Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-17 / 293. szám

s DÉLMAGYARÜRSZAG 1913. december 17. nagyiparostól, vállalkozóktól.; Lapját a kormánytól szubvencionáltatja. De mikor már nem tud eleget zsarolni, a kormány ellen fordul. Mikor aztán a kormány leleplezi ezt a manővert, nem a panamista pártvezért dobják ki, hanem a — minisztert. A nép, a szegény galiciai nép pedig tovább lázong az inség, a szeszadó, a kontingens miatt — a kormány ellen, ellenben tovább is vakon bizik vezérében: Stapinszkyban. A kormány előbb tömte és fizette Stapinszkyt és most hiába leplezi le. A magyar közgazdasági temetőből. — A váiság áldozatai. — (Saját tudósítónktól.) A karácsonyi vásár itt van s ez után elmúlik ez a gyászifekete esztendő. Az évi mérleg, — milyen fájdalmasan hangzik ez általában . . . Számtalan fizetésképtelenség, megingathatatlannak vélt cégek összeroppanása, a csődök egész sorozata jelzi a modern európai élet tragédiáját. Soha gazdasági krízis ennyi áldozatot nem követett és Európában sehol nem okozott alym krízist a külpolitikai, vihar ds helyzet, mint minálunk. Az ország közgazdasága az ipari és kereskedelmi vállalkozás temetőjének a képét mutatja: A csődök száma volt: 1911-ben 509, 1912-ben 742, 1913-ban 980. A három év alatt 340 pénzintézet vált fizetésképtelenné. A fizetésképtelenségek száma: 1911-ben kerekszámban 2000, 1912-ben kerekszámban 2800, 1913-ban kerekszámban 3100 volt. Az ujabb alapitástík csökkenése, uj alapítások tőkeértéke a háromnegyed'évben: 1912-ben 444.749,174 korona, 1913tóari 158.388,936; a csökkenés tehát 286.460,280 korona, vagyis 64százalék. Az ipari alapitások tőkeértéke 1912-ben 181 millió 874,200, 1913-ban 81.201,030 korona, vagyis a csökkenés 92.834,400, azaz 51 százalék. De ez a kép még korántsem hü tükre a pusztulásnak. A még fönnálló vállalkozást és az esetleg ujabban keletkező vállalkozók Jakow: No, mert, hogy épen olyan hideg van. Már be is töltöttem neked. Waszili: Igazán nem tudom . . . Nem innál, kedves Margarétám? Igyál talán szivecském! Margaréta: Nem ihatom, tudod, Waszili, galambocskám, nekem nem szabad inni. Feofan: Pálinkát isztok, bűnösök ... a sátán örömére. (Waszili kiissza a poharat, Jakow is iszik.) Jakow: Hallgass, Feofan! Nem értesz az üzlethez. Egy hónapja hallgatom már a szamárságaidat és egy értelmes mondatot nem hallottam tőled. Énekelned kell egy kicsit. Ugy minden szavad élénkebb lesz. A siralmas beszéd nem áll jól neked. Ugy hangzik, mint egy láncravert kutya ugatása. Ugatni mindenki tud! Waszili: Mint egy török trombitás. Feofan: Ugyan mit jár a szájatok. Ti még nem hallottatok engem beszélni. Igazán szívből beszélni. Jakow: Mikor tudsz te igazán beszélni? Feofan: Mikor jó hetem van. Akkor kellene csak hallanod. Jakow: Máskor nem tudsz? Feofan: De máskor is. De ha a gép nincs jól kenve, akkor nem tudok jól beszélni, akkor nagyon jó szivem van. Túlságosan szeretem a bűnösöket. Igen a bűnös. Ki hatna más a lelkemre, mint a bűnös. (Siránkozva.) Ezer igazságost adok egy bűnösért. Mit csináljak egy becsületes emberrel? Bűnösöket adjál nekem és térdenállva fogom megköszönni . . . létét is lehetetlenné teszi a nagy elkedvetlenedés, az általános bizalmatlanság. A /belső piac nem fogyasztóképes, az exportpiac gyönge. És még Szerbia se annyira nem kapcsolódik ezután velünk, mint ahogy eddig tette. Európa legtekintélyesebb közgazdasági lapja, a Londonban megjelenő „The Economist", Szerbiából a következő hivatalos jelentést kapja: Szerbiában az osztrák és magyar ajánlatokat elvből visszautasítják, még akkor is, •ha a legolcsóbbak. Szerbia most pályázatot hirdetett vasúti sínek szállítására és habár a magyar ajánlatok a legolcsóbbak, mégis bizonyos, hogy a szállítást egy német cég fogja megkapni. A Balkán-államok sokáig a legjobb piaca voltak a magyar és osztrák exportnak. A háború befejezése óta más országok is /versenyeznek ezért a piáéért. Különösen Oroszország igyekszik kereskedelmi öszszeköttetéseket a Balkán-államokkal létesíteni. A legutóbb a román hadsereg részére való posztószállitást két orosz cég kapta meg. Az orosz kereskedelmi minisztérium Szófiában kereskedelmi muzeumot és Várnában és Ruszcsukban fiókokat állított föl. A belgrádi kereskedelmi kamarát már értesítették, hogy Belgrádban hasonító orosz intézmény létesíttetik. Németország is azon erőlködik, liogy Szerbiába való kivitelét növelje és a legközelebb egy német kereskedelmi iroda fog Belgrádban megnyílni. Belgium egy kereskedelmi ügynökséget készül Belgrádban fölállítani, mig a hollandi exportőrök legutóbb min takiállitást rendezték Belgrádban. A szerb kereskedők a textilárukat most Olaszországból hozatják. Az olasz kereskedők a lehető legolcsóbb árakkal igyekeznek a szerb piacot meghódítaná. A magyar pénzügyminiszter által közzétett kimutatás az államháztartás bevételeinek és kiadásainak alakulásáról a folyó év második negyedében 91.960,247 koronával kedvezőtlenebb a tavalyi második évnegyedi kimutatásnál. Az állami bevételek a jelzett mérlegben 431.079,336 koronával szerepelnek s 692,796 koronával nagyobbak, mint a mult év hasonló időszakában. A kiadások összege 561.260,644 korona, azaz 92.653,044 koronával több, mint a mult év második negyedében. Az egész állampénztári kimutatás magán hordja a kedvezőtlen gazdasági konjunktúrák bélyegét. A válságos pénzügyi helyzet elsősorban az egyenes adóknak közel három millióval való csökkenését eredményezte. Még nagyobb a viszszaesés a jogilletékeknél. Az e téren mutatkozó 4.764,388 korona kevesebb bevétel az ingatlanforgalom és a parcellázási üzlet teljes pangására vezethető vissza. A krízis tulajdonképeni áldozatai nemcsak a tönkrement vállalkozók, hanem a hónapök óta leírhatatlan nyoinukasággal küzködő munkások. A munkásosztály még ki sem heverte az előző válság csapásait, az évekig tartó munkanélküliséget. Éhség, nyomorúság, betegség, gyakori halálozások tanyája lett a munkások otthona. Napról-napra kétségbeejtő jelenetek játszódnak le a szervezetekben. Családapák kétségbeesett terveket főznek, hogy megmeneküljenek a kinzó éhhaláltól, a bűnesetek, az öngyilkosságok száma emelkedőben van. öngyilkosság volt: 1911-ben 298, 1912-ben 373, 1913ran 383, vagyis emelkedés van 1912-re 25 százalékos, 1913-ra 28.6 százalékos! A muncanélküliség olyan arányokat öltött, aminőröz hasonlót egész Európában nem találunk. Békeszerződés Amerika és Németalföld közt. Washingtonból jelenük: Bryan államtitkár és a, némétallfölldíil Ikövet toegy egyeztek ama békeszerződés szövegére nézve, amely az annak idején jelzett döntőbírósági terv alapelveit tartalmazza. Ez az első ilyen békeszerződés egy európai állammal. Amerika a külföldiek ellen. Washingtonból jelentik: A képviselőház elhatározta, hagy bevándorlási bilit alkot, mely a bevándorlóktól azt követeli, hogy egy nyelven irni és olvasni tudjanak. Ezenkívül kimondja a bili, hogy mindéin külföldi, aki a bevándorlás után bárom éven belül vagyont rongál, a szervezett államrend fölforgatását