Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-03 / 281. szám

1918. dectmi»r 3. DÉLM AQY ARORSZ ÁO Megszavazták a fíottaprogram költségeit. (Saját tudósítónktól.) A tenge.észeti albizottság ma összeült Bécsben, hogy letárgyalja a fíottaprogram költségvetését. Munkapárti körökben derültséget keltett a bizottsági ülés előtt, hogy Károlyi Mihály gráfnak nyilatkozata, melyben a francia pénzpiacot a mi gazdasági érdekeink ellen biztatta az Echó de Paris-ban, egyáltalán, nem jelent meg. A francia újságnak november 17-től 27-i'g megjelent számai már Budapestre érkeztek, de egyik sem közöl egy szót sem abból az, intervjuból, melyet az ellenzék sajtója sietett rögtön világgá kürtölni. A delegáció tegnapi ülése egyáltalában nem keltette azt a nagy benyomást, amelyet az ellenzék attól várt. A bécsi Rcichspost azt irja, 'hogy a tegnapi ülés lefolyása már a dunaparti parlamenti tanácskozások nivóját mutatja. A tengerészeti albizottság a flottaprogramot 'letárgyalta, valamim a hadügyi albizottság is. \A ,flottaprogramot több fölszólalás után az 1915-ik évig elfogadták, ugy általánosságban, mint részletekben. A hadügyi albizottság szintén elfogadta a jövő évii költségvetést. A mai — délelőtt és délután tartott — ülésekről ez a tudósítás szó!: A magyar delegáció tengerészeti albizottsága m<a délelőtt Dániel Ernő báré elnöklésével ülést tartott. Az ülésen megjelentek Krobatin hadügyminiszter, ffaus tengernagy, tengerészeti parancsnok, valamint a szakreferensek, a magyar kormány részéről Tisza István gróf miniszterelnök. Hazai Samu (honvédelmi miniszter és Harkányi János báró kereskedelmi miniszter. Az elnök kevéssel 10 éra után megnyitja az ülést. ÜdvözöilVe ia megjelenteket, biztosítja a tengerészeti vezetőséget- arról ,a jóakaratról, amelyet az albizottság a haditengerészet nagyfontosságú érdekeivel sízembsn tanúsát és fölkérte a tengerészeti parancsnokot, hogy terjessize elő expozéját. Haus Antal 'tengernagy, tengerészeti parancsnok köszönetet mandiott iaiz előzékenységért és (biztosította az albizottságot, hogy a ,legnagyobb snlyt a delegáció biizallmá-nak elnyerésére veti. 'Ezután az expozét terjesztette elő. Az albizottság tagj'aáinak kezei közt lévő előterjesztések, úgymond., a következők: A tuiajdönképeni költségvetés, rendes és rendkívüli költségvetés az 1914. év első felére, az 1911. és 1912. évben engedelmezett hiteleknek és -az utolsó balkiámá események folytára szükségessé vált ifölszerelési bitelek utolsó évi rész Jeteinek fele. Azonkívül két további előterjesztésben kérik a tenger alatt- járó hajók két, rendkívüli hátele -rendeltetésének megváltoztatását, továbbá az 1913., illetőleg 1912. évi extraordinárlum felhiaszniálására. és elszámolási batáridejének kitérj esztéisére. Ami a fő javaslatot és a tuiajdönképeni költségvetést illeti, az -abban premiiniiált összes szükséglet, az -ordiináriralm és extraordinárinm körülbeliil' 1,210.000 koronával nagyofbb, mint- a- pro 1913. évre megszavazott korrespondáló félévi kvóta. iE plusz az altiszti kérdés rend-ezésére külön megszavazott 920.000 korona felét teszi körülbelül. Minthogy © .költségvetés tehát teljes öszez egével az úgynevezett Schönmch-féle program keretén belül marad, nézetem szerint (felesleges volna, ha erről közelebbről tárgyuilüáuk, hogy mát tartalmaz. Animál többet Ikellene arról .szólaraom, hogy miit nem tartalmaz. Első sorban Monarch hajóhad osztály pótlását gondoltam, amiről már a .legutóbbi két év delegációiban is sok szó esett és amit már több mint egy év éta a külföldinek sók szaklapja is mint közvetettemül elkövetkezőt tárgyal. Elég utalni arra, hogy egyrészről ez elavult, törpe csatahajók semmiképen sem állíthatók modem hajók csatavonalóval szem ben, másrészről legalább iis 2 ós fél — 3 évre vara szükség & pótlásukra szárat hajók építésére. Tekintettel a gazdasági helyzetre és más halaszthatatlan- követelményekre, ezúttal természetesen nem lehet e haijóépitéseket biztosítani s ezért az ezekre szükséges hiteleket jobb -idők költségvetésébe kell fölvenni. 'Ami továbbá a beterjesztett tuiajdönképeni költségvetési javaslatból nem tűnik ki, az az a prekáriras helyzet, amiólybe .a tengerészeti költségvetés a korábban említett paktum révén jutott és amelynek fő vonásait a bizottság előtt ismertetni imár most is kötelesnek érzem. Darvay Eülöp előadó beszéde után Chorin Ferenc főrendiházi tag szólalt fel Ugy veszi észre a költségvetésből, hogy a tengerészeti vezetőségnek az a szándéka, hogy az 1914. évi előirányzott költségeket már 1914-ben; felhasználja. A flotta költségei az utolsó öt esztendő -alatt ímegháromszorozódtiak. Ez visszás azért, mert a mona.rohiámiak nincsenek 'gyarmatai Mindenütt- máshol a flotta fejlesztése az illető ország íviilágkereskedaliméniak fejlesztését vonja maga után, ez azonban nálunk nem következett ibe és aligha is fog bekövetkezni. Tisza István gróf szólalt- föl; ezután és igyekezett Chorin érveit megdönteni. Megfeledkezett ölioiiin Ferenc arról, — mondotta- a miniszterelnök, — hogy az 1911. évi flottaprogram változtatást nyert és hogy a változtatás elkerülhetetlen okok miatt következett be. A bátralévő ősszegbe valamivel több vétetett föl. A még hátralévő 45 milliót 1911. évtől 1915-ig kell számítani. — A monarchiának nem szabad lemondani arról, hogy az Adiriai- s a Földközi-tengeren erős flotta álljon rendelkezésére és Olaszországnak -is érdeke, hogy ha szövetségire ilépett velünk, un int megfelelő nagyhatalom jöjjünk számításba, — minthogy ugyanez a monarchia .kívánsága is Olaszországtól, — mondotta a miniszterelnök. Lukács György, Miklós Ödön, Okolicsányi László és Teleky József, végül Hazai Samu báró és Haus Antal 'beszéltek még a javaslat mellett s azt ugy általánosságban, mint részletekben is elfogadták. A hadügyi albizottság délután tartotta ülését Hegedűs Lóránt előadó terjesztette elő a költségvetés részleteit. 265 millió koronáról van ezúttal szó, tehát 43 millióval több a tavalyinál. Viszont 25 millió .megmaradt a muilt évről, igy valtaképen mégis 18 millió többletről van szó. Lovászy Márt-on neift fogadja el a javaslatot, a. legnagyobb aggodalommal szemléli a folytonos ós aránytalan emelkedést a kidáei terhek,ben. Chorin Ferenc, Issekutz Aurél1, Miklós ödön, Okolicsányi László, majdi Teleszky János miniszter felvilágosítása után a költségvetést elfogadták. Az ülés 6 órakor ért véget. Szerdán -délután a pénzügyi albizottság ülésezik, -csütörtökön délelőtt a boszniai költségvetést tárgyalják, délután pediig -a zárószámadási albizottság tanácskozik. Vélemények a város lapalapitásáról. — A helyettes polgármester, a pénzügyiés a kulturtanáesos nyilatkozata. — (Saját tudósít ónktól) A tanács lapalapitási terve, ugy látszik, meghalt, 'mielőtt megszületett volna. A város érdekében jólesően konstatálhatjuk ezt utókból a nyilatkozatokból, amelyek alább következnek s amelyek épen a tanács három tagja részéről hangzottak el. Kitűnik most már, hogy -a tanács tagjai maguk sem tartják komolynak a dolgot, de a mellékkörülményekTöl egyben kitűnik az is, hogy a lapalapitási terv mögött távolról sem annyira a közéraekek tulbuzgó szolgálata, mint inkább privát, mondhatni teljesen egyéni ambíciók mozognak. Éppen Balogh Károly, a lapaiapitasi terv előadó tanácsosának a nyilatkozatábó! tudjuk meg a -hiteles történetét annak, miért dobták bele a közhangulatba a közigazgatási szaklap ideáját akkor, amikor sokkal nagyobb horderejű, immár kész tervek várnak megvalósításra s inkább az állami kórház ügyét kellene sürgetni, mint a lapalapitás irreális tervével pocsékolni az időt. Nos hát, a kiinduló pontja az egésznek egy szerény kis levélnél kezdődik, amit Bárkányi Zoltán dr. községi bíró, intézett a polgármesterhez, megkerülgetvén benne, hogy jó volna már egy közigazgatási szaklapot csinálni, amely híven közölné az előadói referádákat és a száraz bizottsági jegyzőkönyveket s ő, a községi biró lur — bizonyára nem ellenszolgáltatás reménye nélkül, mert hiszen Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen — ambicionálná, hogy a város hivatalos lapján-.k a felelős szerkesztője legyen. A tiszta valóság az, hogy a tanács Bárkányi dr. levele alapján kezdetit foglalkozni a tervvel, mint aki -hirtelen és meggondolatlanul nagyon megörül valaminek, mert az idea — ha a közigazgatás irányító faktorai szempontjából nézzük — kétségtelenül tetszetős. Én, mint tanácsos, vagy tervkidolgozó, vagy közügy-kezelő. nem szívesen veszem, ha a munkámat kritika késhegyére tűzve, nem taksálják ugy, ahogy én szeretném és ha rámutatnak tévedéseimre. Mert ha a kritika rosszal - és kifogásoló és ha a következetes hibákra (következetesen mutat rá, azt jelenti, hogy aki ellen szól, az nem állja meg a helyét a maga hatáskörében sem. A másik mellékcélja volna tehát a hivatalos közigazgatási lapnak, hogy valamikép simítsa, fékül je a közigazgatási bürokratizmus kinövéseit, tompítsa a fonoikságait, egyenlítse a ferdeségéit és enyhítse a torzságait. Hogy ez igy van, annak ékes bizonysága az alábbi három nyilatkozat, amelyekből most már az is megállapitiiató, hogy a tanács nagyon is jól tiud'ja, hogy a közigazgatási lapra ugyancsak ráfizetne, még egyszer annyit bizonyosan, imint amennyibe a városi hirdetések közlése kerül. Tehát elesik a takarékosság argumentuma is, ezzel szemben még a közérdekeik is súlyos sérelmet szenvednének, ha a város a közigazgatási -lappal ikonkurrenciát csinálna a fejlődő szegedi nyomdaiparnak és a saját lapjával Versenytársinak akarna beállni a fennálló szegedi lapok közé. De lássuk most a nyilatkozatokat. BOKOR PÁL helyettes polgármester — A lapaílapltási tervről most még érdemleges véleményt mondlanii korai volna, mert -az ügy az előkészítés stádiumában 'van. A közigazgatásinak mindenesetre hasznára volna a 'hivatalos lap, amelyben hűen és pontosan jelennének meg az előadói referádúk, a bizottsági ülésekről fölvett jegyzőkönyvek és a közgyűlési tudósítások. A közgyűlési tudósításokat például a íápok nem ugy hozzák, hogy azokban -teret adinának a tanács javaslatainak is, hanem kukább közlik a komolytalan közbeszólósokat és az olyan bizottsági tagok fölszólalását, akik a. tanács javaslatait támadják. Azután a közigazgatás bizonyos ügyeit a lapok más színben tüntetik föl és kvázi pellengére állítják a tanácsot, pedig