Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-30 / 279. szám

? DEBMAÜYARORSZX'G 1913. novwrtber 30. keresik az elhelyezést. Egyelőre csak rö­vid lejáratú váltókban helyezik ei, de hia a javulás tart, akkor sor kerül kisebb zálog­levelekre, kötvényekre, alapítási és üzemi hitelekre is. Ez a pénzviszonyok javulásának ren­des utja. A pénzpiacot nemzetközi viszo­nyok szabályozzák és ezt a szabályozást mesterséges politikai eszközzel megakasz­tani nem lehet. A kamatlábleszáÜitást is a nyugati jegybankók kezdték, előbb a pá­risi, londoni, majd a berlini és egy kis idő­be került, mig eljutott hozzánic. Am, ha tartós lesz a javulás, ha felgvülemienék és elhelyezést keresnek ,a tőkék, ha a tőkések ismét értékeket, járadékokat, kötvénye­ket, zálogleveleket kezdenek vásárolni, akkor ebben a javulásban, fellendülésben nekünk is lesz részünk. Azokat az uj elméleteket, melyeket a töke politizálásáról, politikai okokból való elzárkózásáról felállítottak, legenda. A tőke nem politizál, hanem keresni akar. Pénzválságok, nehéz hitelviszonvok között a tőke válogathat az elhelyezés helyében és módjaiban, de amikor elkövetkezik a tőkebőség ideje, akkor nincs számára vá­logatás. : | ősrégi szabályok szerint bonyolódik le a ipénzpiac forgalma ás ezeken a szabá­lyokon a politika keveset változtathat. A mi pénzügyi bajainkat is nemzetközi vi­szonyok okozták és a javulást is a nem­zetközi viszonyok fogják meghozni. Ez a kis félszázalékos kamat!áblészállitás már széttaszította azt az ujabban sokat kolpor­tált hazugságot, mintha mi pénzügyileg annyira gyengék volnánk, hogy min­ket a világ pénzforrásaitói ei tehetne zárni. • Ez az egyik tanulsága a kamatláb .le­szállításnak. A másik az. hogy immár a javulás, enyhülés csalhatatlan jelei mutat­koznak. Túlságos vérmességre még nin­csen ok, de arra igenis van, hogy a | gazdasági életben véget érj n a csügge­dés és visszatérjen az önbizalom és a ' munkakedv. I i ! Németország gravitálása a Balkán felé. — Propaganda a német iparnak. — (Saját tudósítónktól.) A berlini lapok hirt adnalk róla, hogy a Német Balkan-Egye­siilet, melynek megalapítása az egész biro­dalomban is a balkáni államokban is nagy ér­deklődést keltett, megkezdte munkásságát. Az egyesület a miinap ülést tartett, amelyen megismertette a német kereskedő- és iparos,­világgal a legközelebbi időre szóló munka­programot. A legsürgősebb tennivaló a pro­gram szerint az, hogy a német gyárosok és kereskedők a Balkánon minden népnek a maga nyelvén készített árjegyzéket adjanak a kezébe az eddigi francia árjegyzék helyett, azután pedig, hogy hirdessenek a törökor­szági és a bolgár, szerb és görög újságok­ban. Az egyesület gondoskodik róla, hogy az árjegyzékek és hirdetések fordítására mim denütt legyen elegendő ínyelvismerő és hoz­záértő ember s a balkán exporttal foglal­kozó vagy iránta érdeklődő kereskedőknek és iparosoknak miniden szükséges fölvilágo­sítást ingyen és azonnal megad. Gondosko­dik továbbá az egyesület arról, hogy a török meg a balkáni sajtó cikkel is csináljon, pro­pagandát a németekkel való üzle.i összeköt­tetésnek, maguk a németek pedig német is­kolákat fognak alapítani a török és balkáni városokban és ingyenes német nyelvkurzu­sokat. Az egyesület arra nézve is tett már intézkedést, hogy