Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-09 / 261. szám

1913. november 9. DMAOTIARORSZfiO rí* 3. Szegeden és a város határában laikó alkialiniazottaktól postán beküldött szavazólapokat azzal az indokokkal fogadott el a bizottság, Iboigy nevezettek a gyáitban 'laknak, vagy pedig a város határában levő Rókusi fekete földeken van a lakásuk. Amidőn az ellenzők bizalmiférfiai a szavazatok összeszámlálása alkalmával a csomagok épsége, postai keltezése és eredete fdlől ímeg akartak győzőldni, vagy amikor valamilyen vitás kérdésben szót kérték, az elnök, Biedl Samu dr. azzal utasította el, hogy a bizaknlférfiak osialk vendégjogot élveznek és igy direkt semmilyen irányiban tevékenységet nem fejthetnék kii. Amidőn ezt az elnökkel jegyzőkönyvbe akarták vétetni, az elnök megtagadta. Városrendezés pénz nélkül. — A kövezési-bizottság ülése. (Saját tudósítónktól.) Szombaton délután a város kövezési bizottsága Bokor Pál helyettes polgármester elnöklésével ülést tartott, amelyen a három évre szóló városrendezési programot tárgyalták. A bizottság ép ugy, mint a mérnökség és a tanács is, a három éves program megállapításával meddő munkát végzett, mert, hiszen annak a tömérdek városrendezési tervnek a végrehajtására, amely a programban felsoroltakon kivül a bizottság mai ülésében pótlólag 'fölmerült, nincs pénz, legalább is nincs annyi,_ amennyiből csak valamire való kövezési programot is végre lehetne hajtani. Hogy a három éves programot végrehajthassák, ahoz a mérnökség számítása szerint három millió kellene, évenként tehát egy millió, ezzel szemben egy-egy évre 369.000 koronája van a városnak, amiből még a Szent István-tér végleges rendezésére se telik. Ez maga négyszázezer koronába kerül, a Kossuth Lajossugárut folytatólagos rendezése mintegy háromszázezer koronába kerül, azután meg egész sereg forgalmi szempontból tovább el nem odázható utcarendezések várnak megvalósításra csak ebben az évben. És a kövezési bizottság számos felszólalás után még ujabb utvonalak beillesztését is követelte a kövezési programba anélkül, hogy fontolóra vette volna azt, vagy íölvilágositásokat kért volna arról, honnan akar a tanács előteremteni még két milliót, hogy a programot a három év alatt megvalósíthassa. És az se igen jutott eszébe senkinék, hogy hiszen még a legutóbbi városrendezési programot se valósították meg, forgalmas útszakaszok még csak ezután, a jövő, vagy az utána követfcezőA évben rendeződnek, holott a múlt évben valamennyit be kellett fejezni. És ilyen körülmények között komolyan tárgyalt a kövezési bizottság a három éves programról és nem1 akadt senki, aki megkisérelte volna azt a felszólalást, hogyan akarnak hát az urak három évig városrendezést csinálni — pénz nélkül? ' Az ülés megnyitása után Doránszky Károly a városrendezési osztály vezető mérnöke, mint előadó részletesen ismertette az 1914—lő. évre megállapított városrendezési programot. A program végrehajtása a minden évi programot terhelő állandó jellegű és átmeneti kiadásokkal egyetemben 2,807.000 koronát igényel, mely kiadás födözetéüi három év alatt alapul véve az ez évben megszavazott 369.000 korona hitelt, — 1,107.000 korona áll rendelkezésre; ennélfogva a városrendezési kiadásokból a három év folyamán összesen 1,700.000 korona lesz kölcsön utján födözendő, melyből évenként cirka 570.000 korona lesz igénybe veendő. A program szerint nagyobb tétel a Szent is tván-tér rendezése, amely az előirányzat szerint négy százhúszezer koronát igényel; a Kossuth Lajos-sugárut utvonalának a rókusi állomásig való kiépítésére négyszázezer korona kell, a felsővárosi Maros-utca rendezésére százharmincötezer korona, a Kossuth Lajos-sugárutra kétszázezer korom. Megoldásra vár még a Nagykörút végleges rendezése is, amelyre két millió korona kell, ezt azonban a tervezet szerint a jelenlegi pénzviszonyok miatt elhalasztanák, a többi eddig felsorolt rendezési munkálatokba azonban még az 1914. év (folyamán belefognának s a költségeket felveendő kölcsönből fedeznék. A javaslat szerint még 1914-ben elvégeznék a Kálvária-tér feltöltését, csatornázását és parkírozását 78.000 koronás költséggel, az újszeged! Népkertnek a szerb-bánsági internátushoz és a tanitőképzőhöz vezető utvonalának burkolását harmincezer korona költséggel, továbbá a Deák Ferencutca rendezését tizenötezer koronával. Kisebb tételekként szerepelnének a Nyár-utca és a Torontál-tér rendezése, nagyobb tétel még az 1914. évi előirányzatban a köztisztasági telep környékének rendezése, amelynek nyolcvanhatezer koronás tételeit szintén kölcsönből fedeznék. Az 1915-ik évre a javaslat előirányozza a Püspök-tér, Délibáb-, Árva-, Liget-, Hullám- és Szent László-utcák rendezését. Az 1916. évben rendeznék a rókusi templom környékét, a fa- és fémipariskola környékét, a Liliom-, Nemestakács-, Madách utcákat, kiaszfaltoznák az állami1 polgári siikola környékét és kiköveznék a Petőfi Sándor-sugárüt külső utvonalát. A városrendezési programba foglalták még körülbelül negyven utcának a rendezését, amelyekre, ide számítva ia Nagykörút rendezésére szükséges 'két milliót, összesen három millió kétszázezer korom kellene fedezetül. Ezt a három évre szóló program keretébe nem vette fel a javaslat, el kell halasz• tani arra az időre, amikorra valamilyen aranyos napsugár? ... hol van Olaszország bubája? Siettek Tovább, délre . . . Firenze szép, csinos város ... de ők azt hitték, hogy itt a virágok városában térdig járnak majd a rózsákban, szegfűkben, kaiméliákban . . . Rómában sem 'találták meg, amit kerestek: a csodás kék eget, az aranyos napsugarat; minden osupa rom, rom . . . Nem is volt sokáig maradásuk; mentek: tovább, tovább délre . . . Nápolyba, Sórrentóba. A lazzaronik városába dobogó sziwel érkeztek meg. Ez tehát az a város, melynek szépséges képe, mint délibáb tündérpalotája ingerkedett velük . . . A piszok azonban itt is igen kellemetlenül hatott reájok ... ök olyan tisztának, olyan ragyogónak, olyan mocsoktalannak, olyan fényesnek képzelték ezt a várost . . . az igéret, az igézet földjét , . . Fekvése ugyan elragadó szép, impozáns, fenséges, de hol van a csodás kék ég? hol az aranyos napsugár? . . , hol van Olaszország bubája? . . . De hát hiszen még hátra van Sorrentó . . . az álmodott idyll . . . annak a sokszor olvasott történetkének a színhelye. A tengerre szálltak . . , De a tenger tükre nem volt olyan fényes s olyan sima, olyan ragyogó, mint ahogy ők képzelték, a napsugár is mintha bágyadtabb lett volna, különösen mikor hullámaira kapta a hajót a nagy végtelen tenger és táncoltatni kezdte szilaj himbálással. És a tenger olyan kíméletlen volt az ő imádói iránt . . . Igazán hálátlan volt . . . Idyllikus nyugalom helyett bizony szomorú tragédia lett a dologból . . . Kovács Sándor és szegény jóságos neje a szétrombolt fdyllt siratták egészen megtörve . . , Szerencsére már mosolygott1 feléjük messziről Sorrentónak erdőkoszoruzta onma takaros villáival, stílszerű nyaralóival . . . Bágyadtan, törődve, betegen léptek ki a 'hajóból. A hálátlan tenger csúffá tette azokat az ábrándokat, melyeket hozzá füzteik. Nagy nehezen tápászkodtak föl a meredek följárón . . . És keresték a „Villa Quisisaná"-t, ahol az ő idylljük hősei hajdan laktak s melyet annak az idyllnek a szerzője olyan költői szinekkel tudott lefesteni . . . Akitől kérdezősködtek: az nagyot nézett és vállat vont. Nem tudott róla semmit . . . Egy másik uri emberrel is igy jártak: sohasle hallotta a „Qfulisisaná"-t . . . Ilyen villa nincs is itt . . . Csak Capriban van ... Végre egy öreg halász világosította föl őket, hogy villa Qiuisisana volt ugyan hajdanában Sorrentóban, de az már rég elpusztult, talán husz esztendeje . . , Mintha a ragyogó nap tűnt volna le az égről és pottyant volna bele a nagy tengerbe, oly megdöbbentően hatott a mi nászutasainkra ez a tudósítás . . . Vendéglőbe szálltak s kimerülve, kifáradtan helyezkedtek el szobájukban, ímely sötét volt és barátságtalan. Egészen le voltak hangolva. Azt hitték, Ihogy Sorrentőba érkezve versenyt fognak danolni a madárral, futkározni fognak a bujazöld pázsiton, nézni fogják a tengert s tépegetik majd a piros narancsokat. i De olyan bágyadtak voltak ... Lementek a kertbe és keresték a pirosló narancsokat, de ezek imég éretlenek voltak . . . Nézték, nézték, hol van a csodás kék ég? hol van az aranyos napsugár? hol van a csillogó tenger? . . . Hát ez mind elköltözött volna? Az ég szürke volt, a napsugár bágyadt, a tenger hullámos .,. A nászutasok fájdalmasan néztek végig egymáson . . . s csak akkor vették észre, ihogy talán nem is a természet, hanem tulajdonképen esak ők olyan fakók, színtelenek, kopottak, öregek . . , És amint igy nézték egyimást, nem a napsugár fényét keresték itöbbé, hanem eltűnt iifjuságukat. Azután ráborultak egymásra és sirtak, zokogva, keservesen. Értesítés. Telefon 1203. sz. Kárpit!? m MrHiieK r*?zleWizett?r < is Dús választék kész díván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze:: rűen és olcsón eszközöltetnek. :: BALOG kárpitos-üzlet Kossut Lajos-sugárut 6. szám,