Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-18 / 294. szám

1913. december 17. DÉLMAGYARORSZAG 227 szezonra való tekintettel kórte a partjaivada 1­mi dijak elengedését. Bokor Adolf ezt elle­nezte, mondván, lia ,a partfündő segélyre szo­rul, ez más lapra tartozik, akkor forduljon a városhoz anyagi támogatásért, a dijak elengedését azonban semmi esetre sem java­solja. De hogy a közgyűlés bebizonyítsa a partfürdő, mint közegészségügyi intézmény iránt való jóindulatát, adjon haladékot a di­jak befizetésére 1914. június elsejéig. A köz­gyűlés a haladékot megadta. Joachim Ferenc festőművész ismeretes ügye került ezután a közgyűlés elé. Joachim kiállítást akart rendezni a kultúrpalotában és erre a célra egy terein dijtalan átengedését kérte. A tanács a kérelmet elutasította. Joachim fölebbezett a közgyűléshez a tanács • laaaumaiBeaa Magyar világ Bécsben. — A delegáció mai ülése. — (Saját tudósítónktól.) Bécsben ismét élénk magyar világ. van. Ma ült össze újra a magyar delegáció, amelyen a delegátusok igen nagy számmal jelentek meg és velük együtt érkeztek föl Bécsbe mások is, akikét a delegáció ilyenkor, Bécsbe szokott von­zani. A delegátusok egy része tegnap este ér­kezett Bécsbe. Ezzel a vonattal érkezett a többek között Láng Lajos báró elnök, azon­kívül Vojnich István báró és Telegáy József alelnökök, az ellenzék részéről Hadik János gróf és Vázsonyi Vilmos. A 'többiek nagyobb­részt ma reggel érkeztek, igy Tisza István gróf miniszterelnök is, aki rendszerint éjjel szokott utazni. Andrássy Oyula gróf már tegnapelőtt óta Bécsben van. A delegációt Láng Lajos bánó elnök ma délelőtt tiz órákor nyitotta meg. Az ülésen a többséghez ós az ellenzékhez tartozó delegá­tusok csaknem teljes saálmtoa'l jelen voltak. A tanácskozás elején az elnök bejelentette, hogy napirend előtt hét interpellációt jelen­tettek be, az egyiket Hadik János gróf, a másikat Károlyi Mihály gróf. Hadik János gróf volt e szerint az első felszólaló. Interpelláiciöjálbian az ország gaz diasági érdekeinek fölkarolása iránt érdeklő­dött. Károlyi Mihály gróf interpellációja a romániai zsidókról szólott, A gróf azt a kér­dést intézte a külügyminiszterihez, vájjon hajlandók-e a hatalmak rászorítani Romá­niát a berlini szerződés 40-,ik szakaszának betartására, amely tudvalevően arra kötelezi Romániát, hogy a zsidóknak egyenjogúságot adjon, mert ennek a kötelezettségnek fejében kapta volna meg az önállóságot. A mai vitában a külügyi politikához szólván, részt vettek Andrássy Gyula gróf, Lovászy Márton, Károlyi Mihály gróf. Károlyi Mihály gróf beszédéiben han­goztatta, hogy Juga Dimitriii, a bukaresti 2®idó-klulb vezére egy intervjüban kijelentet­te, hogy a hármas szövetség egyszer interve­niálná akart már a zsidók érdekében, de a romián kormány azt felelte, liogy Anárássy Gyula gróf külügyminiszter annak idején kötelezettséget vállalt, hogy a monarchia so­ha. sem lép közbe a zsidók érdekében és vi­szont Románia kötelezte magát, hogy nem bolygatja a magyarországi oláhok ügyét. Nem tudja, bogy igy történt-e és tett-e gróf Andcnássy ilyen kötelezettséget, de ha igen, ez a kötelezettség akkor is megdől, mert Ro­mánia megbolygatta a magyarországi oláhok ügyét. Rár mint legyen is azonban, a szer­ződés 44. §-a alapján, de az emberi jogok ne­vében is köteles Románia eleget tenni kote­határozata ellen. Gaál Endre dr. tanácsos a fölebbezés elutasítását javasolta, azt hozván föl indokolásul, hogy közelednek az ünnepek, ilyenkor a közönség fokozottabb mértékben látogatja a kultúrpalotát. De — mondotta az előadó —egyébként is tárgytalan a fölebbe­zés már, mert a szegedi festők karácsonyra kiállítást rendeznek egy, a Csongárdi Ta­karékpénztár által fölajánlott előkelő terem­ben s ebben a kiállításiban részt vehet Joachim is. A közgyűlés ezek alapján eluta­sította. Majd néhány apróbb ügyet intéztek még el, azután Bokor Pál elnök boldog karácso­nyi ünnepeket kivánt a városatyáknak és a közgyűlést berekesztette. •oaesbbigssaaaaatikeaseesxsttr lezettségének és a külügyminiszter e tekin­tetben erélyes állásfoglalásra sürgeti. Ezután Lovászy Márton beszélt s B©rab­tól d külpolitikáját támadta. lA külügyminiszter állott fel ezután szó­lásra és felelt Károlyi interpellációjára. Ro­mániában, úgymond — már rendezik a szidó kérdést és az egyenjog alapján fogják meg­oldani. A külügyminiszter hivatkozik egy­ben arra, hogy ez az egész ügy Románia bel­ügye, amibe beleavatkozni nincs joga. se a monarchiának, se bármely európai nagyha­talomnak, mert ha joga. volna és ha tényleg az volna a helyzet, ahogy az interpelláló je­lezte, az esetben a beavatkozás he is követ­kezett volna. Az idősebb Andrássy nevével kapcsolatba hozott egyezményről nem tud; mert olyan nincs is. Kérd a válasza tudomá­sul vételét. Károlyi Mihály nem veszi tudo­másul Bercbtold gráf válaszát, dé a többség tudomásul vette. Andrássy Gyula gróf állott fel ezután beszélni és a szandzsák kiürítésének ügyét •hozta elő újra. Szerinte a monarchia itt sok­kal nagyobb hiibát követett el, semmint, a kérdés felett el lehessen siklani. Ha a szand­zsákot katonailag is megtartjuk, az esetben a balkáni hadjárat nem fajulhatott volna ugj­el, sokkal inkább lokalizálva lett volna. Tisza István gróf azonnal válaszolt, A szandzsák kiürítésének kérdése ma már nem lehet kérdés. Abszolúte nem fontos ez abból a szempontból sem, hogy mi történt volna a balkáni háborúval, ha nem üritj.ük ki a szandzsákat, — hiszen ez a kettő nem tarto­zik együvé annyira, hogy hatással lett vol­na egyik a másikra, aminthogy a balkáni hadjáratokban se területileg, se elméletileg nem jött számításiba a szandzsák. A mon­archia pedig még az esetben se avatkozott volna a balkáni háborúba fegyveresen, de a szandzsákot megszállva tartja, hisz a mon­archiának csak egy lehetett, a célja, az, hogy a Balkánon a normális viszonyok helyre áll­janak. A miniszterelnök ezután tapintatosan fi­gyelmezteti Andrássy Gyula grófot, hogy 1908-tba.n készitette el Aerenthal akkori kül­ügyminiszter a szandzsák kiürítési tervét, ugyanekkor a kormány tagja volt Andrássy is, aki nem tiltakozott a terv ellen, tehát hallgatólag azt helyeselte . . . Andrássy reflektál röviden a miniszter­elnök szavaira s ezzel az ülés bevégződött. Minden valószínűség szerint holnap es­tére egyáltalában befejezi munkásságát a magyar delegáció. Sokat beszéltek ma a delegátusok kö­rében San Giuliano márki olasz külügymi­niszter expozéjáról, amelynek tartalma tel­jesen megegyezik Berchtold gróf és Tisza István gróf ama beszédeivel, amelyeket Olaszország és a monarchia viszonyáról mondottak. Bizottságokat választott a rendkivüli közgyűlés, (Saját tudósít ónktól.) A hétfőn délután tartott rendkivüli közgyűlés legérdekesebb tárgya a különféle bizottságok megalakítása volt. Huszonnégy bizottság mandátuma jár le ez év végén a szervezeti szabályok értel­mében és mert alig van városatya, akinek titkos ambíciója ne volna egy-egy, esetleg több-több bizottsági tagság — hát az érdek­lődés is nagy volt, sokkal nagyobb, mint a milyent a többi napirendre tűzött ügyek ér­demeltek. Korteskedés azonban alig volt, mert a közgyűlés tiszteletben tartja azt az elvet, hogy a bizottságok régi tagjai ki ne bukjanak, uj (tagok tehát csak azoknak a helyére kerülhetnek be, akik vagy elhaltak, vagy a városatya-választásoknál kibuktak. Az uj városatyák közül alig egy-ketten let­tek bizottsági tagokká, mert vannak régi városatyák is akik az üresedésekre már vár­tak, Névszerinti és titkos szavazással, lista alapján, amit a városatyáknak egy irányadó csoportja állapított meg, csupán a központi választmány és a közigazgatási bizottság tagjait választották meg, a többi bizottsá­gokat, pedig ugy alakították meg, amint azt Taschler Endre főjegyző előterjesztette. A központi választmány tagjai lettek: Back Bernát, Becsey Károly dr., Cserő Ede dr., Csonka Ferenc dr., Qál Kálmán, Iván­kovits Sándor dr., Kovács József dr. (Per­jéssy László helyett), Kószó István dr., Pap * Róbert dr., Pálfy Dániel, Pillich Kálmán, Ró­sa Izsó dr., Szarvady Lajos, Taschler Endre, Ujj József dr., Végman Ferenc dr. (A meg­választottak mandátuma 1914—16-ig szól.) A közigazgatási bizottság választott tag­jai lettek: Jászai Géza, Jedlicska Béla dr., Pap Róbert dr., Ujj József dr. (Perjéssy László helyett) és Végman Ferenc dr. (Á beválaslztottak megbízatása 1914—16-ig tart.) Az igazoló választmány tagjaiul megvá­lasztattak: Becsey Károly dr., Homor Ist­ván, Jászai Géza, Jedlicska Béla dr., Vég­man Ferenc dr. Az állandó biráló-választmány tagjai lettek: Balassa Ármin dr., Tóth Imre dr., Reiniger Jakab, Szarvady Lajos, Wagner Gusztáv. A kijelölő választmányba beválasztot­ták: Kószó István dr.-t, Rósa Izsó dr.-t és Végman Ferenc dr.-t. A számonkéröszékbe Nyilassy Pál dr.-t és Végman Ferenc dr.-t választották be. A középitészeti tanácsba Maiina Gyulát választották be két évre terjedő mandátum­mal. A népnevelési bizottság tagjai a követ­kezők lettek: Barmos György, Becsey Ká­roly dr.. Fajka János, Faragó Ödön dr., Fe­kete Ipoly, Fenyvessy Jenő, Firbás Nándor, Mauser R. Sándor, Homor István. Jászai Géza, Kárpáti Károly dr.. Kovács János, Kö­vessy József, Lantos Béla, Lippay György dr., Lőw Immánuel dr., Nemecskay István, Obláth Lipót, Tóth Gyula, Rósa Izsó dr., Csányi János. Szigyártó Albert, Szmollény Nándor, Várhelyi József. Az állami tanitók közül: Baranyai Gyula, a községi tanitók közül: Kovács István, a görög keleti szerb tanitók közül: Tószitv János, az ág. evang. tanítók közül: Ország József, a ref. tanitók közül: Pap Ferenc, az izraelita tanitók kö­zül. Fuchs Vilmos. Az egészségügyi bizottságba ezek kerül­tek be: Boross József dr., Csonka Ferenc Karácsonyi éslIiévivásáraz^ngYal-Brogériában Aki összes, a drogériában beszerezhető áruit nálam veszi meg, annak két koronán felüli bevásárlásnál tiz százalék engedményt adok! Széchényi-tér 6. Karácsonyi és Újévi vásár az Angyal-drogériában. Telefon: 523.

Next

/
Oldalképek
Tartalom