Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-13 / 264. szám

delmaqyarorszaq 1913 novembe 13 esetleges kárvallottak igényeit döntőbíróság fogja elintézni. •8. A megállapodás rendezi ,a muftik és ezek /bírói funkcióinak kérdését. 9. A vakiuifjavakat tiszteletben tartják. A tized megszűnik, de a hellén kormány, ha a kolostorok, mecseteik és szemináriumok .nem tudják föntartási költségüket maguk (fedezni, segítségükre lesz. A vakuif kérdéseit az .al­hizottság munkálatai alapján rendezték. OLASZ HAJÓ GÖRÖG VIZÉN. Róma, november J2. A Nápoly élőtt veszteglő olasz hadihajók távirati parancsot kaptak, ihogy azonnal menjenek a görög vi­zekre. A hajóhad kétszáz tengerészkatonát vett föl és három óra múlva útnak indult. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színházi műsor. CSÜTÖRTÖK: A feleségünk, vígjáték. (Bemutató.) Páratlan 1/a. PÉNTEK: A feleségünk, vígjáték. Pá-'' ros *l». SZOMBAT: A feleségünk, vígjáték. Pá­ratlan 3/3. VASÁRNAP délután: A hónapos szoba, énekes vígjáték. VASÁRNAP este: Támlásszék, bohózat. (Bemutató.) Bérletszünet. * Román színielőadások Lúgoson. Lú­gosról jelenti tudósítónk: A délvidéki román­lakta városokat egy idő óta romániai szín­társulat járja végig, amely a napokban Lú­gosra érkezett. A románok nagy lelkesedés­sel fogadták a színészeket, akik nem falra­gaszokon hirdetik az előadásokat, hanem,' felvonulással. A társulat zenekara nemzeti; öltözékben bejárja az utcákat és román da­lokat játszik, még a vármegyeháza előtt is. A színtársulat, amelynek belügyminiszteri engedélye van, zsúfolt íházak előtt tartja elő­adásait. * Ismeretlen Petőfi-vers a színpadon, Krúdy Gyula színmüvének, a Zoltánká-nák szombati bemutatóján a Magyar Színházban Petőfi Sándor egyik olyan verse kerül a kö­zönség elé, amely nyomtatásban még soha­sem került nyilvánosságra. Az ismeretlen Petőfi-verset Ady Endre adta odia, a Zoltán 7 ká szerzőjének, aki a költeményt Nádor Mi) h'állyal megzenésittatte. * Duse Budapesten. Duse Eleonora ta­vasszal újonnan szervezett társulattal rövid körútra indul és ez alkalommal Budapesten is fog venídégszerepeilm. A nagy olasz mű­vésznő csaik Svájcban, Berlinben, Budapes­ten, Péterváron s Moszkvában ifog játszani, hir szerint olyan társulattal, amelynek vala­mennyi tagja kiváló művészi erő. E körút­ján ugyanis Ibsen két drámájában is :f.el (fog lépni és ezért gyűjt maga köré elsőrendű együttest. Budapesti vendégjátéka március második .felében vagy áprilisra első felében lasz, dó hogy melyik színházban, az még nincs eldöntve. * A filmgyárak Üzleti versenye. Nem hiába fél a színház a mozgófényikép-szinhá­zak versenyétől; a mozi ugyanis már mai áiTlalpiotálban 'is nagyobb (forgalmat iterdmt maga körül és nagyobb üzleti tőkével dolgo­zik, mint a színház. A francia színpadi szer­zők, akik a mozi terén is eredményesen mű­kőidnek, ugy látszik, nincsenek az erre vonat­kozó üzleti eredménnyel megelégedve, mert most ^ mozgalmat indítottak <at filuihdarábak dija.zásánuk rendezése, illetve egységesítése érdekében. A három szerző-egyesület az anyagiak mellett szükségesnek tartja a szer­zői jog fokozottabb védelmét a mozi terén. Legutóbb tartott üléséiben, amelyen Róbert de Flers, a Plers és Oaillavet társszerző-cég beltagja elnökölt, az egyesület alapszabályai a fitaid a rabokra vonatkozólag bizonyos vál­toztatásokbam mentek keresztül, amelyek