Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-08 / 260. szám

feni* áMéMtmve^jfíi *>n DÉEMAGYARORSZÁQ 1913. november 8. maik. Hisz ezen Apponyi imtuepélyes dekla­rációjával tHitették magukat. Vagy azért is a- házelnököt, a kormányt és a többsé­get akarják fellelőssé tenni, hogy Bitner és Rakovszky botrányosan viselkedtek? Szó sincs rólia. Mai távolmaradásu­kat még a legkinosalbb szofizmáikfcal sem tudják menteni. Épen ellenzéki szempont­ból vérlázító dolog, bogy amikor fellár­mázzák a közvéleményt, hogy veszélyben ta közszabadság és rohamra készülnek egy törvényjavaslat ellen, ezt a rohamot min­den elfogadható ürügy nélkül lefújják. És ugylátszi'k, ez igy lesz tovább is, mig a nemzet ítélete rá nem bizza az el­lenzék eszméit és törekvéseit méltóbb kép­viselőkre. Addig még botrányokkal és hecoek rendezésével próbálják galvanizál­ni tengődésüket. De ez már igazán nem élet, ez már — agónia. iwBxtisnaB.aiiniiaantiBiüaHBiüHMafiaa.saBsaiin Kitüntetett nagykövet. Az angol lapok jelentésed szerint — mint Londonból távira­tozzák, — Ferenc József király Cmtwright volit bécsi nagykövetnek, aki nemrég távo­zott, állásából, életnagyságú airtíklápét adomá­nyozta. Az arckép a királyt a tórdszalagrend­del ábrázolja. Paliavicini utazásai. Pallavkini János őrgróf konstantinápolyi osztrák-magyar nagykövet, aki szabadságának egy részét magyarországi birtokain töltötte, ima dél­előtt Budapestre érkezett és a képviselőház­ban fölkereste Tisza István miniszterelnököt. A két államférfiú hosszasan tanácskozott. Paliavicini őrgróf ma délután Berchtold kül­ügyminiszterrel konferált. A nagykövet no­vember tizenötödikén foglalja el (hivatalát Konstantinápolyban. azoké a föld', aklik megművelik. Ihanam azoké az urfiiké, akilk hímzett ingben labdáznak és teát isznak kaláccsal . Erről gondolkozik a fiu munkaközben, elafváskor meg amikor a lovakat őrzi és nem' talál1 rá feleletet. Mindenki azt mondja-, ihogy ennek igy kell lennie és eszerint él mindenki. A fiu nagy lesz, megházasodik, őneki is vannak gyermekei, akik ép ugy kérdeznek és épen ugy csodálkoznak és, ő ugyanazt [fe­leli nekik, amit az ő apja válaszolt neki. És épen ugy, nyomorúságban élve, alázatosan, dolgozik idegen embereknek, akiik semmit sem csinálnak. S miiként ő él, ugy él körü­lötte mindenki.. Bárhova megy és bármit hall is idegen vándoroktól, minidig ugyanazt hall­ja. Mindenütt erejükön fölül dolgoznak a pa­rasztok, idegen, tétlen embereknek s csak bajt és betegségeket szereznek; elkikor aztán isznak nyomorúságukban és időelőtt meg­halnak; az asszonyök utolsó erejüket is megerőltetik, hogy főzhessenek, a marhát elláthassák, Ihogy moshassanak s a férfiakat ruházhassák; miként azok, korán 'megöreg­szenek s a megerőltetéstől és egészségtelen munkától szenvednek és elsorvadnak. Ám azok, -akiknek dolgoztak, kocsikat, hintákat vásárolnak, palotákat építtetnek, játékokat rendeznek, egyiik húsvéttól a má­sikig ünnepi' ruhákba öltözködnék, egész nap esznek és isznak, ugy, hogy az, aki ő érettük dolgozott, a legnagyobb ünnepnapján sem élhet olyan jól1, mint ők. A képviselőház ülése. (Miért maradt távol az ellenzék? — A féltékeny vezérekről — Az esküdtszéki reform részletes megszavazása.) (Saját tudósítónktól.) A nap szenzációja, hogy kipattant az ellenzék hirtelen, ujabb távolmaradásának a titka: a pártok, de fő­képen a vezérek közötti széthúzás és félté­kenykedés;. Csak igy 'magyarázható, hogy kedden mind a három, egymással küzlkiödő 'irányzat kifejezésre jutott. Apponyi töltötte be a méltóságteljes, tiltakozó szerepet. Egy szónok higgadt nyu­galmával tárgyalta az esküdt széki reformot, végül Lovászy Márton vezette a befejező botránykoncertet, nehogy ez a zűrzavar megismétlődjék. Az ellenzék egyelőre megint távollmarad a Házból. Andrássyék lapja, a Magyar Hír­lap tegnap egy furcsa mesével országos de­rültséget keltett. Az volt benne mondva, hogy a monarchia- nagykövetei jelentéseket küld­ték Berchtold grófnak, amelyben 'kij-elentet­ték, Ihogy nem tudják a monarchia érdekeit képviselni, mivel Magyarországon felfordult állapotok uralkodnak. Ezt a késői őszi ka­csát hivatalosan ostoba mesének jelentették ki ugy a külügyminisztériumban, mint Bu­dapesten, de az ellenzéknek ezzel a kacsá­val egy egész különleges pechje van, mert véletlenül ma délelőtt Budapesten időzött a konstantinápolyi nagykövetünk, Paliavicini őrgróf, aki a Neues Wiener Tagblatt tudló­sitójánaik kérdésére kijelentette, hagy a Magyar Hírlap hiire kézzelfogható esztelen­ség. Csodálatosnak mondotta, hogy ilyesmit egyáltalában a publi'kulmnak feltálalni lehes­sen. Persze, — de hisz az ellenzéki haromo­dor nem ismer lehetetlenséget, se a parla­mentben, se azon kivül! A mai ülésről ez a tudósítás szól: (Készülődés az ülésre.) A baloldal folyosója tiz órakor egészen üres, a jobboldali folyosón is ritkásan van­nak a képviselők. Féltizenegykor, mikor már az ülés megnyitására készülődnek, még jó­akarattal sem lehet összeszámlálni száz honatyát. Sima -ülést jósolhatni s a mai na­pirenden az esküdtszéki javaslat mellett ott van még az 1910. évi zárszámadás is. Féltizenegykor megjelenik Tisza István, bemegy az elnöki szobába és Beöthy elnök­kel együtt megy ki a folyosóra, onnan egye­nesen be az ülésterembe. Beöthy Pál ott künn' marad és híveivel beszélget, akik arról kérdezgetik, olvasta-e Rakovszky mai táma­dó cikkét. — Igen, olvastam'. — Mit szólsz hozzá? — Semmit, — mondja nyugodtan, mint aki biztos a tmaga igazában. Diskurzus után az elnök bemegy a te­rembe, megnyitja az ülést. A baloldal egé­szen üres, csalk a buzgó Kelemen Samu ül a padjában, előtte aktacsomök; a részletkér­déseknél föl fog szólalni. Munkapárti is ke­vés van odabenn, mi-kor az elnök megnyitja az ülést és az esküdtszéfci reform részletes tárgyalását folytatják. Később az ellenzéki Papp Zoltán is föltűnt a folyosón, de nem taktikából. Herczeg Ferencet kereste, mint a Petőfi-Társaság elnökét. (Keadadik.) Beöthy Pál féltizenegykor nyiitatta meg a Ház 'ülését. .Mindössze hatvan munkapár­ti volt jélen, az úgynevezett ellenzéket csak. Kelemen Samu képviselte. A miniszterek kö­zül Tisza Isitván és Balogh Jenő látható, mö­götte Vadász Lipóttal. Először egy csomó je­lentést mutattak be az aLaaidók. Hegedűs Káli­mán a sajtójavas'latdkirői, Antal Géza a jegy ziők fizetéséről, Simon Elemér a