Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-25 / 300. szám

1913. december 217 DÉLMAQYARORSZÁG "T" 9 W I RJ K. Szegedi kalendárium, AZ IDŐJÁRÁS: A meteo­rológiai intézet jelentése Jgy szerint: Az időjárásban lé­^r j J nyeges változás nem vár­^^ ható. — Sürgönyprognó­zis: Változás nem várható. Déli hőmérséklet: + 3 C. A VÁROSHÁZÁN valamennyi hivatni ban a karácsonyi ünnepek miatt szünetel a munka. A TÖRVÉNYSZÉKEN, táblán, a már. üzletvezetőségnél és a műnkésbiztositó-pénz­tárnál a karácsonyi ünnepek miatt nincs hi­vatal. AZ ALLAMI GYERMEKMENHELYEN délelőtt 8 órától, délután 2 óráig van hivata­los óra. Állandó ügyeletes szolgálat. Betegek látogatása délután 2 órától 3 óráig. KÉPKIÁLLÍTÁS a régi csongrádi pa­lotában. Nyitva délelőtt 9 órától, délután 6 óráig. JOACHIM FERENC festőművész kiállí­tása a Kárász-utcai Palettában megtekinthető délelőtt 11 órától este 7 óráig. Belépődíj nincs. A KÖZKÖRHAZBAN: a beteglátogatási idő délután 1—3 óráig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Délután félnégy órakor Éva, operett. Este 8 órakor „Szenti­vánéji álom", szinmü. VRANIA SZÍNHÁZ: Az előadások mind a két napon délután 2 órától éjfélig tarta­nak, „Jézus élete", 6 részben. VASS MOZI: Az előadások, mind a két, napon délután 2 órától éjfélig tartanak. Randim és Társa, detektív drámai 3 felvo­násban. APOLLÓ MOZGÓ: Délután 2 órától éj félig: ..Állat az emberbem", dráma 5 felvo­násban. KORZÓ-MOZI: Előadások délután 2 órá­tól éjfélig tartanak: „A vörös por", kalan­dortörténet 3 felvonásban. „Natasa", nagy cowboy dráma. EDISON MOZI: „A játék rabja". Nagy­hatású dráma 3 felvonásban. A Jézuska, napja Itt volt hát a Jézuska. Mindenki kamott és mindenki adott valamit. Kiki a módjához kémest. A szegénynek szegény ajándék ju­tott, gazdag a vagyonosoknak. Nem követke­zés azonban, hogy a szegényeik kevésbé örül­tek az ő egyszerű a jándékaiknak, mint a gaz­dagok az övéiknek. Mert hiszen ha az öröm a vagyontól Függne, nem látnánk egyelhet, nxint szomorú szegényeket és örvendező gaz­dagokat. Pedig látunk az utcán vidámam fü­työrésző, daloskedvü suszterinasokat ós le­horgaszt-ott fővel, komoran járó vagyonoso­kat, akiknek módjukban áll mindenben, dús­kálni. Csak éppen egyben nem: az örömben, a boldogságban. Az igaai öröm, az igazi bol­dogság nem vásárolható meg sem ezüstön, sem aranyon, sem ropogós bankópapiron. S amint meg nem vásárolható, ugy el sem ad­ható. Mekkora szerencse e,z a szegényekre nézve. Mert ők bizony eladnák. Eladnák tu­dati a n.ságból ós a pénz értékének a nem is­meréséből. A pénz értékét a legtöbb ember túlbecsüli. Az is, akinek nincs, az is, aki­nek bőven juttatott a sors belőle. Ez utób­biakról szólva, ők egy jó darabig azt hiszik, (hogy pénzükért mindent vehetnek s csak akkor eszmédnek, alulikor egy kis boldogság kellene. Ma már bizonyos fokig az egészség is pénzért vásárolható. Amilbe a szegény eon- | bei- belepusztul, abból kiigyógyul a gazdag, mert módjában áll a műtétért,a kezelésért, a klímáért, ami az egészség helyreállításához szükséges, kellő anyagi ellenszolgáltatást nyújtani, de pénzért, még egy lei-pici bol­dogság sem vásárolható. Legföljebb annak látszata. Fény, pompa, ragyogás és mindaz, ami kiviül látszik és a szivekbe pillantani nem tudók előtt a boldogság látszatát kelti. Szóval nem megvetendő a szegények sze­rény karácsonya sem, lévén mindig relatív dolog az, ami szivünkben az öröm félköltésé­re alkalmas. A napszámos leánykája, leg­alább is ugyanakkora boldogsággal babus­kálja a maga vászonrongyába burkolt f ©bá­buját, mint a bankár leánya a maga kis va­gyont érő babáját. Ezért az öröm ünnepe egyúttal! a .szere­tet ünnepe. Az üzleti élet, sajnos, a rossz közgazda­sági viszonyok miatt csak néhány napig tar­tó, hevesebb vérkeringése huszonnégy órára megállott és csukott redőnyök regélnek a ke­reszténység legkedvesebb ünnepéről, a ka­rácsonyról. Ünnepi ruhában járó-kelőktől nyüzsögnek az utcák, templomba tart az egyik része, korcsmába a másik, a. legtöbb pedig előbb megadja Istennek azt, ami az Istené, azután tér csak a. bor- és sörosarnok­ba és növeli a.z italfogyasztási adót és — a maga virtusát. A gyermekek pedig otthon ülnek; sohasem olyan szívesen, mint ma, A játékok kipróbálásának a napja ez. Bár­mennyi játékot hozott is a Jézuska, sor ke­rül mindenikre. Bármely lakásba vessen is bennünket a magunk akarata, vagy a vélet­len, játszó gyermek Ökre fogunk találni. Azaz mégse! Van báz, talán több is a kelletémé!, ahol nincs gyermek. Nincs, mert nem akar­ják, hogy legyen és emberi mesterkedéssel, emberi fortéllyal nyúltak bele a természet rendijébe; vagy nincs, mert a természet meg­tagadta tőlük a gyermekáldást; végül nincs, mert csak — volt. Bármi legyen is ennek a gyermdktelen­ségnek az oka, karácsonykor minden ilyen házaspár ürességet érez a lakásában és a szivében. Ürességet, mely soha olyan nyo­masztólag, olyan leverőleg nem hat. mint ép karácsonykor. Még az önző mesterkedők is szomorúak ilyenkor és szomorúak azok is, akiknek végzetük, hogy ne legyen gyerme­kük, de a legszamornbhak és .a 1 eglbol dorta­lanabbak bizonyára azok, akik ahelyett,, hogy ólomkatonát vagy babát, hintalovat vagy játékkonyhát vehettek volna, fenvőíko­szorut visznek a fagyos sirfhantra. Tehát mégsem mindenki számára örömünnep a ka rácsony, mert a soha ibe nem hegedő .sebek ép ilyenkor fakadnak fel a legjobban, a l©g fájóbban. De jaj, hová tévedtem, hová?! Nem illik ez a mdlaneholikus hang az ünnepi hangu­lathoz. Nézzünk egy szebb képet! Ismét, este van, a cisllagok ismét kigyúltak az égen és újból ragyog a karácsonyfa, jámbor szülők pedig együtt éneklik kicsinyeikkel: — Mennyből az angyal lejött hozzátok! És csakugyan lejött. Mind egy-egy föld­re röppent angyal az a sok édes, aranyos emberpalánta. S ők ugy tudnak örülni és olyan boldogok! —gl. — A „ Dél m agyarország" karácsonyi száma gazdag tartalommal gondosan meg­szerkesztve és tetszetősen kiállítva lép a kö­zönség elé. Ünnepi lapunk karakterét ál­talános zsurnalisztikái programunk adja meg: elevenségre és gyorsaságra törekvő hírszolgálat, az eseményeknek szókimondó, bátor, de 'mindig objektív kritikája. Az új­ságírásnak ezzel a módjával tudtunk arány­lag rövid idő alatt a közönség szeretetébe férkőzni, ezeket az elveket követjük továbbra is. Kérjük a közönség szerető támogatását és bizalmát, amint abban eddig is részünk volt. A Délmagyar ország naponta — ünnep­napok kivételével — a kora reggeli órák­ban jelenik meg és érdeme szerint váló ter­jedelemben közli nemcsak a helyi, hanem az országos eseményeket is. Előfizetési ára helyben egész évre 24, félévre 12. evv hó­napra 2 korona, 'vidéken egész évre 28, fél­évre 14, egy hónapra 2.40 korona. — Szegedi Ifjú karrlérje. A fővárosi lapok is megemlékeznek arról a nagyszabású kitüntetésiről, amely egy külföldön élő sze­gedi fiatalembert ért tudományos munkás­sága. folytán. A pályáján tüneményes gyor­sasáiggal előretörő ifjú Szécsi István dr.. Szécsi Ede bankár fia, afkit a londoni királyi ,közegészségügyi tanács a londoni közeaész­séatani intézet kórtaní és bakteriológiai osz­tályának vezetői állásába, meghívott magas fizetés mellett. A fiatal orvos, kiváló és is­mert nevü bakteriológus és szövettani szak­ember, aki egyetemi tanulmányait Svájc­ban és Németország különböző egyetemein végezte, mindenütt feltűnést keltvén eredeti és alapos munkásságával. Szécsi doktor Frankfurtból került Londonba, ahol ezidő­szerint Ehrlich tanár egyik assísteuse. A lon­doni egészségügyi tanács figyelmét maga Ehrlich professzor hívta fél a. na,gytehetsé­gű fiatal kin tatóra, akit valamikor még a magyar tudományosságnak lesz feladata a nemzeti kultura részére visszahódítani. Szé­csi István dr. most huszonhét évfes. — Előadás az Alföldről. A Dugonics­Társaság december 28-án, vasárnap délután 4 órakor a városháza közgyűlési termében föioívasó ülést 'tart. Gyülekezés1 a Társa­ság taviai részére a bizottsági teremben há­romnegyed 4 órakor. Az AűtYdrfil tart sza­badéi őadást, vetített képekkel Chotnoky Je­nő dr. egyetemi tanár, mint vendég, — A tanvaj költő ódája a polgár­mesterhez. Széli Sánd r. a 'anyai poéta ka­rácsonyra üdvözli Szeged város po'gárm"is­tenét. A vers nem annyira vers, mint inkább jókivánság, de mint ilyen igazán lelkes és vidám. Ö feliségét a királyt is köszönti a ta­nyai költő, mint honfiúhoz illik. Egyúttal Lázár polgármester leányát is köszönti, va­lamint minden hozzátartozóját, A vers kü­lönben igy hangzik: Karácsonyi üdvözlet. Szeged népe nevében a költő köszöntése Nagyságos Polgármesterre. Karácsony ünnepre, karácsonyra Angyalok szálljanak az ágyra, Nagyságos Polgármester álljon láibára, Szeretett Szeged népe. javára! E köszöntést javaslom felséges Kirá­lyiunkra jEbben részesüljön Polgármester nagysága Minden hozzátartozójára, Írójára, jóaka­rójára Nagyságos Iduska és századosa a tanyai költő kívánja Széli Sándor, a tanyai költő. — Autójárat a tanyán. Lapunk mai számában foglalkoztunk az alsótanyai autó­iáratok ügyével s ebben a kérdésben ma a

Next

/
Oldalképek
Tartalom