Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-30 / 279. szám

? DEBMAÜYARORSZX'G 1913. novwrtber 30. keresik az elhelyezést. Egyelőre csak rövid lejáratú váltókban helyezik ei, de hia a javulás tart, akkor sor kerül kisebb záloglevelekre, kötvényekre, alapítási és üzemi hitelekre is. Ez a pénzviszonyok javulásának rendes utja. A pénzpiacot nemzetközi viszonyok szabályozzák és ezt a szabályozást mesterséges politikai eszközzel megakasztani nem lehet. A kamatlábleszáÜitást is a nyugati jegybankók kezdték, előbb a párisi, londoni, majd a berlini és egy kis időbe került, mig eljutott hozzánic. Am, ha tartós lesz a javulás, ha felgvülemienék és elhelyezést keresnek ,a tőkék, ha a tőkések ismét értékeket, járadékokat, kötvényeket, zálogleveleket kezdenek vásárolni, akkor ebben a javulásban, fellendülésben nekünk is lesz részünk. Azokat az uj elméleteket, melyeket a töke politizálásáról, politikai okokból való elzárkózásáról felállítottak, legenda. A tőke nem politizál, hanem keresni akar. Pénzválságok, nehéz hitelviszonvok között a tőke válogathat az elhelyezés helyében és módjaiban, de amikor elkövetkezik a tőkebőség ideje, akkor nincs számára válogatás. : | ősrégi szabályok szerint bonyolódik le a ipénzpiac forgalma ás ezeken a szabályokon a politika keveset változtathat. A mi pénzügyi bajainkat is nemzetközi viszonyok okozták és a javulást is a nemzetközi viszonyok fogják meghozni. Ez a kis félszázalékos kamat!áblészállitás már széttaszította azt az ujabban sokat kolportált hazugságot, mintha mi pénzügyileg annyira gyengék volnánk, hogy minket a világ pénzforrásaitói ei tehetne zárni. • Ez az egyik tanulsága a kamatláb .leszállításnak. A másik az. hogy immár a javulás, enyhülés csalhatatlan jelei mutatkoznak. Túlságos vérmességre még nincsen ok, de arra igenis van, hogy a | gazdasági életben véget érj n a csüggedés és visszatérjen az önbizalom és a ' munkakedv. I i ! Németország gravitálása a Balkán felé. — Propaganda a német iparnak. — (Saját tudósítónktól.) A berlini lapok hirt adnalk róla, hogy a Német Balkan-Egyesiilet, melynek megalapítása az egész birodalomban is a balkáni államokban is nagy érdeklődést keltett, megkezdte munkásságát. Az egyesület a miinap ülést tartett, amelyen megismertette a német kereskedő- és iparos,világgal a legközelebbi időre szóló munkaprogramot. A legsürgősebb tennivaló a program szerint az, hogy a német gyárosok és kereskedők a Balkánon minden népnek a maga nyelvén készített árjegyzéket adjanak a kezébe az eddigi francia árjegyzék helyett, azután pedig, hogy hirdessenek a törökországi és a bolgár, szerb és görög újságokban. Az egyesület gondoskodik róla, hogy az árjegyzékek és hirdetések fordítására mim denütt legyen elegendő ínyelvismerő és hozzáértő ember s a balkán exporttal foglalkozó vagy iránta érdeklődő kereskedőknek és iparosoknak miniden szükséges fölvilágosítást ingyen és azonnal megad. Gondoskodik továbbá az egyesület arról, hogy a török meg a balkáni sajtó cikkel is csináljon, propagandát a németekkel való üzle.i összeköttetésnek, maguk a németek pedig német iskolákat fognak alapítani a török és balkáni városokban és ingyenes német nyelvkurzusokat. Az egyesület arra nézve is tett már