizottság javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy műszaki tanácsosi állást szervez a városnál, de a részletkérdések eldöntése végett a javaslatot a szervező bizottság elé utalta. A közgyűlés berekesztése után Bokor Pál elnök boldog újévet kivánt a városatyáknak és a napirend folytatólagos tárgyalását január harmadikán délután négy órára halasztotta. ;