Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-06 / 258. szám

r —— 1913, november 6, DÉLMAGYARORSZÁG — Menelik esászár veje bajai asztalos volt. Abesszínia fővárosából Vilii Schwimmer, az ottani osztrák-ma.gyiar konziul felesége a konzul távoliétéban arról értesit/ctte Baja városát, hogy Fölkel Jakab bajai illetőségű asztalos ott szivszélh őrlésben meghalt. Föl­kel Jakab tizenkét évvel ezelőtt Bajáról ván­dorútra kelt és Abessziindába vándorolt ki, ahol Menelik császár udvari asztalosa lett. Tu fajd-onképen ő v.itte be a ©sászári udvar­ba a civilizációt, mert ő szerelte föl először európai bútorokkal IMeneli'k császár palotá­ját. Később pedig fából épített ©gy palotát a császárnak. Sok érdekes levelet irt Fölkel bajai barátainak az ottani szokásokróL Egy­szer aztán azzal az óritesitésseil leipte meg a bajainkat, hogy feleségül vette a császár leg­idősebb leányát és most már elöklelő udvari főember lett. Mint Menelik császár legbizal­masabb tanácsadója, .résztvett a kormány­zásban, de amellett tovább is udvari aszta­los maradt. Most negyvenéves korában meg­halt és halála alkalmából az abesszíniai csá­szári udvarnál gyászt rendeltek -el. — Alapítványi pályázat. Néhai Beregi Lajos emlékére a szegedi gyarmatáru ügy­nökök által létesített 1300 koronás alapít­ványnak 4 százalékos kamatai 1913. novem­ber 28-án kerülnek kiosztás alá. önhibáju­kon kivül elszegényedett zsidó vallású gyar­matáru ügynökök vagy ezek özvegyei, illet­ve árvái esetleg segélyrte szoruló kereske­dők, kik ezen alapítvány kamataira, igényt tarthatni vélnek, forduljanak e végből írás­beli beadványukkal ez évi november 20-ánrak délután 5 órájáig a szegedd zsidó hitközség elüljárőságához (Margit-u. 20., I. em.) t*03»»»»»«»iPB«ítiB«t»»»<i»aasB»»»B«Bai!a8a8X8»»«im«s-»»t» Dauconrt és a magyar1*5Alföldi Az Est tegnapi száma hozta Daueourt­nak. a francia aviatikusnak azt a sürgönyét, amelyet /Aradról adott fel a J/ufm-nek ós az Apence Havas-nak a. francia publikum és a világsajtó -tájékoztatására. A távirat szöve­géből minket, alföldieket főleg a következő rész érdekel: •A nagy magyar lAUfökl rettenetesen monoton. Kétszázötven kilométer te­rületen egyetlen fát sem láttunk, de láttunk kétszázfejü oigánykamváno­kat . . . Ez a magyar Alföld, tehát Magyaror­szág színmagyar részének francia szemüve­gen keresztül való jellemzése — repülőgép­ről. Amennyire igaztalan Daucourtnak az a megállapítása, hogy a magyar Alföld rette­netesen egyhangú, annyira rosszakaratú az az észrevétele, hogy 250 km. útvonalon nem látott egyetlen -fát sem. Nem éppen az éles­látású emberekre találták ki azt a magyar mondást, hogy „nem látja a fától az erdőt", de egy csöppet sem" tesz nagyobb éleslátásról tanúságot Dauconrt, alfci nem látta az erdő­től a fát. őserdőink persze nincsenek, de hogy a francia aviatikus nem vette észre az Alföld failvait és városait körülölelő nagy szőlőtelepeket és az lazákban pompázó gyü­mölcsösöket. anél igazán nem tehet a ma­gyar Alföld. Aki különben jő előre szuggerálta ma­gának, hogy Budapest és /Arad között már Balkánt fog látni, arról könnyen elhihető, hogy itt kiváltképpen, ,sőt kizárólag a ci­gánykaraván-ok keltették fel a figyelmét. Afö lőtt a sok ezer meg ezer becsületes paraszt fölött, akik bizonyára kiint szorgoskodtak a mezőn, hogy elvessék azt a jó magyar búzát, amelyből jövőre ilyenkor a legfinomabb francia fehér süteményt fogja enni Dau­conrt, afölött a tisztes nép fölött c-sak ngy eOauhant nemcjsíak a flepülőgépe, hanem a tekintete is, S az ő, talán inkább rosszaka­rata, mint rövidlátó ,tudósítása alapján