intézkedést, hogy a balkáni államok kormányai ösztöndijas fiatalemberekét küldjenek Németországba tanulni s ezek Németország részéről mindenféle kedvezést fognak kapni, hogy egész életükben megtartsák német szimpátiájukat. S hogy a német termelők a balkáni fogyasztókkal megismerkedjenek, a tavasszal nagyszabású tanulmányi útra viszi tagjait az egyesület, Az egyesület informálására pedig a török cs balkáni városokban a helyi viszonyokkal és. a röétmet érdékekkel alaposan ismerős bizalmi férfiakat fognak tartani, akik a helyi piac kereskedőivel és a hatóságokkal állandó érintkezésben lesznek. A oenlind egyesületen Aivül m'ég egy egyesület alakult hasonló céllal mostanában: a Dubvid (Deutsche und Balkan-V ercinigung in Deutschland), amelyet Schupp Falk dr., a Balkánnak egyik legalaposabb ismerőié alapított. Ez az egyesület Münchenben van s az ottani főiskoláikon tanuló török, szerb, bolgár, görög és román fiatalembereket vette gondjaiba; tudományos vitaestélyeket rendez velük, nindeni nemzetiséggel külön és ezeken xésztvesz a müncheni kereskedő- és; iparosvilág is, .Ezek a vitaesték kiinduló pontjai az egyes balkáni államokkal kötendő szoros kereskedelmi barátságnak, amely a német iparnak máris sok gyümölcsöt .terem. A Dubvid iránt a balkáni államok kormányai is. érdeklödnek s a mozgalmat, mint a német szimpátia jelét, a németekre nézve igen hasznos módón viszonozzák. A forradaímisták sikere. Londonból jelentik: A foradalmárok Juareznél megverték a szövetség seregét és elfoglalták Viktóriát. Mataplan kikötője szin én a forradalmárok birtokába jutott. Tempikó kikötőt, a mely az angoloké és ahol a hajók szénszükségletüket szokták megújítani, a forradalmárok megtámadták és fölgyújtották. Bulgária válsága. Szófiából jelentik: Az oroszbarát párt nagy mértékben folytatju a Ferelinánd király ellen való propagandát. Danev dr. és LiiMkanov volt miniszter Sziisztovóiban gyűlésre hivták össze a választókat és a gyűlésen, szenvedelmesen megtámadták Ferdinánd királyt, őt okolva Bulgária katasztrófájáért és fölszólították a választókat, hogy buktassák meg a mostani kormányt azzal, hogy az orosz-barát pártra szavaznak. A 'kormánykörök nyugodtan és bizalommal néznek ,a választás elé és remélik, hogy tulf nyomó többségük lesz a szobraidéban, noha, az orosz-barát párt igen nagy apparátussal dolgozik. Azt hiszik, hogy Danev dr. csillaga már végkép letűnt és a valasztásem ts nagy vereséget fog szenvedni. Az országban ártatlanul, érdeklődve és a biztos kikér .reményében tehet fel1 u j .ismett-ősének, iiiary hangzik: — Évi jövedelmének hány százaiéi kát költi ön* ha szabad kérdeznem, könyvekre? Ez a kérdés biztos hatástu. Aki értelmetlenül hámul rád ufáua, vagy aikli megzavarodik, az anátr elvesztett. Akii caendlesieffi, nyugodtan és biztosain válaszol irá ,az»ail szóba állhatsz. iLehiat, hogy még ezután ás ér esaüódós, lehet hogy az embered tmem válogatja •meg jól a könyveit,,lehet, hogy isEierancsétilen áldozat ós iiósízLetfizetéses szemetet olvas, die a jóindulatodat és a bkalnniadlait kiérdemelte már azzal ia törekvéssel — .hiszen ebben ;a véges életben úgyis csa/k .a szándék .fontos — hogy művelődni aikar és az életét szebbé és jobbá akarja tenni. .Abbain azonban, ,aki a kérdésiedre iniem tud válaszolni, abban semmi©settie som osialódal. Az tökfilkó. Vlaigy ha nem tökfilkó, hát a Mikii szegényeik változatos, gazdag Jbiiiiodialimiitlioz taatozilk. Vagy ha nem tartozik a teikii szegényekhez, hát .a művelt emberek birodiatmálioz semmkwatüe som tartozik. .Mutasd imieig nieáoeim a könyvs/jámládat és én megmondom, ki vagy. Ha nem tudsz köny vsaáuiilát mutatni, akkor senki Sem vagy Ember tervez . . . Irta: Strtegl F. József. Bárányfelhők úszkáltak az égen és időnkint eltakarták a holdlat. De csak annyira, miitt a finom fátyol a szép asszony arcát. A hold széles, fényes ábrázata e felhőfátyoi mögül sejtelmesen sziéppé tette az augusztusi estét. Hallgatagon ültek egym'ás melie'tt folyóparti villájuk terrasszán férj és feleség. Mintha féltek volna emberi beszéddel megzavarni azt a titokzatos csenáet, mely a tájra borult. így .legalább szabadon csaponghatlak gondolataik, egyik sem zavar'a a másikat ebben a szótlan szórakozásban. A férj, Szépligethy Béla, csak akkor rezzent fel, miikor az asszony száraz köhögését hallotta. — Huzd magadra jobban azt a kendőt Mariska, szólalt meg, különben megfázol. — Nem fázom egy csöppet sem. feleit, az asszony, ,d!e azért csak felhúzta a vállaira a< lecsúszott 'kendőt. Aztán elhallgattak megint mind a ketten. Széplligethy a folyó tükrét nézte, melyre ezüstös lepedőt teritett a hold, az asszony pedig behunyta a szemét. Nem bov aludjék, hanem, hogy annál mélyebben magába merülhessen. Megszokta ezt a magába merülést éveik óta tartó betegeskedése alatt. Dolgoznia nem volt szabad, ellenben sokat* kellett feküdnie a szabadban. És ez a tétlen 'kurázás bölcselkedővé tette. Analizálta embertársait, de leg többnyi re a saját lelki életéi. Ennek a lélek elemzésnek aztán rendesen az volt az eredménye, hogy végtelenül szereti az ő urát, aki olyan .közönyös iránta, mióta bdfeg. — De majd egészséges leszek megint, — gondolta most is magában, — s akikor ismét visszatér az ő szerelme. -•- Mély vallásossága .mellett ez a remény volt az ő szegény, beteg szivének egyetlen tápláléka. Férje a hosszantartó betegség alatt csakugyan elhidegült az asszonytól. Az egészségtől duzzadó, a betegtől; az élni vágyó, a szenvedőtől. Mikor pedig Szépiigethy Bélának eszébe jultott, micsoda ragyogó, napsugaras családi életről álmodozott legénykorában, szinte gyűlölte az ő beteg, vézna, napról-napra fonnyadó feleségét. Nem látott benne egyebet, mint az élete megronitÓját. Nyűg volt számára az asszony. Eleinte tiltott szerelemben keresett kárpótlást. ,De csakhamar belátta, hogy neki ;em ,a tiltott szerelem időnkint fellobban/), perzselő tüzére és bűnös csókjaira, hanem a családi élet állandó, egyforma melegére van szüksége. Egy darabig azon gondolkodott, hogy elválik a Meségétő'. Élihez azonban, nem volt — báltorsága. Félt a világ szájától. Nem a beteg asszony cserbenhagyásátói, hanem a megszólástól. Végre a munkában keresett és talált menedéket. Mert neki menedékre volt szüksége. Menekülni akart önmagától, a feleségétől és sivár családi életétől. Szakadatlanul dolgozott és nem töltött egy percet ,sam tétlenül. Amíg doígozott, nem ért rá — gondolkodni. Gondolkodni a miaga nagy bajáról. Most .azonban, hogy ott ült a szép, hold-