igen közelről érintik a filmgyárak érdekét. Plers az elnöki előterjesztések során előad­ta, hogy egyetlen egy párisi filmgyár tavaly huszonöt és fél millió frank értékiben kötött üzleteket, kilencedfél millióval többet, mint 1911-ben. Ebiből a hatalmas összegből a szer­zők elenyésző csekély részesedést kaptak. Szükséges tehát, liogy a szerzők jutaléka, il­letve díjazása fiölenieltessók. Olyan irányú in­ditiványt tett, hogy a szerzők a film darabok után ugyanolyan arányban részesedjenek, mint a színpadi müvek után. A szerző-egye­sület természetesen örömmel fogadta el az indítványt és ezután a filmgyár alikai ugyan­azon az alapon fognak megegyezéseket lé­tesíteni, mint ahogy a színigazgatókkal te­szik. Ezzel az elhatározással, remélhetőleg, együtt fog járni a mozi-darabok színvonalá­nak továbbji elmellkbdélsé irt. áknieilíy napról­napra növeli a .mozi irodalmi 'és művészeti je­lentőségét.. * A feleségünk. A színházi iroda jelenti: Balázs Sándor vígjátéka készen várja a be­mutatót, Meglepetés lesz a közönsógnék az újdonság, annyira érdekes, eleven, uj. Szoh­ner Olga egy asszonyt játszik, aki unja a nyomort; elválik az furától, .gazdag '-ember felesége lesz, aztán szeretője az első férjének. Az első férjet Körmendy Kálmán, egyúttal a dárab rendezője, j átsza. Rendkívül sok melegség van ebben a szerepben, végtelenül kedves és bálás. A bankár (Baráti) alakjá­ban sóik a realisztikus vonás, mulatságos is •anélkül, hogy közhelyékkel dolgoznék, a szer­ző. Ez a /bankár nem parvenü, hanem ér­dekes, .az életből vett alak. Solymossy, iMik­léssy, Szatliünáry, Saraké Gizi pompásan il­leszkednek a vígjáték keretébe. * Tántlásszék 10. szám. A színházi iroda jelenti: Alig hozza színre A feleségünk-et, máris küszöbön a másik bemutató, amely a társulat java. erőit, foglalkoztatja. A támlás­szék 10. sz. eirnü diaralb a legkitűnőbb bohó­zatok közül való, pompás énekszámok szövik keresztül-kasul mulatságos cselekményét. Azon fajtájába tartozik a. szinpádi müvek­nek. amelyek .megkacagtatj á!k a közönséget s folytonos derültségben tartva nem engedik meg, hogy gondolkozzék a groteszk helyzete­ken. A vasárnapi bemutató jegyed már kap­hatók. * A pünkösdi igazgató. Hamar vége lett Henry Bernstein direktorságának. A ti­tok és megannyi más dráma népszerű szer­zője az elmiult évad végén vette át a párisi B ou ffes -P a.r isi ens-szi uh áz igazgatását, az épületet az idén átalakíttatta és — mint Pá­risból táviratozzák — hétfő óta már nem ő dirigál a szinháziban. November tizedikéig A titok cimü darabját játszották a SBouffes­Parisiiens-han, tegnap óta pedig A telefon ci­imü bohózatot adja az uj igazgató, Quinson Gusztáv, aki júniusig bérelte ki a színházat. Rutorzállltásokat hely­ben és vidékre, berak­Ungár Benő szállító Szeged, Jókai-utca I.sz Telefon 34. ározást száraz raktár Ungár Benő szállító Szeged, Jókai-utca I.sz Telefon 34. helyiségben eszközöl Ungár Benő szállító Szeged, Jókai-utca I.sz Telefon 34. Ungár Benő szállító Szeged, Jókai-utca I.sz Telefon 34. — Royal nagy kávéházban Minden vasárnap NAGY TOMBOLA értékes nyereifiánytárjgakkal. n Naponta czigányzene. SZÍNHÁZI VACSORA! Saját termésű kitűnő hegyiborok. Különlegesség: „Royal Zöldike." Tulajdonosok: Mafejka és Filegel. Déímagya r ország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.­félévre . . . 12.­negyedévre . . 6.­egyhónapra 2.­kor. » w r Kellerék százezrei. — Egy régi bünügy aktáiból. — (Saját tudósítóinktól.) Csaknem husz esz­tendővel ezelőtt .országos szenzáció volt — a lapokban hetekig kisértett — az a nagysza­bású rószvényhamisitás és csialás, amelyet a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézeténél követett el egy főtisztviselő, Keller Ágoston. Keller előkelő családból 'került az intézet bü­rójáha és volt annyi protekciója, jhogy hama­rosan felelőssége® állásba került. Köziben ugy nevezett nagy szerepet játszott 'Budapest tár­sadalmi életéiben, gavallér módon költeke­zett, ami miatt senki sem foghatta gyanúiba, hiszen megvolt a költekezéshez a« aliltíije. Egy napon Keller bejelentette az igazgató­ságnak, liogy lemond az állásáról. A bejelen­tés meglepte a direktóriumot, kérték, marasz­talták, de Keller nem engedett. — örököltem, — mondotta — nyugalom­ba akarok vonulni, hivatalos gondok nélkül akarok élni. Lakását is felmondta, holmijait vasútra rakatta ós elutazott külföldre. A stahrenber­gi tó partján volt egy villája, ott telepedlett meg. Félév múlva, miikor az intézet (bevál­totta a rószvényszelvónyeket, kiderült, hogy miért kívánkozott, Keller olyan sürgősen a magánéletbe. Minden szelvényt kétszer akart beváltani. Keller ugyanis duplikátumakat. hamisított száznyolcvanezer korona erejéig. Az intézet feljelentette Kellért, a nyomozás megkuMt, ,a, staíhremibergi villában házkuta­tást tartottak ás megtaláltak negyven-ötven­ezer koronát. Keller, akit letartóztattak, azt vallotta, hogy a többi pénzt elmulatta, nincs nála tüblb egy fillér sem. A hamisítót elitél­ték nyolc esztendőre. Keller kitöltötte a bün­tetést és Budapesten a Királyi Pál-utca 20. számú háziban Berlitz-schoolt nyitott. Aiz in­tézetnek bele kellett nyugodnia., hogy a Kel­ler-pénzek eliuszták. Az ügynek aztán szenzációs fordulata történt a napokban. Nagy Károly deteiktivfő­nőkhöz fölment egy vak asszony és elmond­ta, hogy őt Keller Agostónnénak hívják. Fiú­méból jött s az a panasza, hagy a családja minden vagyonából kifosztotta, A rendőrség aztán 'kiderítette, hogy itt tulajdoniképen azokról a, pénzeikről van szó, annelyehet Kel­ler a Kisbirtokosok Földhitelintézetétől el­sikkasztott és a rendőrség elől ügyesen el­rejtett, Legalább is ezt a .gyanút támasztják az ügy némely körülményei. Kelleme el­mondta, hogy van mellette egy társalkodónő. Pallér Teréz, aki állandóan lopkodja. Mikor Keller bűne kiderült, az asszony világgá ment, Ausztráliáiban, Olaszországban járt, pártfogói voltak és összeszerzett százhatvan­ezer koronát. Később elfogta ,a vágy, hogy családját láthassa, Budapestre jött, fölkutat­ta Kelleréket, akik nagy örömmel fogadták. Gödöllőn ivett ki lakást, ott élt egy ideig, de aztán negn bírta ki a nyugodt, egy helyiben való életét, megint utazni ment s akkor ad­ták mellé Pallér Terézt, Pallér Amália — ' Keller volt metresszének unokáját, — akinek révén minden pénzét ellopkodták. A rendőrségen Dániel és Turánszky de­tektivek vették kezükbe az ügyet, Keller la­kásán találtaik egy cédulát, melyre ez volt irva: i-Ú'Kfíllffl — Vigyázz, el ne áruld magad; Netta. Ez a Netta Kellemek egyik leánya, aki, mikor a detektívek .megjelentek nála, rögtön átadott hmzezer koronát és egy házat, me­lyet Kellemé pénzéből vettek neki Erzsébet­falván. Kijelentette, hogy ha tiuldta volnít,

Next

/
Oldalképek
Tartalom