Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-17 / 293. szám

/ 6. UÉIMAGYAROIRSZÁG 1913. december 17. Az eszményi nivó hátrányairól. Irta: Maiina Gyula főmérnök. (2.) Szembeszökő, hogy a város árvédelmi helyzete nyomatékosan követeli, hogy az eszményi nivó céljaira előirányzott százezreknek legalább egy részét inkább a Tisza felöli védvonal átalakítására és kellő kiegészítésére fordítsák, mint az eszményi nivó meddő céljaira. Az eszményi nivó nem segiti a várost mély fekvéséből kiemelni, hanem annak bajait tetemesen fokozza. Szeged város természetes' helyifekvése tudvalevőleg nem csupán azért kedvezőtlen, mert a Tisza áradásaitól kell oltalmazni, hanem azért is, mert a város területe több helyen olyan mély, hogy a csapadékvizek ott megsekkendmek ós pocsolyákat is képezve a város közegészségét fenyegetik. 'Mi sem természetesebb, mint az, hogy a város újra építéseikor, ezeket a mélyedéseket és gödröket megszüntetni, a rajtok volt pocsolyákat kiszárítani sürgős feladatot képezett. (Kétségtelen, ihogy ezzel a kérdéssel akkor is foglalkoztak és hogy az akikor még is elmaradt, legélénkebben tauiusitja azt, hogy az eszményi nívót nem azok megszüntetésére fundálták ki. Mindnyájan igen jól tudjuk, hogy a mélyedések feltöltésiét, a. pocsolyák kiszárítását — a város — csak inam régiben kezdette meg és Ihogy az eszményi nivó kezdetén eszközölt feltöltések mindenütt csupán az utcák és a sugárutak területére szorítkoztak, amely feltöltések homlokegyenest ellenkező szolgálatot tesznek, mint a mélyediések és a pocsolyák feltöltése. — Ez utóbbiakat u. i. azért töltik fel, hogy azokat Kiszárítsák, hogy megakadályozzák a csapadékvizeknek azokon való megrekedését; az ilyen feltöltéseknek legalább egyforma magasisiáguafcmak, vagy annál magasabbaknak kell leniniök. Ezzel szemben az eszményi nivó szerint nem a mély telkeket emelik ki a gödörből, hanem ellenkezőleg a telkeket és 'Udvarokat még mesterségesen körül! sáncolják és azokon a csapadék vizeket szabad lefolyásukban, erőszakosan megakadályozzák, megrekesztik. Az eszményi nivó tehát ott is, ahol nem volt mesterséges gödröket alkot. A csapadékvizeknek ez a mesterséges megrekesztése mily hátránnyal járt, azt — alább — a talajvizek tárgyalása során fogjuk ismertetni, itt csupán azt emeljük ki, liogy az eszményi niivé a. pocsolyákkal járó bajokat még az által is lényegesen fokozta, mert nem egy helyen a város szennyvizeit összegyűjtő csatornákat — az eszményi nivó kedvéért — magasabbra építették, a velük szomszédos házak pincéinél ós udvarainál, minek következtében nagyobb esőzések alkalmával a csatornák sok udvart, pinieét, — sőt egész teret is — piszkos vizükkel elárasztják ós a csatornákban összegyűjtött piszkot ós szennyet oda ürítik ki. Kiáltóan bizonyítja tehát mindez azt, hogy az eszményi nivó távolról sem segíti a várost, a gödörhői kiemelni, hanem ezzel ellenkezőleg, ijesztő mértékben fokozza az, mindazokat a hátrányokat és bajokat, amelyek a város kedvezőtlen fókvéséből erednek. III. Az eszményi nivó la talajvizek néző pontjából is felette káros és hátrányos. Említettük már, liogy legújabban az eszményi nivó mellett azzal kardoskodnak, hogy a talajvizek kigőzölgésének a megakadályozása végett szükséges. Szerintük a város mélyebb pontjainál a talajvíz alig egy méter mélyen van, ott tehát az eszményi nivé a. fedőréteg miatt volna mellőzhetien, inert szerintük minél vastagabb az, annál hatásosabb. Eltekintve attól, hogy az eszményi nivó csupán az utcák feltöltését jelenti, tehát az a talajvíznek a fedőkérgét egyediül az utcákon, egyebütt nem növelné, meg kell állapítanunk, hogy a talajvíz korántsem a kigőzölgése révén ártalmas a közegészségre. Tudjuk u. i., hogy a talajvíz nein más, mint a talajba beszivárgott közönséges — viz. — Azt is tudjuk, hogy a talaj a rajta átszivárgó vizet megtisztítja. A csatorna szennyvizeit a földön átbocsájtva szűrik meg. Egy méteres földrétegen átszűrt piszkos szemnyviz úgyszólván minden parányi lénytől —• mikroorganistól — megtisztul; fel kell tehát tételeznünk azt, hogy az egy méternyire vagy annál mélyebben fekvő talajvíz is tiszta, bacillus mentes, a talaj víznek a kigőzöl,gése tehát nem lehet káros, mert az csakis a pára tartalmát szaporítja a levegőnek. Azt pedig a tengermellékeiről már mindenki tudja, hogy a pára dus Levegő nem ártalmas, hanem nagyon is kedvez az egészségnek. A mikroorganismus életfolyamatját ugyan nem túlságosan ismerem, azt azonban elképzelni sem birom, hogy azokat még párában is magával hiroiá ragadni a viz; tehát hogy még a beszennyezett viz kigőzölgése is ártalmas lehetne. Semmi értelme sincs tehát annak, bogy egy méter mélyen vagy mélyebben a föld alatt lévő — tehát már megszűrt tiszta talajvizeknek a kigőzölgését ártalmasnak tartsuk és hogy az ebből netalántán elképzelhető (de nem létező) — bajok elhárításaira százezreket, milliókat adjunk, ne mondjuk — dobjunk ki! Ha már a talajvizeket — a nivó védelmére felhozták — lássuk csak, honnan erednek és mi bajt Okozhatnak hát azok. (Folytatása következik.) Mi az igazság Frank József ügyében? (Saját tudósítónktól.) Megírtuk mai számunkban, hogy a detektívek vasárnap este betörők utáni hajszában, bevitték a rendőrségre Horvát Ignác, Zákány-utca 53. szám alatti lakást, aki épen hétfőn akarta megtartani esküvőjét, Kalmár Veron mosónő leányával. Horvát jövendőbeli sógorának Frank József szegedi vásári kereskedőnek a ,liákjásán tartózkodott, amikor a ,detektivek rátaláltak és a városházára vitték. Frank József utána ment, bogy kiszabadítsa sógorát, erre őt is a rendőrségen tartották másnap reggelig. !Fir.ank József ma 'délelőtt megjelent a szerkesztőségünkben ós a következőkben ismertette vélt sérelmét: — Lengyel-utca 32. szám alatt lévő házban lakom feleségemmel és anyósommal, Kalmár Erzsébettel együtt. Én rendes adófizető polgár vagyok. Vagyonom is van. Két évvel ezelőtt adta ki az árvaszék 3600 korona anyai, jussomat. Másfél óv előtt nősültem. Rövidáru kereskedéssel foglalkozom és a Tisza Lajos-köruton szoktam árulni, de gyakran utazom vidéki vásárokra is. Horvát Ignác a sógorom. Kalmár Veronnak a leányát veszi el, aki az anyósomnak ,a nővére. 'Horvát már régóta együtt él feleségem unokanővérével és Budapesten laktak, ahol a sógorom hat évig egyfolytában Biliczky szénlkereskedőné.1 volt alkalmazásba,ni Mult hónap 20-án jött le Szegedre és azóta feleségével együtt Kalmár Veroonál lakott, aki elég jómódban van, 3000 koronája van a takarékban. Horvát azonban itt is foglalkozás után nézett. Vásárolt 160 korona ára karácsonyfát és kijárt a Széchenyi-téren lévő piacra árusítani. — Vasárnap este 8 órakor eljött hozzám és mi azt mondottuk, hogy aludjon ottan, mert hajnalban már a piacra keltett volna mennie ós a karácsonyifák nálunk voltak elhelyezve. Fél kilenckor le is feküdtünk mindnyájan aludni. Alig feküdtünk azonban le, 9 órakor dörömböltek az ajtómon és beállított Bapkó és Posztós detektív egy polgári ruhás rendőrrel. A detektívek ahogy meglátták sógoromat, rátámadtak és azt mondták, hogy azonnal öltözködjék fel és kövesse őket a rendőrségre. Én természetesen azonnal sógorom védelmére keltein és azt mondtam, mit akarnak tőle; majd én is elmegyek vele. A detektivek azt mondták, hogy semmi közöm a doiloghoz ón maradjak otthon. Ezután elvitték magukkal Horvát Ignácot. — Mikor a sógorom eltávozott a detektívek,kel, ón azonnal felöltözködtem feleségemmel és anyósommal együtt elsiettem Horvát lakására és értesítettem a történtekről anyósát és feleségét, akivel épen hétfőn akart törvényesen egybekelni, mert ő Egerbe való és iratai szombaton érkeztek mag. Ezután mi öten felmentünk a városiházára az ügyeletes rendőrtiszthez, hogy kiszabadítsuk Horvátot. Gróf Dezső volt az ügyeletes, akinek elő akartam adni panaszunkat. Ott volt a szobájában Tóth Ferenc detektív is, áki mikor engem meglátott, azonnal rám támadt és kitolt a szobából. Gróf is azt mondta: „takarodjanak ki innen, nincs itt semmi keresni valójuk." Mikor a folyosóra értem, Tóth utánam kiabált: „ismerem én magát, csirkás, zsebvágó." Erre én is dühös lettem ós azt mondtam, hogy válogassa meg szavait, mert megemlegeti, ha ilyen hangon beszél velem. Erre ő azt mondta, hogy mert megfenyegettem, én is ott maradhatok. Ekkor már odaértünk a városháza hátsó 'kapujához, amely ,a Feketetsas-uteára .nyílik. Én a kapun ki akartam menni, de Tóth rángatná kezdett befelé. Egyszerre három-négy polgári ruhás rendőr jött oda, akik befelé cipeltek. Feleségem és anyósom, akik kint álltak már az utcán, kifelé húztak és igy valóságos dulakodás keletkezett, aminek az lett a vége, hogy végül mégis bevittek; a kalapom és az egyik cipőm azonban elveszett. — Másnap reggelig bentartoftaik, amikor is Temesváry Géza dr. alkapitány 30 korona pénzbírságra ítélt és sógoromat 8 napi fogházra ítélte csavargásért. Hiába bizonyította az anyása, liogy rendes foglalkozása van ós ha nem is volna, alkkor is ő tiszaz újonnan megnyílt Bútorokat W qf biitopápubázában szenezhefünh be. és mindennemű lakásberendezési cikkeket = Telefonszám: 1303.= Xárfcz-u.7. SZEGED.