Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-17 / 293. szám

1913. december 16. DÉ LMAGYARORSZAG 221 TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. Kun József hagyatéka (Saját tudósítónktól.) Egy- kiégett sziv fájdalmas bucsuzása az élettől: ez van benne a nemrégen elhunyt szegedi poétának, .Kun Józsefnek a posthumus kötetében. Nem kiabáló, inkább szerény és fölötte csöndes kis kötet, olyan, mint amilyen az írója volt, mig testi alakjában itt közöttünk járt. Hiszen, ami benne van, az utolsó néhány hangja egy igazán értékes, szelidszavu léleknek és az utolsó szavak hangsúlyából már hiányozni szokott az életakarás büszke nyomatéka. Kun József a magány tépelődéseinek és várakozásainak volt lantosa. Olyan volt, mint aki (hangtalanul suhan át ,az eleteuj, szinte fél terhére lenni a világnak, de őt magát az egész emberiség mérhetetlen bánatának terhe nyomja. Ebben a kötetben mond' ja: örömre vágyóit Nézd, a sötét bú merre gyászol. Hol könny patikzilc, sóhaj szállong, Ott megtalálod. Bánatra vágyolt Nézd, a vidámság merre lángol. Hol az öröm gyújtott világot, Ott megtalálod. Filozófiai és mégis költői nézése az élet folyamának: ez van a Kun József pasztellszínű költészetében megörökitve. Milyen kár* hogy ez a nemes, igazán tiszta lélek nem érhette meg az élettel való kibékülést! Akkor Írhatta volna meg legragyogóbb sorait. A mostaniakban még mindenütt ott kisért a lemondás fájdalma és a letaszitottság keserű érzése. Ennek a hangulatnak is kétségkívül vannak igen finom megérzései, igen nemes hangjai* de valahogy hiányzik belőle az élet teljességének nyugodt szépsége. Kun József mostoha sorsát panaszolta halálig és ezt irta bele verseibe. Most, amikor tragikus vége igazolta lemondó filozófiáját, érezzük, hogy csupa igazság minden szava. Kár, hogy az élet nem cáfolt rá! Utolsó kötetéhez, fnéiy Singer és Wolfner kiadásában most jelént meg, Kiss József irt csodaszép előszót és benne van a költő arcképe is. Nyugodt hangulatú, borongós versei szebbnél-szebbek. Szonettszerü, rímes sóhajok ezek; talán legteljesebb szépségű közöttük az, melynek cime: Májusi sétán. A kötet második részét idegen költőkből való fordítások teszik: Stefan George, Nietzsche, Liüencron, Baudelaire, Rimbaud, Verhaeren és végül Wilde, kinek A readingi fegyház balladája cimü darabját a legszebb fordításban adja. Ez a névsor jelzi a rokonságot is, mely költőnket a nagy szellemekhez kötötte, A minden tekintetben igen értékes tartalmú kötet ára 3 korona, kapható Várnay L. könyvkereskedésében. (*) A Dugotilcs-Térsaság közgyűlése. Kedden- délután igen nagy érdeklődés mellett. tartotta meg évi rendes közgyűlését a Dugonics-Társaság. A közgyűlésen Lázár György dr. elnökölt, akit a Társaság lelkes közfelkiáltással újból elnökévé választott, valamint, a régi tisztikart .is újból mandátummá;] ruházta föl, Tömörkény István terjedelmes cs naigy gonddal megirt (főtitkári jelentése részletesen tájékoztatta a közgyűlést az él.Mult esztendő irodalmi eseményei felőL A bemutatott vagyonmérleg szerint a Társasáig 36.000 korona alaptőkével rendelkezik. Bejelentették a tudományos osztály részéről, •hogy Szűcs Mihály rendes tagnak Szeged mezőgazdasága cimü nagy müvét, melyet kiadásra Szeged város közönségének ajánlottak fél, a város a saját költségén fogja kiadni. Pálfy Antal 400 koronás pályadíjára egy történelmi tárgyú dolgozat érkezett he, melyről a bírálat azt állapította meg, hogy a kitűzött díjra érdemes, mindamellett mai alakjában kiadásra nem alkalmas. Felbontották a jeligés levettet, melyből -kitűnt, hogy a díjnyertes -dolgozatnak szerzője Szmollény Nándor. Tárgyalták ezenkívül az évi költségvetést és az osztályok programját. Mindkét osztályban üresedésben van egy-egy hely, melyeket azonban egyelőre nem töltöttek be, A közgyűlés az elnök éltetésével ért véget. sport. A magyar Stadion — Készen már a tervek. — (Saját tudósítónktól.) A nemzetek között igen élénk vetélkedés folyik az olympiász rendezésének jogáért s boldog az az ország, amelynek csak reménysége is lehet, hogy egykor megbízást kap a világsportünnep lebonyolítására. A legközelebbi olympiász helye Berlin lesz s a németek már esztendőkkel ezelőtt megoldották a Stadion kérdését. Általánosan tudott dolog, hogy ép azért kezdték meg a Stadion építését oly korán, hogy ezzel biztosítsák maguknak a megbizatást. Az 1916. évi berlini olympíászt követő 1920. évit Magyarországnak szánta a Nemzetközi Olympiai Bizottság. Német-ország példáján indulva tehát nekünk is elsősorban arra kell törekednünk, hogy fölépítsük a Stadiont, inert csak ezzel biztosithatjuk, hogy valóban ránk bizzák az 1920. évi olympiai játékok rendezését. Csöndben, minden reklám kerülésével jelentős lépések történtek ebben az irányban. Hajós Alfréd műépítész, egyike legrégibb és legnevesebb sportembereinknek, ki az athéni olympiászon győzelemre juttatta a magyar színeket az úszásban, elkészítette a .magyar Stadion terveit. Hajós nagy munkájának bevezetéseül ellátogatott Berlinbe, Stockholmba, Rómába és tanulmányozta ott a Stadion berendezését és építésének stílusát. A Stadion terveit ma délben mutatta be Hajós a Testnevelési Tanács fővárosi helyiségében. A Stadion terve mellett százméteres uszóházat és testnevelő-akadémia tervet is készített a művész. A Stadion és akadémia terve, a belső berendezések, a sportbéli rész megoldása elsőrangú munka, amely alkalmasint a szakkörök legnagyobb elismerés-ét fogja kivívni. A Stadion kérdése annyira aktuálissá lett már, hogy a Test-nevelő Tanács ma délután tartott teljes ülésében a Stadion helyének a meghatározásával foglalkozott. Nehéz kérdés, merít a legalkalmasabbnak a Vérmezőt tartják a legtöbben, viszont ezt nehéz lesz megkapni, mivel katonai tér. Ön ugy pazarolja a pénzét!? mint aki a gyertyát mindkét végén égeti, ha nem olyan villamos izzókörtéket használ, mely a legújabb módszer szerint készül, hosszú élettartamúak és nagyon g»zdasá gosak. — Minden egyes izzókfirte saját cégemmel van ellátva, I 1 LEMLE a Alapíttatott 1765. évben. i i SZEGED, ^ • KLAUZÁL-TÉR. ^ ^ Megérkeztek a legújabb divatú, flgzi és téli Borsalinó Habig, Oyukits és Pichler kemény és puha kalapok, sapkák, szörtneárúk, legutolsó divatú nyakkendők, keztyfik, férfi fehérnemSek, harisnyák stb. Minden úri-divatcikk nagy választékban van raktáron. Javítások, szolid árak mellett, elváHaltafnak. TÖRVÉNYKEZÉS. Uj beosztáH a szegedi törvényszéken — Két, büntető tanács lesz csak. — (Saját tudósítónktól.) Január elsejétől -kezdve a szegedi törvényszékén uj rend lép életbe. Eddig három rendes büntető tanács működött a szegedi törvényszéken. Nemrégiben egy negyedik kisegítő tanácsot is alakítottak, amely minden pénteken tárgyalt Elekes Gyula -elnök-lésével. Január elsejétől kezdve az uj rend szerint csak két büntető tanács működik, a harmadik úgynevezett Rigó-tanács megszűnik. Az első büntető tanács elnöke marad Pókay Eleik, a másodiké Hevesy Káinián. Ez a két tanács miüködik az esküdtszéki ciklusokban. Rigó Endre dír. lesz a vádtanács, illetőleg a fölebbviteli tanács elnöke. A vád tan ács eddigi elnökét, Márton -József dr.-t saját kérelmére beosztják az első büntető tanácsba. Az első büntető tanács tagjai lesznek: Pókay Elek elnök, Márton József dr. ós Nagy Zoltán. A második tanács tagjai: Hevesy Kálmán elnök, Schivaiger József dr. és Curry Richárd dr. A váditanács tagjai Rigó Endre dr. elnök, Tóth Gyula dT. és Hábermann Gusztáv. Oerhanser József dr. mind a két büntető tanácsban működik. Főtárgyalásokon és büntető fellebbviteli tárgyalásokon többször elnököl is. A rendes büntető tanácsokon kiviül két -kisegítő tanács is miüködik. A kisegítő tanácsokat a büntető és a fölebbviteli tanácsok tagjaiból alakítják. És ami-g az első tanács az esküdtszéki cikluson működik, addig a második tanács rendes büntető ügyeket tárgyal. A fölebbviteli tanács tagjait is beosztották ifőtárgyalásokra. Az első esküdtszéki ciklus január 19-én kezdődik, az első tanács működésévé]. ,A második büntető és a fölebbviteli tanácsok tagjaiból az esküdtszéki ciklus idején büntető tanácsokat alakítanak, amelyek a hat nap alatt négyszer tárgyalnak. Március hetedikéig négy esküdtszóki ciklust tartanak. hm i ÍM ipr-paliii, § Ha a pék közbelép. Tavaly októbe 7-én reggel öt óra tájba,n nagy botrányt csapott a Szeged -állomás harmadik osztályú várótermében Farsang Mihály kisteleki géplakatos. Ittas állapotban mindenkibe belekötött és összetörte az asztalon lévő kifliket. Király András rendőr a részeg géplakatost el akarta távolítani a váróteremből, Kohn Fülöp nagylaki pék azon-bain megfogta a rendőr karját és visszatartotta. Az ügyészség a géplakatos és a pék ellen vádat emelt hatóság elleni erőszak miatt. Ebben az ügyben