Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-13 / 290. szám

1913, december 13, 9 — A szegedi állami főgimnázium ön­képzőköre f. hó 14-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel az intézet tornacsarnokában Eötvös ünnepélyt nenldiez a következő műsor­ral: 1. Rossini: Q/uverture a „Sevillai bor­bély" oimü operából. Előadja az ifj. zeneka­ra. 2. Eötvös pályáj'a. Beszéd. Elmondja: Pe­re Imre VIII. o. t. 3. Eötvös József báró. Re­mélj: Szavalja Lantos Árpád VIII. o. t. 4. Arabor: A portici-i néma. Előadják hegedűn Deutsch Sándor, csellón Braumuun, zongo­rán Temesvári László és Temesvári Ernő. 5. Eötvös Írói munkássága ós életfelfogása. Fel­olvassa Gráíber János VIII. o. t. 6. Eötvös József báró: Bulcsu. Szavalja Czinner An­dor V1IL o. t. Kegyes adományokat az ön­képzőköri könyvtár javára köszönettel fog-a­dunk. TÖRVÉNYKEZÉS. § Pénzhamisítással vádolt technikus. Papp Viktor Józ-sef negyvenkét éves techni­kust néhány (hónappá1! ezelőtt öt évi fegy­házra ítélte a budapesti törvényszék pénz­hamisítás miatt. Papp ma a szegedi tör­vényszéken ült a vádlottak padján több tár­sával együtt, ugyancsak pénzhlaimisitás vád­ja miatt. A budapesti technikus leutazott Új­vidékre és ott Ko\hn János cipésszel, Papp Lajos pénzügynökkel és Erdélyi János ipa­rossal megbeszélte, hogy hamispénzt gyár­tanak. Grünwald Józsefnét is beavatták a dologba. A technikus a mintákról fénykép­felvételeket is készített, a pénzhamisítást azonban nem tudták mlegkezdeni, (mert le­tartóztatta őket a rendőrség. A házkutatás­nál találtak több darab haimisitott száz, öt­ven és hűlsz koronást, A tárgyaláson azzal védekezett Papp Viktor József, Ihogy őt most a régebbi bűnéért még egyszer akar­ják elitélni. Kérte annak a megállapítását, hogy a lefoglalt biankók abból a hamispénz­bő'i valók, amelynek gyártása miatt már öt évi fegyházra ítélték. A biróság nem tudta ezt megáilapitani, mert nemi küldték m)eg a szegedi törvényszéknek a budapesti tör­vényszék ítéletét. Zombary Jenő ügyész in­ditványára elnapoita a biróság a tárgyalást és elrendelte a szükséges iratok beszerzését. Vajta Jenő dr. védő indítványára szabadon bocsátották Grünwald Józsefnét. aki a bün­segédség gyanúja miatt imár nyolc hónapot fiit vizsgálati fogságban. § Hová lett Grünfeld 30000 koronája? A szegedi Ítélőtábla íölebbviteli tanácsa ma tárgyalta Grünfeld József báicstopolyai toll­kereskedő és társai ismeretes bünügyét. A tollkereskedő 1912. január 9-én bejelentette a budapesti államrendőrségen, hogy egy is­meretlen növel mulatott és közben eltűnt a pénztárcájából harminc darab ezres bankó. A rendőrség megindította a nyomozást, a mely azt állapította meg, hogy a miulatozási história csak mese, Grubfeld József eltün­tette a pénzt. Igy akarta volna megkárosi­tani a hitelezőit. Az elimUlt év karácsonyán ugyanis Grünfeldék látogatóba mentek Weisz Károly szabadkai kereskedelmi uta­zóhoz, a tollkereskedő sógorához. Grünfeld négyszemközt elpanaszolta a sógornak, hogy vagyoni romlásba futott, kevés födlö­zete vau a teherre. A Topolyai 'Általános Takarékpénztárnál huszonnégyezer korona adóssága van, a Topolyai önsegélyző Szö­vetkezetnél ötezer korona és több váltója lejár. Weisz ajánlotta a fizetési zavarok ren­dezését, de csak abban az esetben, ha a ro­konság vezeti az üzletet és kezeli a pénzt. Grünfeld nem fogadta el ezt az ajánlatot. A vádirat szerint a tollkereskedő és a keres­kedelmi utazó később megbeszélték, hogy a budapesti 'tollvásáron (befolyó pénzt elrej­tik. Budapesten ugyanis minden évben nagy mennyiségű tollat vásárolnak és eladnak a kereskedők, az ilyen alkalmakra külföldi ke­reskedők is érkeznek a fővárosba. Weisz azt ajánlotta a sógorának, hogy adja el Bu­dapesten ia tollat, a pénzt pedig rejtsék el. Igy is történt. Egy prágai kereskedőnek el­adta a tollat harminckétezer koronáért. Ezer koronát magánál tartott, a többit pe­dig átadta Weisz Károlynak. Az utazó az­tán az előzetes megállapodás szerint to­vábbadta a pénzt Robicsek Izidor és Robi­csek Ferenc szabadkai kereskedőknek. A 'csalás azonban kitudódott és a szabadkai törvényszék csalás büntette imiatt másfél évi börtönre Ítélte Grünfeldet, Weisz Károlyt egy év és három hónapra, Robicsekéket pe­dig hat-hat hónapi börtönnel sújtotta. A sz'e­gedl Ítélőtábla egy izben már foglalkozott ezzel az ügygyei, a tárgyalást azonban Weisz védőjének inditványára elnapolta a vizsgálat kiegészítése végett. A mai tárgya­láson a bizonyítási eljárás után a tábla helybenhagyta a törvényszék ítéletét Grün­feldre és Weiszre vonatkozólag, a Robicsek testvérekét azonban fölmentette. § A sok hókusz>pókusz vége. Ma dél­előtt került a szegedi törvényszék harmadik tamácsa edé Gondi Istvánná, szül. Dondó Ve­ron 38 éves kártyavetőnő, aki babonás hófcusz póknszokkal kétezer koronát kicsalt Tombácz Anidírásné Vásárh elyii-sugárra ti szatócsnótól. A cigányasszony elhitette a hiszékeny Tom­bácsnévai, hogy gazdaggá teszi, mert neki jó harátjai a szellemek. Egy láda alá rakta a kicsalt pénzeket, ahonnan szerinte éjjelenkint túlvilági tüzlángok csapnak elő. Mikor ki­derült Dondó Veron szélhámossága, letartóz­tatták. A mai tárgyaláson azzal védekezett, hogy részeg volt, amikor az inkriminált cse­lekményt elkövette. A biróság a vádlottat másfél évi börtönre ítélte. •bbbbbbaaabbabbbanabbaabbbbbabbbbbbaabababaabaabsaar K0ZI8AZ8ATAS (—) Nincs többé kegydij! A szeptemberi közgyűléstől néigy elhunyt városi tisztviselő özvegye, Tölcséry József né, Körömi Józsefeié, Vékes Antalné és Kovács Józsefeié fejenként 400 korona kegy dijat kértek arra való hivat­kozással, hogy abból a minimális összegből, amit nyugdíj cimén kapnak, nem tudnak csa­ládjukkal megélni. A közgyűlés, adakozó kedvéhen volt és mind a négy kérelmet tel­jesítette, nolha csak egy hónaippaJ előbb is, a legtöbb kegyldiij-kérvényt elutasította. A szeptemberi közgyűlés határozatát. Turóczy Mihály dr. tiszti főügyész megfellebbezte a belügyminiszterihez, aki ma érkezett leiratá­val a közgyűlési határozat elutasitáisa mellett a fölebbezésnek adott helyt. iA miniszter in­dokolása fölötte érdékes. (Azt mondja az egyik passzus, azért kellett igy határoznia, „mert egyrészt a jelenlegi súlyos pénzügyi helyzet a városra nézve a. legmesszebbmenő takarékosság betartását irja elő, másrészt, mert a tárgyalás alatt álló uj nyugdijsza­bályzat értelmében a kérelmezők eddigi nyűg dija 1914. január elsejével úgyis emelked­ni fog." A miniszter elutasitásáva! az özve­gyeket semmi sérelem neim érte, mert a jövő éV elejétől az özvegyek az. uj nyugdiiijsza­bályzat alapján úgyis fölemelt nyugdijat kapnak. készít villanyvilágítás! és légszeszberendezéseket a legolcsóbban és szak­szerűen. Csillárraktára a legnagyobb az alföldön. SZEGED, K51csey-utca 4 Az igen tisztelt hölgyközönség figyelmébe ajánlom a most érkezett eredeti párisi Karmsenm esulűui aianflfiftnhat. Riehelien- és Madeira-kiállítást ren­dezek lakásomon. — Bonne-temme teriték-, toillette- és blousokból, melyek olcsón beszerezhetők vagy megren­delhetők. Sehaffer Karolina SZEGED, Széchenyi-tér 8., II. emelet 20. Háromezer nő aktja. — Titokzatos kollekció Aradon. — (Saját tudósítónktól.) Az aradi rendőr­ségen nagyon bizalmas természetű ügyiben nyomoznak napok óta. A kezdetben lényeg­telennek látszó ügy a nyomozás előrehala­dottabb stádiumában olyan érdekes előzmé­nyeket mutatott fel, hogy az egész eset a maga legapróbb részleteivel tárgya lehetne egy idegizgató frivol regénynek, amelynek hőse egy aradi előkelő ur, hősnője pedig há­romezer könnyelmű aradi leány és asszony. Az eset, amely igen nagy érdeklődésre sziá­mibbat, a következő: A múlt ihét elején, egyik köztiszteletben álló aradi család egyik féníl tagja megjelent a főkapitányságon s az inspekciós rendőr tiszt viselőnek egy fényké­pet adott át, amelyen a családanya fiatalkori aktja volt látható. Az uri nő ma ötven éves s több gyermek anyja. A szemérem sértő ké­pen 20—22 éves korából van ábrázolva, ami­kor már fiatalasszony volt. A rendkívül szép arcú nő felvételéről — amelyről a hasonlat tosság ma is jól megállapítható — a rendőr-, ségen megjelent férfi családtag azt állította, hogy valaki megszerezte a családanya fiatal­kori arcképét s a fejeket kihasítva, átragasz­totta, vagy kopirozta egy ruhátlan női test nyakára. Az inspekciós rendőrtisztviselő a pana­szost a bűnügyi osztályba utasította, ahol másnap jegyzőkönyvet vettek fel az esetről. Van Araidon egy dúsgazdag, hetvenkét óvtes előkelő társadalmi állású öreg ur, aki a hetvenes és nyolcvanas évekiben szenvedé­lyes amatőr-fényképész volt. (Erre a passzió­jára nagyon sokat áldozott. A belvárosban bár több palotája van az öreg urnák, de azért nagy költséggel berendezett fényképező mű­termét egy ügyvéd házában helyezte el és bért fizetett az atellierért. A műkedvelő összes felvételei csupán női aktokról készültek. Hogy modellt kap­jon, igen nagy összegeket áldozott. Azt az egyszerű módszert követte, hogy két-három bizalmas kifutó asszonyt alkalmazott, akik minden modellért tiz koronát kaptak, a lefo­tografált nők pedig husz koronával lettek megjutalmazva. Nem tartozik ennek az esetnek a leírásá­hoz az a körülmény, hogy ezeket az aktokat milyen fantasztikus pózokban fotografálták le. Sokkal érdekesebb annak a kétségtelen ténynek megállapitása, bogy a fenti körül­mények között az előkelő ur több mint há­romezer aradi leány és asszony aktja, kermit ruhátlanul a fényképező gép elé s háromezer képen lett megörökítve háromezer gyönge er­kölcsű nő arca és alakja. Ez dk a képek nem kerültek ugyan a közforgalomba, de egy-két darab mégis a nyilvánosság elé jutott. A rendőrség ma már megállapította azt, hogy a fenti korpusz delikti az előkelő aradi amatőr-fényképészeti mii termától került ki. Az illető műkedvelő urat ki is hallgatta a rendőrség egy kiküldöttje, de az azt áHatotta, hogy a nagy fénykép-kollekciót egy pár esz­tendeig a padláson tartotta összecsomagolva lehet, hogy a. korpusz deliktit is onnét, lopták el. Most már az egész gyűjteményt megsem­misítette s ezért nem fordulhat elő a mostani­hoz hasonló eset, hogy egy kép újra nyilvá­nosság elé kerüljön. ,Az eset további részletéi közé tartozik az a körülmény is, hogy az élőkelő úriember ellen nem merült fel olyan bizonyíték, hogy a pornográf fényképeket forgalomba hozta volna s a rendőrség ugyan megállapította azt, hogy a fényképet ki lopta el a padlásról, s adta el, de ez az ember, aki a műkedvelő fényképész szolgálatában állott, jelenleg is­meretlen helyen tartózkodik. Igy csupán a kompromittált család neheztelése sújtja — az aradi előkelő urat, vagy a családanyát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom