Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-13 / 290. szám

DELMAGYARORSZXO 1913. deaenlrar 13. után még inkább rosszabbodni fog; január elsejéig ugyani® törvény .szerint gyu jtógyár­ra nálulk tekpengedellmet nem lehetett kap­ni. Ez a tilalom a jövő év ©lejétől megszűnik és máris számos alakulás van keletkezőben, amely élni fog a fölszabaduló .korlátozással és gyujtógyárat léte&it. Ezek a gyáraik jobbá­ra spekulációm épülnek, mivel Ausztriában a .parlament előtt feksziik a gyuj tóadó beho­zataláról szóló törvényjavaslat, amely legkö­zelebb életbelóp s amelynek közvetetten hatá­sa mégis csaík az lesz, hogy nálnnk néhány év múlva szintén hasonló rendszert hoznak be, amikor majd ezielket a most spekulációra alakult gyárakat meg kell váltani. A gyuj toki vitel is megszenvedi a gyújtó­tröszt felbomlását. Az exportra nézve Euró­pa gyujtógyárai kartelbton vannak, a most elkövetkezet helyzet folytán azután osak ép a maigyiar gyujtógyárak hiányoznak a kartel kötelékéből, miután a kartel vezető­ségével kötött megáll apoclíáswk szerint a g-yujtótröszt megalakulásától (függ az ideig­lenes egyezmény vógérvéuyeesége. Külünö­sen sajnálatos ez a balkáni expont szempont­jából, amelyre nézve Ausztriával volt külön megállapodásuk a magyar gyujtóáraknak és ez a megegyezés most szintén fölborul. Sőt cl vannak (készülve arra, hogy az Ausztriá­ban behozott gyujtóádö folytán a közönség fogyasztása csökkenni fog ós a gyáraik terme­lési feleslegüket hozzánk fogják behozni, a minek folytán a magyar gyujtógyárak vesz­teségei még növekednek. ,A Kilátástalan helyzet már csak azért is megoldást követel, miután a huszonnégy gyár háromezer munkást foglalkoztat. braae»»h«h«aw«n»sf.eu»aa«a»b;abg»e!hnaas:bnei3b»iisb»sha«»«* SZÍNHÁZ, művészet. Szinházi műsor: SZOMBAT: A szentivánéji álom, szín­mű. Páros 1/a. VASÁRNAP délután: Aranyeső, operett. VASÁRNAP este: A szentivánéji álom, szdnmü. Páratlan 2/a. A szentivánéji álom. A tragédia első mestere, ki egy színész álruhájában járta he a korabeli Anglia szin­padjh.it, szabadijára eresztette a klasszikus idők hangulatából táplálkozó fantáziáját és megírta A szentivánéji álom regényes mese­játékát, melynél finomabb és kedvesebb tré­fát azóta sem prodíufkált a világ irodalma IA .daraíli szinrebiozása a legnemesebb és legszebb feladatok ele állítja a mai színpa­dot. Skakespere korában a színpad nem vál­tozott, a felvonások egész során át; a szin mindig ugyanaz maradt, csak egy táblácska kifüggesztésével jelezték, hogy erdőt, vagy palotát ábrázol. Jött egy másik kor, mely­ben a valóság tökéletes utánzatát vitték szin­, padra ós a papirosf alak ós vászon erdők egész tömegeivel csalták meg a szemet. A Rein­hardt utmutatását követő legújabb stilus végre igaz valóságukban adja a dolgokat: mimdénnek osak a jellegzetes vázolását, le­egyszerűsített szimbólumát jelöli meg és ez­zel a markáns ós határozott gesztussal mint­egy odaírja a játék fölé, hogy igenis, ez az egész csak az emberi lélek Itoctmédiás kedv­telése, amit egy pillanatig sem szabad más­nak tekinteni, mint becsületes, kedves, őszin­te játóknak. Shakespere A szentivánéji álom, kereté­ben — igazán furcsa — mint a neinihardti stilus ősforrása jelentkezik. Odaállít a szín­re egy játékost, kinek arca és ruhája fehér­re van meszelve: ez a fal. Szükség van a fa­lon egy ujjnyi résre, imlelyen át a szerelmesek meglátják egymást: a fal tehát szétnyitja az ujjait és megvan a né. Imee: a mai színpad jelképes ábrázolási módija. Azért hangsúlyoz­zuk a shakesiparei és neinihardti rendezés érintkezésének fontosságát, hogy kitűnjék: .mennyire jelentős ennek a klasszikus vígjá­téknak a reneszánszában a beállításnak az a módja, melyet ReinJhardt varázsolt élő való­sággá. Verseket jól szavalni sokszor és sok­féle keretben nyílik alkalom, de Shakespere lelkét adlni verseken és szavakon tul, meg­bolygatni és ©lsuhogtatni azt a levegőt, mely ennék a szépséges álom/költeménynek az iga­zi szellemét sugározza: ez ma a legnagyobb és legnehezebb színpadi feladatok közé tar­tozik. A sziniház — készséggel konstatáljuk ezt — igen komolyan vette feladatát és a ren­delkezésire álló eszközökhöz képest számotte^ vő sikerrel oldotta meg azt. Csak véletlen, hogy műi vészi szépségek sorakozhattak az előadás keretei közé; csak véletlen, mondjuk, -mert hajszálon minit, hogy Shakespere he­lyett nem imozgöfénylképet produkáltak ma a színházban, mely művészi feladatait látható­lag ugyancsak könnyen feláldozza az anyagi siker legparányibb reménységéért. íme: világosan meg van pedig jelölve az út, melyen a szinháznak haladnia kell; Olyan darabokat kell adnia, mélyeknek sike­rével a mutatványos színházaik nem verse­nyezhetnek. A mai repr iznek bár nem túlsá­gosan nagy, de szép ós megértő közönségé volt. Az előadásban láttunk igen sok zökke­nőt, láttunk félreértett ötleteket, szegényesen1 elgondolt ós megvalósított ideákat, halot­tunk tökéletesen elhibázott szövegkiejtést, — és mégis: az egésznek a tónusa, beállítása, szine, hangulata valami olyasféle mozgal­masságot idézett elő a nézőtéren, mely a színházra nézve a legnagyobb érték és dicső­ség. C'est le ton, qui fait la musique ... A rendezés néhol meglepően szinszerü és han­gulatos képet mutatott. Törekvés látszott benne, amit meg kell becsülni. Az est száraz krónikájához tartozik, hogy megjelöljük itt azokat a fogyatkozáso­kat, melyeket a további előadások során eset­leg'könnyen ki lehet küszöbölni. Mindenek­előtt feltűnő a. játékosok fegyelmezettségé­nek teljes hiánya, ami különösen az utolsó felvonásban idéz elő kínos disszonanciát. Szinpadon levő embereknek nem szabad mu­latniok a saját produkcióikon, ez az első, a mit tőlük megkívánni lőhet. A szerepeket jobban- meg kell tanulni és a játéknak sok­kal, de sokkal gyorsabb tempóban kell pe­regnie. Az Arany János csodaszép verseit egyetlen szereplő sem tudta hozzájuk illő, finom belső bájjal élőadni, sőt volt körtük olyan (Szathmáry,) akinek türiietetlenüi rossz beszédtnódja a teljes érthetetlenség szürke folyamában veszett el. Ezen feltétle­nül segíteni kell: valahogyan.; a rendező kény­szerítse a színészt, hogy természetes hangján beszéljen. Az előadók — igen sokan voltak • átlagban megállták helyüket s ez az átlag ugyancsak nagy hasznukra volt; egyéni érté­kek még elvétve sem mutatkoztak s talán mindössze Pukk személyesitőjét tudnánk va­lamennyire kiemelni, mint akinek kedves fürgesége — ha több változatosság volna ben­ne — tetszetős kontúrokat mutatott. Hatal­mas nyíltszíni taps honorálta Solymossy Sándor ötletét, mely abban állt, hogy a fé­nyesen miméit meghalás után groteszk mó­don köszönte meg a közönség vidámságát, sőt kedvéért újból kezdte -az egész megbalási jelenetet. Ez stílszerű és eredeti ötlet volt, melynek hatása nem maradt el. Sók tetszés kisérte Menckilsisöbn gyönyörű zenéjét is, melynek kórusait azonban igen laposan ad­ták elő. (Szeretnénk, ha sikerülne a legmelegebb érdeklődést ébresztenünk .a regényes mesejá­ték következő előadásai iránt, egyrészt az­ért, mert a közönség jobban mulat A szent­ivánéji álom szépségein és humorán, mint akár a legdivatosabb operetten, másrészt pe­dig azért, mert a közönség állásifoglalásával szeretnők bebizonyitani, hogy ha a maihoz hasonló kísérletek egyelőre még messze ma­radnak is a telje® sikertől, -ezek a kísérletek mégis mértfökljeizői -annak az útnak, melyen a színháznak az anyagi és erkölcsi siker ma­gaslatai felé haladnia kell. * A hétfői daüestély jegyei erősen fogy­nak, ami annak a bizonysága, hogy Heine­mann Sándor kamarénekes hírneve megelőz­te érkezését. Nem is csoda, Schuber, Loeve és Hermánn dialait fogja előadni azzal a művé­szettel, mely a német sajtó egyhangú meg­állapítása szerint legsajátosabb egyéni érté­ke. Heinemann ma úgyszólván egyedül áll e téren ós a nyugateurópai nagy zenei em­pórium oknak legismertebb mesterdalnoka, A hangverseny a Ti szájszéllé .nagytermében lesz és jegyeit a Várnay L. cég hangverseny­irodája árusítja. r kamaraénekes 1913. december hó 15-én tartja egyetlen HANGVERSENYÉT Szegeden, a Tisza-szálló, nagyter­mében este fél 9 órakor a következő MŰSORRAL: I. LOEWE: a) Der seltene Beter; b) Gutmann und Gutweib. II. SCHUBERT: a) Litonel; b) Wohin; c) Erikönig. III. LISZT FERENC 2-ik balladája. Zongorán játsza: Manelbord John. IV. HERMANN: a)Salome; á)Deralte Herr; c) Drei Wanderer. V. Német népdalok: a) Phyllis und die Mutter; b) Das zerbrochene Ringlein; c) Hans und Liesel. Jeyyek kaphatók: VÁRNAY L hangversenyirodájában Szeged, Ká­rász-utca 9. Telefon: 81. O G ü. SUUÍjg»JK«IÍ6» méllcftl. Az általam készített rágásra kitűnően használható a vakkit fogaktói fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljeseit pótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kieiégttra. Bár­milyen javítást 4 óra alatt készítek. SARTA ÁGOSTON fogtechnika* íCigyó- tiíca 1. ix. SZEGED. mmmmmmwímmmmmmmmmu

Next

/
Oldalképek
Tartalom