Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-18 / 294. szám

1913. december 17. DÉLMAGYARORSZAG 227 szezonra való tekintettel kórte a partjaivada 1mi dijak elengedését. Bokor Adolf ezt ellenezte, mondván, lia ,a partfündő segélyre szorul, ez más lapra tartozik, akkor forduljon a városhoz anyagi támogatásért, a dijak elengedését azonban semmi esetre sem javasolja. De hogy a közgyűlés bebizonyítsa a partfürdő, mint közegészségügyi intézmény iránt való jóindulatát, adjon haladékot a dijak befizetésére 1914. június elsejéig. A közgyűlés a haladékot megadta. Joachim Ferenc festőművész ismeretes ügye került ezután a közgyűlés elé. Joachim kiállítást akart rendezni a kultúrpalotában és erre a célra egy terein dijtalan átengedését kérte. A tanács a kérelmet elutasította. Joachim fölebbezett a közgyűléshez a tanács • laaaumaiBeaa Magyar világ Bécsben. — A delegáció mai ülése. — (Saját tudósítónktól.) Bécsben ismét élénk magyar világ. van. Ma ült össze újra a magyar delegáció, amelyen a delegátusok igen nagy számmal jelentek meg és velük együtt érkeztek föl Bécsbe mások is, akikét a delegáció ilyenkor, Bécsbe szokott vonzani. A delegátusok egy része tegnap este érkezett Bécsbe. Ezzel a vonattal érkezett a többek között Láng Lajos báró elnök, azonkívül Vojnich István báró és Telegáy József alelnökök, az ellenzék részéről Hadik János gróf és Vázsonyi Vilmos. A 'többiek nagyobbrészt ma reggel érkeztek, igy Tisza István gróf miniszterelnök is, aki rendszerint éjjel szokott utazni. Andrássy Oyula gróf már tegnapelőtt óta Bécsben van. A delegációt Láng Lajos bánó elnök ma délelőtt tiz órákor nyitotta meg. Az ülésen a többséghez ós az ellenzékhez tartozó delegátusok csaknem teljes saálmtoa'l jelen voltak. A tanácskozás elején az elnök bejelentette, hogy napirend előtt hét interpellációt jelentettek be, az egyiket Hadik János gróf, a másikat Károlyi Mihály gróf. Hadik János gróf volt e szerint az első felszólaló. Interpelláiciöjálbian az ország gaz diasági érdekeinek fölkarolása iránt érdeklődött. Károlyi Mihály gróf interpellációja a romániai zsidókról szólott, A gróf azt a kérdést intézte a külügyminiszterihez, vájjon hajlandók-e a hatalmak rászorítani Romániát a berlini szerződés 40-,ik szakaszának betartására, amely tudvalevően arra kötelezi Romániát, hogy a zsidóknak egyenjogúságot adjon, mert ennek a kötelezettségnek fejében kapta volna meg az önállóságot. A mai vitában a külügyi politikához szólván, részt vettek Andrássy Gyula gróf, Lovászy Márton, Károlyi Mihály gróf. Károlyi Mihály gróf beszédéiben hangoztatta, hogy Juga Dimitriii, a bukaresti 2®idó-klulb vezére egy intervjüban kijelentette, hogy a hármas szövetség egyszer interveniálná akart már a zsidók érdekében, de a romián kormány azt felelte, liogy Anárássy Gyula gróf külügyminiszter annak idején kötelezettséget vállalt, hogy a monarchia soha. sem lép közbe a zsidók érdekében és viszont Románia kötelezte magát, hogy nem bolygatja a magyarországi oláhok ügyét. Nem tudja, bogy igy történt-e és tett-e gróf Andcnássy ilyen kötelezettséget, de ha igen, ez a kötelezettség akkor is megdől, mert Románia megbolygatta a magyarországi oláhok ügyét. Rár mint legyen is azonban, a szerződés 44. §-a alapján, de az emberi jogok nevében is köteles Románia eleget tenni kotehatározata ellen. Gaál Endre dr. tanácsos a fölebbezés elutasítását javasolta, azt hozván föl indokolásul, hogy közelednek az ünnepek, ilyenkor a közönség fokozottabb mértékben látogatja a kultúrpalotát. De — mondotta az előadó —egyébként is tárgytalan a fölebbezés már, mert a szegedi festők karácsonyra kiállítást rendeznek egy, a Csongárdi Takarékpénztár által fölajánlott előkelő teremben s ebben a kiállításiban részt vehet Joachim is. A közgyűlés ezek alapján elutasította. Majd néhány apróbb ügyet intéztek még el, azután Bokor Pál elnök boldog karácsonyi ünnepeket kivánt a városatyáknak és a közgyűlést berekesztette. •oaesbbigssaaaaatikeaseesxsttr lezettségének és a külügyminiszter e tekintetben erélyes állásfoglalásra sürgeti. Ezután Lovászy Márton beszélt s B©rabtól d külpolitikáját támadta. lA külügyminiszter állott fel ezután szólásra és felelt Károlyi interpellációjára. Romániában, úgymond — már rendezik a szidó kérdést és az egyenjog alapján fogják megoldani. A külügyminiszter hivatkozik egyben arra, hogy ez az egész ügy Románia belügye, amibe beleavatkozni nincs joga. se a monarchiának, se bármely európai nagyhatalomnak, mert ha joga. volna és ha tényleg az volna a helyzet, ahogy az interpelláló jelezte, az esetben a beavatkozás he is következett volna. Az idősebb Andrássy nevével kapcsolatba hozott egyezményről nem tud; mert olyan nincs is. Kérd a válasza tudomásul vételét. Károlyi Mihály nem veszi tudomásul Bercbtold gráf válaszát, dé a többség tudomásul vette. Andrássy Gyula gróf állott fel ezután beszélni és a szandzsák kiürítésének ügyét •hozta elő újra. Szerinte a monarchia itt sokkal nagyobb hiibát követett el, semmint, a kérdés felett el lehessen siklani. Ha a szandzsákot katonailag is megtartjuk, az esetben a balkáni hadjárat nem fajulhatott volna ugjel, sokkal inkább lokalizálva lett volna. Tisza István gróf azonnal válaszolt, A szandzsák kiürítésének kérdése ma már nem lehet kérdés. Abszolúte nem fontos ez abból a szempontból sem, hogy mi történt volna a balkáni háborúval, ha nem üritj.ük ki a szandzsákat, — hiszen ez a kettő nem tartozik együvé annyira, hogy hatással lett volna egyik a másikra, aminthogy a balkáni hadjáratokban se területileg, se elméletileg nem jött számításiba a szandzsák. A monarchia pedig még az esetben se avatkozott volna a balkáni háborúba fegyveresen, de a szandzsákot megszállva tartja, hisz a monarchiának csak egy lehetett, a célja, az, hogy a Balkánon a normális viszonyok helyre álljanak. A miniszterelnök ezután tapintatosan figyelmezteti Andrássy Gyula grófot, hogy 1908-tba.n készitette el Aerenthal akkori külügyminiszter a szandzsák kiürítési tervét, ugyanekkor a kormány tagja volt Andrássy is, aki nem tiltakozott a terv ellen, tehát hallgatólag azt helyeselte . . . Andrássy reflektál röviden a miniszterelnök szavaira s ezzel az ülés bevégződött. Minden valószínűség szerint holnap estére egyáltalában befejezi munkásságát a magyar delegáció. Sokat beszéltek ma a delegátusok körében San Giuliano márki olasz külügyminiszter expozéjáról, amelynek tartalma teljesen megegyezik Berchtold gróf és Tisza István gróf ama beszédeivel, amelyeket Olaszország és a monarchia viszonyáról mondottak. Bizottságokat választott a rendkivüli közgyűlés, (Saját tudósít ónktól.) A hétfőn délután tartott rendkivüli közgyűlés legérdekesebb tárgya a különféle bizottságok megalakítása volt. Huszonnégy bizottság mandátuma jár le ez év végén a szervezeti szabályok értelmében és mert alig van városatya, akinek titkos ambíciója ne volna egy-egy, esetleg több-több bizottsági tagság — hát az érdeklődés is nagy volt, sokkal nagyobb, mint a milyent a többi napirendre tűzött ügyek érdemeltek. Korteskedés azonban alig volt, mert a közgyűlés tiszteletben tartja azt az elvet, hogy a bizottságok régi tagjai ki ne bukjanak, uj (tagok tehát csak azoknak a helyére kerülhetnek be, akik vagy elhaltak, vagy a városatya-választásoknál kibuktak. Az uj városatyák közül alig egy-ketten lettek bizottsági tagokká, mert vannak régi városatyák is akik az üresedésekre már vártak, Névszerinti és titkos szavazással, lista alapján, amit a városatyáknak egy irányadó csoportja állapított meg, csupán a központi választmány és a közigazgatási bizottság tagjait választották meg, a többi bizottságokat, pedig ugy alakították meg, amint azt Taschler Endre főjegyző előterjesztette. A központi választmány tagjai lettek: Back Bernát, Becsey Károly dr., Cserő Ede dr., Csonka Ferenc dr., Qál Kálmán, Ivánkovits Sándor dr., Kovács József dr. (Perjéssy László helyett), Kószó István dr., Pap * Róbert dr., Pálfy Dániel, Pillich Kálmán, Rósa Izsó dr., Szarvady Lajos, Taschler Endre, Ujj József dr., Végman Ferenc dr. (A megválasztottak mandátuma 1914—16-ig szól.) A közigazgatási bizottság választott tagjai lettek: Jászai Géza, Jedlicska Béla dr., Pap Róbert dr., Ujj József dr. (Perjéssy László helyett) és Végman Ferenc dr. (Á beválaslztottak megbízatása 1914—16-ig tart.) Az igazoló választmány tagjaiul megválasztattak: Becsey Károly dr., Homor István, Jászai Géza, Jedlicska Béla dr., Végman Ferenc dr. Az állandó biráló-választmány tagjai lettek: Balassa Ármin dr., Tóth Imre dr., Reiniger Jakab, Szarvady Lajos, Wagner Gusztáv. A kijelölő választmányba beválasztották: Kószó István dr.-t, Rósa Izsó dr.-t és Végman Ferenc dr.-t. A számonkéröszékbe Nyilassy Pál dr.-t és Végman Ferenc dr.-t választották be. A középitészeti tanácsba Maiina Gyulát választották be két évre terjedő mandátummal. A népnevelési bizottság tagjai a következők lettek: Barmos György, Becsey Károly dr.. Fajka János, Faragó Ödön dr., Fekete Ipoly, Fenyvessy Jenő, Firbás Nándor, Mauser R. Sándor, Homor István. Jászai Géza, Kárpáti Károly dr.. Kovács János, Kövessy József, Lantos Béla, Lippay György dr., Lőw Immánuel dr., Nemecskay István, Obláth Lipót, Tóth Gyula, Rósa Izsó dr., Csányi János. Szigyártó Albert, Szmollény Nándor, Várhelyi József. Az állami tanitók közül: Baranyai Gyula, a községi tanitók közül: Kovács István, a görög keleti szerb tanitók közül: Tószitv János, az ág. evang. tanítók közül: Ország József, a ref. tanitók közül: Pap Ferenc, az izraelita tanitók közül. Fuchs Vilmos. Az egészségügyi bizottságba ezek kerültek be: Boross József dr., Csonka Ferenc Karácsonyi éslIiévivásáraz^ngYal-Brogériában Aki összes, a drogériában beszerezhető áruit nálam veszi meg, annak két koronán felüli bevásárlásnál tiz százalék engedményt adok! Széchényi-tér 6. Karácsonyi és Újévi vásár az Angyal-drogériában. Telefon: 523.