Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-08 / 260. szám

DÉÜVIAOYARORSZÁO 1913. november 8. — Az éhségsztrájk halottja. Londonból jelentik: Százezernyi munkástömeg: kísérte ki a temetőbe Pyrne Jaimiesnek, ia szállító munkások vollt elnökének holttestét. Pyrne volt a dublini sztrájk vezére s emiatt elfogták, bíróság elé állítatták. iPyirne azonban nem vett magálhoz táplálékot s az éhségsztrájkba bele is pusztult. Pyrne a .szüfrazsettektől tanulta ezt az ellenállást, de komolyan is vette. Meghalt. Elvtársai a marti.rium virágát hintették koporsójára s mindenki a legnagyobb elragadtatással beszél órtiás akaraterejéről, elvhüségéről. A szüfrazsettek, akik a hatósággal való harcnak éhez a fegyveréhez nyúltak, ugy látszik, nem voltak ilyen erősek, mert sein'k!i sem halt bele a nem evésbe. Pamkhurst néni harcos leányai, akik néhány barátságtalan hónapot töltöttek fogságban, ,nem a temetőbe, hanem népgyűlésre mentek fogságuk kitöltése után. A férfi lés a nő fanatizmusa azonban más. Amíg a férfi nem ismer mellékes szempontokat, s makacsul, szilárdan kitart meggyőződése mell lett, addig a nő gondoskodik arról a bizonyos csapóajtóról is, amelyen adott pillanatba,n — elvei föntajrtása mellett — visszavonulhat. A szüfrazsett mártírok csak aíddig koplaltak, inig koplalásuk tudomásul nem szolgált elvtársaiknak. Azután megszüntették. Ettek és ittak s makkegészségesen kerültek elő a börtönmagányból. Pyrne James nem igy fogta föl a dolgot, hanem mélységes nagy elszántsággal, amely végül is életébe került. — Részletek Scott kapitány tragikus sorsáról. Scott kapitány szomorú végű dél sarki expedíciójáról hiteles iratok alapján érdekes és megrendítő részleteket jelentenék imost Londonból. Amikor Scott a fárasztó ut, sok nélkülözés és kínlódás után végre eljutott a déli sarkra, meglátta ott azt a norvég lobogót, amelyet Amvmdsen tűzött ott iki rövid idővel az ő odaérkezése előtt. Scottot és társait rettenetesen leverte az, hogy megelőzték abban, amit életük céljának tűztek ki. Scott megparancsolta az expedíció orvosának, dr. Wilsonma-k, hogy adja át neki a patikában levő összes mérgeket. Minden emberre harminc ópium-pilula jutott, ami épen elég lett volna aihoz, hogy gyorsan végezzen- mindegyiklükkel. Végül azonban mégsem lettek öngyilkossá, hanem elhatározták, hogy várnak addig, aimig a hideg és az éhség megöli őket. Igy is történt és természetes halállal pusztította el őket. — A ravasz aviatikus. A levegőjárás tudománya és gyakorlati alkalmazása ma már ott tart, hogy nyaktörő bravúrokra és elmés trófacsináilásra is vállalkozhat. Nem nagy ideje még az volt a repülő ember minden vágya, hogy valamiképen elszabadultján a föld színétől és mla már Pegoud kilométernyi magasságban cigány kereket vet, tótágast áll, egy német aviatikus tószt pedig aeroplánjámak segítségéivel a legötletesebb módon öltötte föl az orosz hatóságokat. A páratlan esetnek egy, a pózeni repülőtérre beosztott német hadnagy a hőse, akivel az a baleset történt, liogy a minap repültéban a nagy ködben nem tudott tájékozódni ós Slupce község közelében át röpüli az orosz hátáron. Az orosz határőrök valóságos sortüzet adtak rá, de bár egyik golyó som talált, a hadnagy mógtis kénytelen volt leszállni. A nénnet tisztet másnap reggelig fogva tartották, hogy majd Slupoéba kúsénjé'k. Mivel azonban vasút niem visz oda, az aviatikus azt ajánlotta az orosz hatósúgnák, hogy a felügyeletére adjanak melléje egy orosz tisztet, kivel aztán ő a kijelölt helyre röpül. Az oroszok megörültek aiz egyszerű megoldásnak, a német tiszt pedig magához véve orosz kollégáját, a levegőbe szállott. Már most csopán a német hadnagy a megmondhatója, hogy a kedvezőtlen irányú szél miatt történ t-e, vagy hogy ő maga rendezte igy, a,mi valószínű, a társas repülés azzal végződött, hogy az aeroplán német területre ért ós Gnézennél szállott le. Itt aztán a német hadnagy, aki elsőnek szállott le a gépről, házigazdaként üdvözölte orosz kísérőjét és bizitositotta róla, hogy mindent el fog követni a mulattatására. A gépet csakhamar százai vették körül az örvenlező gnézeni közönségnek, amely tüntető ovacióban részesítette a ravasz német aviatikust, míg az orosznak a legudvariasabb formáik kö zött, megköszönték a szives kíséretet és tudtára adták, hogy hazautazásának semmi akadálya sincs. Ezek után az orosiz hatóság alkalmasint feltesz róla, ,ho.gy a jövőben, repülőgépen szállíttassa aviatikus foglyait. — A vérvád. A kievi Beilis-pörben tegnap Szaminlovszki ügyész folytatta vádbeszédét. Bizonyítani próbálta, hogy Juscsinszkit a Zemev-féle gyárban Bellis részvételével gyilkolták meg. Felszólította az esküdteket, hogy keresztény lelkiismeretükre hallgassanak, mikor azt kérdik tőlük: ki a gyilkos? Az ügyész után Sznakov, a keresztény vádlottak védője kezdett beszélni. Rámutat annak a verziónak tarthatatlanságára, mintha a gyilkosságot tolvajok követték volna el. Az orosz ember — mondta — levágja áldozata nyaíkát, de nem üt rajta negyvenhét sebet. Szerinte tényleg rituális gyilkosságról van szó. Késő éjszaka rekesztették be a tárgyalást. Sznakov ma folytatta beszédét. — A színésznő és kedvese. Pétervárról jelentik: Véres szerelmi dráma történt tegnap este az orosz főváros egyik előkelő kávéházában. A legiisiinerteblb arisztokrata, családok egyikének a sarja, a huszonkét esztendős Stahl báró agyonlőtte szeretőjét, egy Emeljanovna nevű színésznőt, azrtáin öngyilkos lett. A báró a pétervári hadi-iskolának volt növendéke. Két esztendővel ezelőtt ismerkedett meg a színésznővel, akinek megígérte, hogy ha tiszt lesz, élveszi feleségül. Emeljanovna tudta, hogy a báró családja nem egyezik bele a házasságba és ép ezért szívesen fogadta bárki udvarlását. A fiatal! S'taihl báró féltékeny volt és ezért gyilkolta meg a gyönyörű szép leányt. — Boldogok szigete. Kahane Artúr irta a 6 felvonásos vidám filmköll töményt, melynek témája bőséges alkalmat ad Reinhardt zsenialitásán,ak ragyoigtatására. A cselekmény a boldogok szigetén játszik, a forró Délnek egy buja vegetációju földrészén, amelynek vadregényes sziklapartjait a végtelen tenger hullámai mossák. Babérligetek, pálmaerdők adnak menedéket Böcklin életre kelt faunjaigg g| gr ül m m gi gi §o gg gl gi gl gi ss ••• URA 1913. noiÉr Irt, 11Í9, Irt & irt, Min, Mén, szerdin I ISMl, REIHHflRDT MIKSA ELSŐ FISMMUÜK IliinfilmttÉi 6 feluonüshan. Irta: 11 HE. Rendezte: Rgjflfiardí MR A darab 11-én kedden, 12-én szerdán és 13-án csütörtökön is műsoron marad. 1..A..1. • Az előadások nem folytatólagosak, pontosan 5, 7, és 9 órakor Ufll Un • kezdődneli- — Kedvezményes jegyek nem érvényesek. — A szánni hiiiii'i • mozott jegyek vasárnaptól kezdve előre válthatók délelőtt 11 órától 12 óráig és este a pénztárnál, az Uránía-szinházban. — Telefon: 872.