a balkáni államok kor­mányai ösztöndijas fiatalemberekét küldje­nek Németországba tanulni s ezek Német­ország részéről mindenféle kedvezést fognak kapni, hogy egész életükben megtartsák né­met szimpátiájukat. S hogy a német terme­lők a balkáni fogyasztókkal megismerked­jenek, a tavasszal nagyszabású tanulmányi útra viszi tagjait az egyesület, Az egyesület informálására pedig a török cs balkáni vá­rosokban a helyi viszonyokkal és. a röétmet érdékekkel alaposan ismerős bizalmi férfia­kat fognak tartani, akik a helyi piac keres­kedőivel és a hatóságokkal állandó érintke­zésben lesznek. A oenlind egyesületen Aivül m'ég egy egyesület alakult hasonló céllal mostanában: a Dubvid (Deutsche und Balkan-V ercinigung in Deutschland), amelyet Schupp Falk dr., a Balkánnak egyik legalaposabb ismerőié alapított. Ez az egyesület Münchenben van s az ottani főiskoláikon tanuló török, szerb, bolgár, görög és román fiatalembereket vet­te gondjaiba; tudományos vitaestélyeket ren­dez velük, nindeni nemzetiséggel külön és ezeken xésztvesz a müncheni kereskedő- és; iparosvilág is, .Ezek a vitaesték kiinduló pontjai az egyes balkáni államokkal köten­dő szoros kereskedelmi barátságnak, amely a német iparnak máris sok gyümölcsöt .te­rem. A Dubvid iránt a balkáni államok kor­mányai is. érdeklödnek s a mozgalmat, mint a német szimpátia jelét, a németekre nézve igen hasznos módón viszonozzák. A forradaímisták sikere. Londonból je­lentik: A foradalmárok Juareznél megver­ték a szövetség seregét és elfoglalták Vik­tóriát. Mataplan kikötője szin én a forradal­márok birtokába jutott. Tempikó kikötőt, a mely az angoloké és ahol a hajók szénszük­ségletüket szokták megújítani, a forradal­márok megtámadták és fölgyújtották. Bulgária válsága. Szófiából jelentik: Az oroszbarát párt nagy mértékben folytatju a Ferelinánd király ellen való propagandát. Danev dr. és LiiMkanov volt miniszter Sziisz­tovóiban gyűlésre hivták össze a választókat és a gyűlésen, szenvedelmesen megtámadták Ferdinánd királyt, őt okolva Bulgária ka­tasztrófájáért és fölszólították a választókat, hogy buktassák meg a mostani kormányt az­zal, hogy az orosz-barát pártra szavaznak. A 'kormánykörök nyugodtan és bizalommal néznek ,a választás elé és remélik, hogy tul­f nyomó többségük lesz a szobraidéban, noha, az orosz-barát párt igen nagy apparátussal dolgozik. Azt hiszik, hogy Danev dr. csil­laga már végkép letűnt és a valasztásem ts nagy vereséget fog szenvedni. Az országban ártatlanul, érdeklődve és a biztos kikér .remé­nyében tehet fel1 u j .ismett-ősének, iiiary hang­zik: — Évi jövedelmének hány százaiéi kát költi ön* ha szabad kérdeznem, könyvekre? Ez a kérdés biztos hatástu. Aki értelmet­lenül hámul rád ufáua, vagy aikli megzava­rodik, az anátr elvesztett. Akii caendlesieffi, nyu­godtan és biztosain válaszol irá ,az»ail szóba állhatsz. iLehiat, hogy még ezután ás ér esaüó­dós, lehet hogy az embered tmem válogatja •meg jól a könyveit,,lehet, hogy isEierancsétilen áldozat ós iiósízLetfizetéses szemetet olvas, die a jóindulatodat és a bkalnniadlait kiérdemelte már azzal ia törekvéssel — .hiszen ebben ;a vé­ges életben úgyis csa/k .a szándék .fontos — hogy művelődni aikar és az életét szebbé és jobbá akarja tenni. .Abbain azonban, ,aki a kérdésiedre iniem tud válaszolni, abban semmi­©settie som osialódal. Az tökfilkó. Vlaigy ha nem tökfilkó, hát a Mikii szegényeik változa­tos, gazdag Jbiiiiodialimiitlioz taatozilk. Vagy ha nem tartozik a teikii szegényekhez, hát .a mű­velt emberek birodiatmálioz semmkwatüe som tartozik. .Mutasd imieig nieáoeim a könyvs/jámládat és én megmondom, ki vagy. Ha nem tudsz köny vsaáuiilát mutatni, akkor senki Sem vagy Ember tervez . . . Irta: Strtegl F. József. Bárányfelhők úszkáltak az égen és időn­kint eltakarták a holdlat. De csak annyira, miitt a finom fátyol a szép asszony arcát. A hold széles, fényes ábrázata e felhőfátyoi mögül sejtelmesen sziéppé tette az augusztusi estét. Hallgatagon ültek egym'ás melie'tt fo­lyóparti villájuk terrasszán férj és feleség. Mintha féltek volna emberi beszéddel meg­zavarni azt a titokzatos csenáet, mely a táj­ra borult. így .legalább szabadon csaponghat­lak gondolataik, egyik sem zavar'a a mási­kat ebben a szótlan szórakozásban. A férj, Szépligethy Béla, csak akkor rez­zent fel, miikor az asszony száraz köhögését hallotta. — Huzd magadra jobban azt a kendőt Mariska, szólalt meg, különben megfázol. — Nem fázom egy csöppet sem. feleit, az asszony, ,d!e azért csak felhúzta a vállaira a< lecsúszott 'kendőt. Aztán elhallgattak megint mind a ketten. Széplligethy a folyó tükrét nézte, melyre ezüstös lepedőt teritett a hold, az asszony pedig behunyta a szemét. Nem bov alud­jék, hanem, hogy annál mélyebben magába merülhessen. Megszokta ezt a magába me­rülést éveik óta tartó betegeskedése alatt. Dolgoznia nem volt szabad, ellenben sokat* kellett feküdnie a szabadban. És ez a tétlen 'kurázás bölcselkedővé tette. Analizálta em­bertársait, de leg többnyi re a saját lelki éle­téi. Ennek a lélek elemzésnek aztán rendesen az volt az eredménye, hogy végtelenül szere­ti az ő urát, aki olyan .közönyös iránta, mi­óta bdfeg. — De majd egészséges leszek megint, — gondolta most is magában, — s akikor is­mét visszatér az ő szerelme. -•- Mély vallá­sossága .mellett ez a remény volt az ő sze­gény, beteg szivének egyetlen tápláléka. Férje a hosszantartó betegség alatt csak­ugyan elhidegült az asszonytól. Az egész­ségtől duzzadó, a betegtől; az élni vágyó, a szenvedőtől. Mikor pedig Szépiigethy Bélá­nak eszébe jultott, micsoda ragyogó, napsu­garas családi életről álmodozott legényko­rában, szinte gyűlölte az ő beteg, vézna, nap­ról-napra fonnyadó feleségét. Nem látott benne egyebet, mint az élete megronitÓját. Nyűg volt számára az asszony. Eleinte tiltott szerelemben keresett kár­pótlást. ,De csakhamar belátta, hogy neki ;em ,a tiltott szerelem időnkint fellobban/), perzselő tüzére és bűnös csókjaira, hanem a családi élet állandó, egyforma melegére van szüksége. Egy darabig azon gondolkodott, hogy elválik a Meségétő'. Élihez azonban, nem volt — báltorsága. Félt a világ szájától. Nem a beteg asszony cserbenhagyásátói, hanem a megszólástól. Végre a munkában keresett és talált menedéket. Mert neki me­nedékre volt szüksége. Menekülni akart ön­magától, a feleségétől és sivár családi életé­től. Szakadatlanul dolgozott és nem töltött egy percet ,sam tétlenül. Amíg doígozott, nem ért rá — gondolkodni. Gondolkodni a miaga nagy bajáról. Most .azonban, hogy ott ült a szép, hold-

Next

/
Oldalképek
Tartalom