hirdeti vagy köztisztviselők meggyilkolására izgat, száműzendő. Ezt a rendelkezést elégségesnek tartják, hagy kizárja a választójog érdekében esetleg rendezendő anarchisztikus vagy más pusztító módszereiket. Huszonhét bizottságot alakit a rendkívüli közgyűlés. (Saját tudósítónktól.) Szerdán délután 4 órakor a város törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlést tart, amelyen a szinügyi bizottságot kivéve, az összes szak- és egyéb bizottságokat megalakítják. A közgyűlésen ezúttal már Lázár György dr. polgármester fog elnökölni, akit örvendetes gyógyulása alkalmából meleg ovációkkal készülnek elhalmozni a városatyák. A bizottságok megalakitásán kívül fontosabb teendője a rendkivüli közgyűlésnek nem is igen lesz. Huszonhét bizottság tagjainak a megválasztása lesz a műsor legérdekesebb része. Megválasztják: a közigazgatási bizottság öt, a pénzügyi bízottság 24, a jogügyi bizottság 24, a népnevelési bizottság 24, az egészségügyi bizottság 20, a kórházi bizottság 6, a gazdasági bizottság 24, a javadalmi bizottság 12, az útügyi bizottság 8, a közművelődési bizottság 24, a zenedei bizottság 12, a Somogyi-könyvtár és muzeum-bizottság 12, az árvaházi bizottság 8, a nyugdijbizottság 8, a közkerti bizottság 12, a szervező 'bizottság 12, a műszaki bizottság 24, a gyáripari bizottság 15 és a lótenyésztési bizottság 12 tagját, megválasztják továbbá a központi választmány tagjait, az igazoló választmány öt városatya-tagját, az állandó bíráló választmány ugyancsak öt városatya tagját, a kijelölő választmány három tagját, számonkérőszék két tagját, a középitészeti tanácsba egy tagot és az iskolaszékbe egy tagot. JEgy érdekes fölebbezés is kerül a holnapi közgyűlés1 elé. Ismertettük már Joaehim Ferencnek, a Parisban élő festőművésznek az 'esetét, aki kiállítást akart rendezni a kultúrpalotában s erre a célra annak egy termét kérte átengedni. A tanács a kórelmet ridegen elutasította. A határozat ellen Jaaohixn fölebbezett a közgyűléshez, amely remélhetőleg nem helyezkedik a tanács lehetetlen álláspontjára és elrendeli a terem átengedését. Ezenkívül a közgyűlés programján még egy miniszteri leirat szerepel négy elhunyt városi tisztviselő özvegyének kegy/dij-.kórvénye tárgyában. Torontálmegye köriratot intéz Szegedhez a polgári iskolák fejlesztése érdekében. A tanácsi, valamint a polgármesteri előterjesztések között pedig a következő ügyek szerepelnek: Az 1914. évi fősorozásra vonatkozó előmunkálatok, az ujszagedi artézi kut átvétele, a szükségbarakok helyéneik kijelölése, a rendőrök részére szükséges szőrmegallérokra 834 korona költség engedélyezése, a Braun Viktor-féle föld ujabb hasznosítása tárgyában, a Gazdasági ós IparbankináJ! elhelyezett tőke ügyében kelt 124796—918. sz. B. M. rendelet, Kis Mária fürdőpénztárosnő felebbezése a 40442—913. sz. tan. vég/határozat ellen végkielégítése, ,a Szegedi Partfürdő r.-t. felebbezése, hídvám elengedése ügyében, az Orsz. gyermekvédő liga kórelme 588 korona 60 fillér segély iránt; Joaobim Ferenc felebbezése tb. a kultúrpalota átengedése ügyében; Talhauerné Vadász Jolán szabadságideje; Soós György őrsparancsnok szabadságideje tárgyában; szatymazi közvilágítás költségeire kifizetett 11 korona 04 fillér; Lovászi ós társa címfestő részére kifizetett 16 korona; városi nyomda részére beszerzett asztalokért kifizetett 30 korona; vágóhídi gépház tetejének kijavítására igényelt 138 korona 45 fillérnek egyéb alap hiányában a rendkivüli alapból történt kiutalása tárgyában. > i