Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-12 / 289. szám

(913. december 12. 5. van, de nagy bűnünk ezek az emberek. A [ hogy kipusztuló haja megmutatja, feje nagyszerű, éles és egyéni formáját, eszembe jut, hogy más Viszonyok között miniszterelnök is lehetett volna belőle. Egy készülő szobor kálváriája Magyar Gábor emlékművének viszontagságai. — (SajáÜ tudósítónktól.) Ma reggeli számában megírta a Délmagyarország, Ihogy Magyar Gábornak, a piaristák néhai nagynevű rendifőnökének készülő szobra a korcsolyázió-ipa-villonban várja jobb sorsát, mert Vigh Ferenc szobrászművész már hetekkel ezelőtt elkészítette azt, de a szobormű létrehozására alakult bizottság nem akarja azt átvenni. Erre a cikkünkre ma Lázár György dr. polgármester, minden művészeteknek lelkes és igaz barátja, nyilatkozatot adott közzé, melyben elbeszéli a szobor hányattatásának történetét. Készséggel konstatáljuk a nyilatkozatban, foglalt tényközlések alapján, ihogy a poigármester már néhány nappal ezelőtt gondoskodóit az agyagminta megtelelő átvételéről, hogy tehát e tekintetben már intézkedések történtek, mielőtt a Délmagyarprszág cikke fölhívta volna a nyilvánosság érdeklődését. Különben is kifejezést adtunk már első közleményünkben is annak a meggyőződésnek, hogy Lázár György dr. polgármester, 'ha betegsége ágyhoz nem kötné, bizonyára rég gondoskodott volna már a szobor agyagmintájónak átvételéről. Annál nagyobb örömmel konstatáljuk tehát, hogy IAzár György ismert páratlan agilitását .még betegsége sem akasztotta meg és a szükséges intézkedések megtételéről gondoskodott. i Az alább közölt nyilatkozatból azonban kitűnik, Ihogy a szoborbizottság által kiküldött két tag: Szinger Kornél és Gaál Endre dr. nem találták elfogadhatónak a szobor agyagmintáját, azon módosításokat kívántak, tehát a minta átvételéről egyelőre szó sem lehel, viszont tény az is, ihogy a város által kijelölt és a szobrásznak müHmül átengedett korcsolyázó-pavillonbájn a szopóf tovább nem maradhat. Erre hívtuk föl a figyelmet és ez a helyzet fönnáll még ma js. A sajtó megtette kötelességét, ha közérdekű kérdésekben, rámoltat arra a kényszerűségre, melynek megnyugtató megoldása még hiányzik. Reméljük, *ogy a veszélyeztetett szobormű sorsa iránt sikerült fölhívni' a közfigyelmet. Lázár György dr. polgármester érdekes nyilatkozatát itt közöljük: — A Magyar Gábor-szobor ügyében megtartott értekezlet egy bizottságot küldött H az eszme foganatosítása végett, a mely bizottság nyomban engem bizott meg a gyűjtés eszközlésével s a Vigh Ferenc személyében megjelölt művésszel való megállapodással. A .gyűjtés folyamatba tétetvén, eadig körülbelül 2300—2400 korona folyt be Fajka János városi főszámvevő, mint pénztárnok kezeihez s minthogy a művésszel létrejött megállapodás szerint a mintázásért a befolyandó összegjje'k fele jár, annálfogva ez összegnek körülbelül fele része a művésznek ki is utaltat&tt, másik ifele az öntés céljaira a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárban gyümölesözőleg kezeltetik. Vigh Ferenc a mintázást eszközölvén, a szobonmintát ugy én, mint a kiküldött albizottság egyes tagjai többször megtekintettük s minthogy dacára annak, ihogy a rendelkezésünkre álló legjobb arcképeket bocsátottuk a művész rendelkezésére, miután az arcképhüséget teljesnek nem találtuk, a művészt további munkára utasítottuk. — Betegségem alatt szóval s különösen december 7-én Írásban jelentette nekem a szobrász, hogy a munka veszélyben van s kérte annak átvételét. ,£n mindjárt ugyanaz nap megkértem Gaál Endre dr. és Szinger Kornél bízottsági tag urakat, hogy a mintát tekintsék meg, bírálják el s ha lehel, vegyék át. Az urak még ugyanazon napon megtekintvén a mintát, a fölvett jegyzőkönyvben kijelentik, hogy „a kétszeres ' életnagyságú mellszobor nagy 'agyagmintája teljesen kész, az arc fölismerlhiető, de az arcképhüség nem teljes. Ennek valószínű oka az, hogy a művész Magyar Gábort életében nem' ismerte és az utolsó életéveiben készített fényképek állottak rendelkezésére. A mennyiben az arcképhüségtől a megrendelő eltekint, az agyagminta elfogadható". — Ezen jegyzőkönyv a mai napon jutott kezeimhez s intézkedtem azonnal, hogy az albizottság összehivassék, mert az, ügy ezídőszerint ugy áll, hogy vagy a bizottság tekint el az arcképhüségtől, mely esetben 'a minta öntés végett átvétetik, vagy Vigh Ferenc köteles a mintán addig dolgozni, amíg az arcképhüség el nem éretik. a-*«:anaaaa>Baaaaa4riatiaBiacaaaaaaaiBaa,a*ama«sa«aKaB£K<>* Miért vonult vissza Kristóffy? — A csabai mandátum. — Nagy Mihály dr. is pályázik. — Minden jel szerint Sztmerét választják meg. — (Saját tudósítónktól.) Kristóffy József, •midőn a Forgalmi Bank ügyéből 'kifolyóan az összeférhetetlenségi bejelentést megtették e.l'lene, azzal a megokolással mondott le osa'hai mandátumáról, hogy elfáradt az üldöztetésben, szakit a politikával és visszavonul a magánéletbe. Hogy mennyi őszinteság volt ebben a megofcolásblain, az kiderült abból a levélből, melyet Kristóffy a csabai Népegyesülethez intézett és melyben tudósítónk jelentése szerint többek között kijelenti, Ihogy nem azért vonul vissza, mintha fáffadt volna, hanem mert nem látja alkalmamak az időt a szereplésre. 'Ezt mondja: — Csak visszavonulok, mint ag óvatos hadvezér, ellenségeim elől, de várom az alkalmat, hogy előjöhessek ps megszervezzem az országos pawsztpáAot. Végül kijelenti, hogy a csabai Népegyesület elnökségét topább is megtartja. Tehát Kristóffy nem fáradt. Ellenkezően: óvatos hadvezér. Nem magát tartja alkalmatlannak ,a szereplésre, ihanem e nut időket, amikor számon kérik az országgyűlési képviselőtől, hogy -miért fogadott el pénzt. Az összeférhetetlenségi bizottság tárgyalása elől kitért azzal, hogy lemondott mandátumáról, mert a méltatlan hajszák aláásták egészségét, tönkretették idegzetét, földúlták Lelkének nemes nyugalmát. A csabaiakat azonban tovább ós azzal biztatja, ihogy el fog jönni újra és megszervezi ,az országos paraszt-pártot. Am erre az eljövetelre — irja tudósi tonik — senki se vár Csabán. Kristóffy lemondását nagyon közömbösséggel vették tudomásul és nyomiban megStul-ult a képvisélőválasztási ikorteskedés. A választást ,a középponti választmány december 22-re tűzte ki. A parasztpárt nagy többsége legjobban Szemere Miklóst szeretné a jelöltség vállalására megnyerni. Hétfőn Csabán járt Nagy Mihály doktor, a volt szegedi darabont-kormánybiztos, aki szintén pályázik a kerületre. Ám nem igaz egyik fővárosi lapnak az a híre, hogy Nagy doktort a csabai munkapárt támogatja. .i Szeretné megnyerni a kerületet a d-emokiraták pártja is. A mult héten járt is Csabán Pető Sándor és Rácz Dezső doiktor fővárosi ügyvédet ajánlotta jelöltnek. aan»aBiii»intgniaMa«NiaaiiiiiK8iBiiiBsijiaiiiBHii Bonyodalmak egy moziszkeccs körül. — A tanács betiltotta „Az utolsó bohém" előadását. — Nyárai Antal már Szegeden van. — Mégis megtartják az előadást. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi KorzóMozi napok óta hirdeti már, hogy pénteken bemutatóra kerül „Az utolsó bohém" cimü kinema-szkeccs, Nyárai Antallal, a Szegedem nagyon kedvelt, országos nevű színésszel' a főszerepben. Az utolsó bohém a budapesti Apclló-sziniházban ment hónapokig óriási siker mellett. A fővárosi kritika a legmelegebb elismerés hangján irt a -darabról és a címszerepet játszó Nyárai Antalról, akinek az egyéniségére és életére szabta az -utolsó pompás szerepét, a -darab szerzője, Harsányi Zsolt. „Az utolsó -bohém" budapesti sikerei után a vidékre induilt szereplőivei együtt. A legelső stációjjuk Szegeden lett volna a KoirzóMoziban, amely igen alkalmas hely mizoszkeocsiek előadására.. Az érdeklődés Szegeden hamarosan mutatkozni fcezdtett, kivált arra a hírre, liogy viszontláthatja a közönség Nyárai Antalt, aki miikor a szegedi színháznak volt tagja, -nagy mépszerüteégnek örvendett. Ma azonban váratlan fordulat állott be ,jAz utolisó bohélm" ügyében. A" Aánács Idéljeljőtt .tartott ülésén Almássy Endre szinigazgató jfelebbezésóre betiltotta a moziszkeccs előadását. A Korzó-Mozi igazgatósága -ugyanis néjhány nappal ezelőtt Somogyi Szilveszter dir. (főkapitánytól- engedélyt kért, hogy Nyárai Antal és társulata játszhassanak mozi-szkees,cset. A főkapitány az engedélyt megadta —Ailmláissty Endine Bzinigazgató a főkapitány (határozatát megfellebbezte a tanácshoz. Fellebbezésében hivatkozott a szabályrendeletre (és szerződésére; mindlket-tő azt mondja, hogy -a szinhá-zi szezon i-dejón- társulatoknak játszihatási engedélyt nem szabad adui. A imlolpásizkecics pedig szin-iieilőadái^; mert ©gy befejezett színdarabnak csak azon részeit vetitiik a vásznon, amelyeknek a színpadom való alőádása technikailag nem vihető keresztül. Másként Nyárai Antal, Bedő Ilona, Thury Elemér ós Bodonyi Géza társulatot képeznek, a szabályrendelet pedig határozottan meig. tiltja, h-ogy társulatok játszhassanak, ezért kéri, hogy felebbezésénok adjanak helyt. Legérdekesebb a dologban az, hogy a tanács tagjai már megváltották jegyeiket Az utolsó bohém előadására és meglepődve konstatálták a mai tanácsülésen, hogy szerintük Almássynak mégis csak igaza van. A szabályrendelet —- mint mondták — tényleg ugy rendelkezik, hogy a színi szezon alatt társulatok nem játszhatnak. Ezt mondja a városnak Almássyval kötött szerződése is. A tanács tehát helyt adott Almássy felebbezéséinek és utasította a főkapitányt, -hogy a holnap estére tervezett mozi-szkeocs előadását. tiltsa be. Almássy (Endre színigazgató ebben az ügyiben a következő -nyilatkozatot tette a Délmagyarország munkatársa előtt: — Jogos álláspontra -helyezkedtem, amikor a tanácshoz fordultam a sérelem orvoslásáért. Hogy a m-oziszkeccs tulajdonképeu