az­tán csak megerősödik a nyugateurópai nagy­közönség abban a hitéhen, hogy Magyaror­szág lakossága cigánykaravánokhói áll és hogy „itt már kezdődik a Balkán." ,Ami a nagy magyar Alföld egyhangú­ságát illeti, nem akarok banális lenni és rá­mutatni Petőfi költeményére, az Alföldnek ezen- örökszép apotbeozisára, hanem prózaibb szemmel, a magunk hétköznapi szemével akarom nézni az Alföldet. Formában — s ebben igaza van Daucourtnak — csakugyan monoton az Alf öld, lévén a,z egész a maga be­láthat atlanságában végtelennek látszó sik lap. Sík lap azonban a legművészibb fest­mény is, de ki merné rámondani a festészet műremekeire, hogy azok monotonok? Vagy nem sik lap formájára nézve a végtelen óceán? A tengert sem a formálja teszi széppé, vonzóvá, hanem a viz folytonos hullámzása, felszínének folyton változó színezése. Bizo­nyos távolságból a leghíresebb festőik vász- j uai i,s csak egyszerű vásznaknak látszanak. De azért, mert valaki nem megfelelő távol­ságból és helyről szemléli őket. es,a,k nem áll jogában lekritizálni azokat?! Dauconrt pedig igy szemlélte az Alföldet. (Csák a. formáját, a világ legegyszerűbb formáját látta néhány száz méternyi magasból, de azért kritizál. Padig abból a magasságból nem látta, nem láthatta az Alföld elbűvölő őszi színeit. Ma­gas rohanásában nem látta a. ragyogó őszi verőfény pompás azinjátszását, a fák herva­dó leveleinek változatos és 'mégis harmoni­kus szán-tónusát, a sárga, piros, zöld színék finom árnyalatait. Megjártam nem egyszer ,a tengert, ba­rangoltam hegyóriások között, voltam bar­madfélezer méter magas hiagyicsúesotkon, de lélekre álláthatom, hogy ritkán volt -olyan él­vezetem a természet szépségeiben, mint a. minap, mikor a reggeli gyors száguldott ve­lem 'Síz-egedtől Budapestig, Oiuua team és csupa fény minden, amerre néztem, amerre néztünk. Akik ©gy szakaszban ültünk, mind gyönyörködtünk nem az Alföld egyhangúsá­gában, hanem annak őszi díszében. Volt. aki felujjongott örömében, amit a színek játéka váltott ki lelkéből. Jött volna Dauconrt az Alföldre előze­tes szuggesztió és elfogultság nélkül, nézte volna az Alföldet és bennünket nem több száz méter magasból, hanem' közvetlen közel­ből, akkor nem találta volna az Alföldet olyan monotonnak, látott volna fákat is és talált volna köztünk nem cigányokat Persze én mindezeket hiába, kiabálom innen e lap hasábjairól Daiuoourt után, aki már Konstantinápoly felé repül. a. Matiu és az Agence Havas sem fog tudomást venni az Alföld szépségéiről, az Alföld fáiról és embe­reiről, de nem is azt akartam e soraimmal elérni. Csak rá akartam mutatni arra. mi­csoda előítéletes rosszakarattal vannak irán­tunk a. külföldiek, bogy a láthatókat sem lát­ják és ho.gy ép ezért nem érdemes sokat ve­lük törődni. —gl. Bútorszállításokat hely- Ungáf g^fl bon és vidékre, berak- _ ...... : szállító Szeged, Jókai-utca !. sz Telefon 34. ározás t száraz raktér helyiségben eszközöl Előhaladt szezon miatt a raktá­ron levő összes finom kalap formák, tollak, tüzékek eddig nem létezett occasio árban lesznek elárusítva Szatmári Géza női kalap üzletében, Kelemen-u. 4. Royal szálló átellenében. URANIA MAGYAR TUD. SZÍNHÁZ Csütörtökön Dráma 4 felvonásban. A GAUMONT-fümgyár legújabb slágere :: Előadják a legelső párisi színészek. Előadások Vs6 V-i3 és 9 órakor. Vasárnap, 2 órától folytatólag. Csütörtökön . Dráma 5 fölvonásban. Irta: ORBÁN GAD. A főszerepben: Kedvezményes füzet­jegyek mindenkor a pénztárnál kaphatók. • •• Előadások 'Vs6 V«8 és 9 órakor. Vasárnap, 2 órától folytatólag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom