Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-18 / 294. szám

18. UÉIMAGYAROIRSZÁG 1913. december 17. jelezte, hogy jön az „arany hét", most pedig általános bágyadtság, kihalt, elcsendesedett; üzleti élet jelenti, hogy jön a „fekete kará­csony." Ime, négy válasz. Ezekből is láthatjuk, hogy igen egyforma a hangjuk. És ha tizen­négy választ adnánk, ha a Kárász-utcai vagy a kisköruti kereskedő avagy iparos szól is, mind egyet mondana. Azt, hogy .nem igen virrad ránk az idén igazi karácsony és hogy nehéz szívvel várjuk az uj esztendőt, sóhajt­ván, csakhogy túléljük ezt a nagyon tizen­hármas, végzetes esztendőt. Viszont azért remélni lehet azt is, hogy valamilyen kará­csonyi vásár mégis lesz azért, — karácsony hetében föltétlenül elkövetkezik egy kis ne­kilendülés. Az eszményi nivó hátrányairól. Irta: Maiina Gyula főmérnök. (3.) Talaj viz Szegeden több okból eredhet, mint másutt; nevezetesen: 1. ElSezör ugy, mint mindenütt, Szege­den is a csapadékvizeknek a föld alá való 'beszivárgásából származik az. IMág pedig a lehullott esőből ós béliéiből annáí több kerül be a főid alá, minél keve­sebb folyik el abból, a föld felszínén. Miből következik, hogy az igy képződő talajvíz mennyiségét csökkenthetjük, — a csapadék­vizeik — felszíni elvezetésének a gyorsítása, nevezhetjük, azok lassítása, miegrekesztése által. 'Minthogy pedig kétségtelen, hogy az ut­cáknak a velük szomszédos — telkeknél — magasabbra való töltése megakadályozza a csapadékvizeknek a szabad továbbifolyását — tehát kétségtelen az is, hogy az eszményi nivó — aiz utcáknak feltöltése által nemcsak hogy nem csökkent, hanem ellenkezőleg, lé­nyegesen megszaporítja a város talajvizét. 2. Szegeden lényegesen megszaporítja a talajvizet a Tisza folyó is. — Farkas Árpád megfigyelései ezt ugyan nem tüntetik elő, de ne feledjük, hogy az ő megfigyeléseinek leg­nagyobb részét állacsony Tisza vízállásoknál, tette. Tudjuk azt, hogy a Tisza medre aliul víz­áteresztő homokrétegbe van beágyazva, mely viizvezető réteg a város alatt is elhúzódik; elképzelhetetlen tehát, hogy a Tisza vize oda be ne nyomuljon. Az ekként származó talaj­vizek azonban csupán a Tisiza legnagyobb árvizei alkalmával bírnak oly magasságot elérni, hogy azt figyelemre kell méltatnunk. Az ilyen talajvízről tudjuk, hogy csak na­gyon lassan hír a magasabb ós kötöttebb ta­lajrétegbe a Tiszától messzebbre e'llhatolni. A hol aznbia.n valaha régi medrek voltak, (mint pl. felsőváros egy részén), ott a vizátereaztő­réteg vastagabb ós magasabbra ér fel. Ott tehát a Tiszából eredő talajvíz, a folyótól tá­volabbra eső pontokra is benyomul; ott a ré­gi medrekből is kiáradva a folyótól mesz­szdbb is jelentkezik. Hogy Szegeden tényleg jelentkezik a Tisza legmagasabb árvizeinél az ilyen talaj­víz, azt 1895. évi árvíznél magam is megfi­gyeltem. Igen jól emlékezem u. i., liogy a felső rakpart legalacsonyabb pontjainál, köz­vetlen a fal és az akkori járda között a talajvíz az árviz betörésekor ifel'csiLÍogott. Hogy milyen messze hatolt akkor be a Ti szabót származó talajvíz azt, akkor a közeli házak pincéi és kutai megmutatták. Erre vo­natkozó megfigyelésiek ismeretlenek ugyan előttem. De azon körülményből, hogy a Ste­fánia parkban — a talajvíz a fákban és a bokrokban — tudtommal kárt nem igen okoz­tak —, azt kell következtetnem, hogy az ilyen talajvizek a Tiszától nem messze hatolnak he a város felé. — A Tisza egyéb pontjánál szeraett tapasztalat is a mellett bizonyit, hogy 40—50 m. széles feltöltéssel a fakadó vizeket meglehet szüntetni. Igy van ez pl. Újszegeden is. Köztudomásai u. i., hogy a 70-as években volt árvizek alatt — az akkori gy enge kis véd t öltés mentén félszivárgott vizek Ujsizeged jó részét elárasztották. Ké­sőbb azonban mikor ott a kir. biztosiság a töltést 40—50 m. szélességiben több helyen még ennél is többre megerősítette, mire a szivárgás teljiesen megszűnt. Tudtommal 1895. évben csupán a Réti .János-utca felett gyengének meg maradit töltés mellett bírta már csak az árviz okozta talajvíz felütni ma­gát. — Most inár ott is jó széles padkával; megerősítették a töltést, ott sem kell a Ti­szából eredhető talajvíz átszivárságáMtó'i! tartanunk. Kétségtelen tehát, hogy feltöltés által a Tiszából eredő talajvizet csökkenteni lehet. Csakhogy az ilyen célt csupán az a feltöltés szogáljia, amélyet a Tisza illetve régi érmed­rek közvetlen közelében alkalmazunk. Az at­tól több száz méterre eső utca feltöltés ebből a szempontból semmit sem ér, mert oda — kivévén a régi volt medrek környékét — a Tiszából behatoló talajvíz már különben sem bir eljutni. (Folytatása következik.) Mi az igazság Frank József ügyében. — A rendőrség (megállapításai. — (Saját tudósítónktól.) Mai számiunkban részletesen foglalkoztunk Frank József ügyé­vel és minden kommentár nélkül közöltük panaszát, amelyben különféle vádakkal il­lette a rendőrséget. Jeleztük azonban, hogy az estre más oldalról is rávilágítunk. Frank József vádjai több pontból állanak. Először is azt hangoztatta, hogy sógorát Horvát Ig­nácot a betörő-hajszában igazságtalanul vit­ték a detektívek a városházára és a kihágási biró igazságtalanul: Ítélte el csavargásért. Másodszor azt panaszolta, liogy vele is jog­talanul jártak el, mert reggelig a rendőrsé­gen tartották; kalapját és cipőjét elvették, reggel pedig a kihágási bíró 20 koronára ítél­te el. Legsúlyosabb vádja a detektívek ellen •az volt, hogy feleségét, aki áldott állapot­ban van, hasbarugták. Ezt azonban még egy­oldalulag sem tudta hizonyitani, mert Erlitz dr. kerületi orvos, akit a feleségéhez látlelet felvétele végett elhivatott, nean vett fel lát­leletet, mert az "külső sérülést nem tudott megállapítani. A rendőrségről ezekre a vádakra vonat­kozólag részletes felvilágosítást kaptunk. A négy betörés tudvalevőleg vasárnap délután majdnem egy időben történt. Természetes, hogy ilyen nagyobb és amellett halmozódó bűncselekmény elkövetése után, azonnal moz gósitották az összes detektiveket, akik nyom­ban felismerték a helyzetet és megállapitot­ták, hogy a betöréseket csakis a fővárosból lerándult, jólszervezett betörőbanda követ­hette el. Tehát első feladatuk az volt, hogy lehetőleg megakadályozzák ezeknék az embe­reknek a Szegedről való eltávozását. Hama­rosan nemCsaik a két vasúti állomást, hanem a környékbeli állomásokat is megszállták a rendőrség emberei. Ezenkívül még a bérko­csisoknak is kiadták a rendeletet, hogy ha bárki a közeli falvakba akarja vitetni ma­gát, azonnal értesítsék a rendőrséget. Miután a nyomozásnak ezen passzív ré­szét elintézték, az aktiv nyomozás követke­zet; vagyis elkezdték Szegeden keresni a be­törőiket. Először is a gyanús helyeket kutat­ták fel és ezek közé tartozik Frank József lakása is, még pedig a következő okok miatt: Frank Józsefnek az anyósa Kalmár né, Kal­már Jóskának az anyja. Már pedig Kalmá­róknál nagyon sokszor találtak nemzetközi szélhámosokat és országos betörőket elrejt­ve, ezenkívül a jeles famíliának magának is elég baja volt már a rendőrséggél. Kal­már Jóskát, — aki két évvel ezelőtt egy rendőrt mellbesznrt, — hatáság elleni erő­szakért el is itélt már a szegedi törvényszók; ezenkívül számtalanszor voltak a rendőrség vendégei utcai botrányok okozásáért. Maga Frank József sem valami ártatlan teremtés; igaz, hogy másfél óv óta becsületes munká­val keresi meg a kenyerét, fiatalabb korában azonban, amikor még „működött" négyszer ítélték el, különböző bűncselekmények miatt A detektívek tehát alapos gyanuokök alap­ján mentek be Frank lakásába. IEISŐ látásra látták a lakásban, hogy ott idegen ember tartózkodik. Igazolni nem tud­ta magát, Frank József állítását pedig nem találták szavahihetőnek. Igy került Horvát a rendőrségre, ahol kitűnt, hogy körülbelül egy hónap óta tartózkodik Szegeden, munkát azonban sehol' sem vállalt, megélhetési forrá­sául azt mondta, hogy jövendőbeli anyósa „tartja." Mivel ez nem elég a rendes formák­hoz, amelyeket a törvény követel, bent kel­lett a rendőrségen tartani, személyazonossá­gának és esetleges „múltjának" megállapí­tásáig. Az uj törvény értelmében pedig csa­vargásért ítélték el, mert foglalkozása nincs, lakásét nincs és nem is szegedi illetőségű. Alig vitték azonban be a rendőrségre Horvát Ignácot, megjelent a városházán Frank József, az egész Kalmár osaláddal együtt, akik azonnal kiabálni kezdtek, bot­rányt csaptak és fenyegetőztek „rokonuk" érdekében. Frank József a rendőrség hátsó kapujánál, a Feketesas-utcában hangosan szidni kezdte az egyik detektívet, aki nem akarta, hogy utcai botrány legyen és behúz­ta a kapu alá. Erre Kalmárék megfogták Frankot és kifelé húzták, miközben Frank szitkolódzott és olyan lármát csapott, hogy az egész utca összeszaladt. Ezért kertült az­tán ő is Horvát mellé. Reggel pedig osend­háboritásért és botrány okozásáért ítélte cl a kiliágósi biró. A cipőjét és a kalapját a rendőrségen nem is látták és nem is tudjále. hogy anélkül távozott el. Lehet azonbam, hogy azokat a dulakodás közben az utcán hagyta el. Feleségéhez nem nyúlt senki, an­nak a bántódása csak kieszelt koholmány, mert fel sem tételezhető a detektivekről, akik képzett emberek, hogy egy áldott állapotban lévő asszonyt megrugdossanak, aki különben is mint csak néző szerepelt. Ezt tudtuk meg a rendőrségről. Kom­mentárt ehhez sem füzünk, de hogy melyik fél a szavahihetőbb, az valószínűleg nem vi­tás kérdés. FOGAS •sájpsdlái kéjjt&l. Az általam készített * rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismertidő, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készitek továboá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mdiett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kidégitm Bár­mityen javítást 4 óra alatt készitek. f ART A ÁGOSTON fogtechnikus, 1. Ur SZEGED,

Next

/
Oldalképek
Tartalom