létszámeme­lésről, Hegedűs Lóránit a jövő félévi költség­vetésről tett jelentést. Hegedűs a költségve­tést ezzél a megokolással ajánlotta elfogadás­ra: — ÁELaimii adósságaink növekedésének nagy mérve természetesen összefüggésben álll ama rendkívüli eseményekkel, melye'k a nemzetközi politikában jelentkezteik és ame­lyek kettős hatásia egyrészt a f-egy verikezés el­kerülhetetlen túlkapásában, másrészt a foly­ton húzódó igazdiasági válságban mutatkozott, de összefüggésben yan azzal is, hogy az álla­mi beruházásukat nem akarták megszoríta­ni. Teljes tudatában vagyaink ama igazság­nak, hogy államháztartásunk szilárd oszlopo­kon nyugszik, ;A bizottság, bár minden kiislhi­t üséget 'távol tart magától, a Legikomulyab­ban utal a Ház előtt arra, hogy országos gaz­dasági érdekeinknek akikor fogunk megfelel­ni, ha improduktív kiadástól tartózkodíunlk és ha ugy a törvényhozás, mint a gazdasági közvélemény teljes tudatára jut a lefolyt hó­napok nehéz tanulságai hatása alatt annak, hogy annál erősebben tud az állaim és az ál­lam háztartása a rendkiiVüli idők gazdiasági nyomásával dacolni, minél inkább saját ma­gából meríti erőforrásait és minél inkább tud ja a külföldnek — különösen .ha az hitelezője — megmutatni azt, hogy belső erejének fej­lesztésével még áldozatok árán is fenn tudja tartani gazdasági és állami egyensúlyát. Még Vermes Zoltán és Szabó Sándor mu­tattak ,be jelentéseket, azután áttérték az es­küdtszéki javaslat részletes tárgyáláfeára. (A 33. §.) A 11—32. szakaszokat szó nélkül elfogad­ták. A 33. szakasznál Niamessny Mihály élő­adó, az igaaságügyuninisziterrél egyetértve, a következő indítványt tette: — Ha az esküdtszék ítélete semmliségi pa­nasz folytán a Kúriához ikerül, a vádlott ter­hére a Kúria csak akkor változtathatja mieg az ítéletét, ha a büntetőtörvény 92. (enyhítő) szakaszában foglalt rendelkezéseket tévesen mérlegelte a biróság. A módioisitást tetszessél fogadta a Ház. Ezután Slezák Lajos szólalt föl és Apponyi­vál polemizált. Apponyi deklarációt tett, hogy a többség irtóhadjáratot indított az aBikötmánylbiztositékok ellen ós jogi anarchiá­ba viszi az országot. Csudálatos, hogy Appo­nyi igy beszól. Az ellenzék .fegyvertáráiban eddig csak gyerekjátékokat láttunk, most pedig pakli kártyával bővítette ki la készletet az ellenzék egyik invenoiózns tagja. Az elnök (csönget): Hiszem ugyan, hogy kapcsolatba (hozza a képviselő nr beszédét a napirenden lévő javaslattal, ,de kérem, hogy szarosom a 33. szakaszhoz szólljon. Slezák Lajos: Az etlenzeiknék sikerült be­bizonyítani, hogy küzdelme nem komoly. Ez­után íjogli véleményt mondott ,a 33. szakasz­ról. ,1, (Elfogadták!) A hamunc!hatirnadik szakasz tárovalá­lásánál Balogh Jenő igazságügyiminiszter is felszólalt: Birtonfárfrlók Talcfon 515. Tisztelettel meggyőződhetnek arról, hogy dúsan hu - , u felszerelt raktárunkban kizárólag sa- CS jf C$!tll JWÖESZMIO J0| ját készítésű, elsőrendű bútorok, minden versenyt felülmúló árban 0UiOrriÍ5lara - kedvező fizetési feltételek mellett - - Ti«« fáin. VXctft 10 - is kerülnek eladásra, TlSZI UjOJ-Prfit 19 ftertfsz »fft<l szcvtei.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom