Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-01 / 255. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG 1913 november 1. beterjesztett szabályrendelethez, a részleteit illetőleg azonban néhány apróbb módosítást tart szükségesnek. Holtzer Aladár teljességében elfogadja ia szabályrendeletet és nem járul liozzá Hoffer prepozíciójához, mert, azt mondja, hogy azok kizárólag az alkalmazottak érdekeire vannak tekintettel. A teljes vasárnapi munkaszünet érdekében ajánlja, írjon fel a közgyűlés a kereskedelmi mimilsz-' terhez, hogy -a Budapesten érvényben lévő teljes vasárnapi munkaszünetet Szegedre is terjessze (kii. Bokor Adolf azt kívánja, hogy szombaton a munkaadóknak joglukiban ál-ljon .akár a záróra megröviidíitése, akár a iineghosizszabbitása. Somogyi Szilveszter dr. mem ajánlja, hogy a teljes vasárnapi munkaszünetet külön kérvényezzék, inert ez nagyon hoszszu útja volna az elintézésnek. Bele lehet ezt foglalni majd a szabályrendeletbe is. A.z elleninditványokkal szemben a tanácsi javaslat elfogadását kéri. Hoffer Jenő, majd Holtzer Aladár ismételt felszólalásai után ez utóbbi indítványát visszavonta — a közgyűlés szavazással dönt ós a szabályrendeletet ugy általánosságban, mint részleteiben minden változtatás nélkül elfogadta, A gyámpónztár készleteinek gyürnülcsözőileg való elhelyezése tárgyában azt javasolja a tanács, hogy a tőkék kétharmad részét a Szeged-Csongr ádi Takarékban, egyharmad részét pedig a Kereskedelmi és Iparbankban helyezzék el. Tóth Imre dr. nem helyesli, hogy csak ebben a két bankban akarja elhelyezni a tanács az árvák pénzeit. A mellőzött szegedi pénzintézetekkel szemben ilyenformán joggal viseltethetik a közönség bizalmatlanul, mert azt hiheti, hogy csak az ajánlott két pénzintézet áll szilárdan a szegedi piacon. Azt az indítványt terjeszti elő, hogy az árvák pénzét arányos felosztásban azoknál a pénzintézeteknél helyezzék el, a melyek legalább husz éves múltra tekinthetnek vissza. Bokor Adolf ezzel szemben azt ajánlja, hogy a közpénztár által 1912. év végén — amikor a Gaadiasági és Iparjbank már megbukott — megállapított felosztás, szerint helyezzék el az árvák pénzét. Szivessy Lehel dr. azt indiiitványozza, hogy a tőkék 40 százalékát a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárbem, 20 százatékát a Kereskedelmi és Iparbankban és 40 százalékát a Szegedi Hitelbankban, ,a Szegedi Takarék és ÍHitelszöivetnél és a Kézműves Bankiban helyezzék el. Kelemen Kálmán a következő felosztást indítványozza: 19—10 százalékát a tőkének a Szegedi Takarék és Hitelszövetkezetnél, a Szegedi Hitelbankiban ós a Kézműves Bankban, a fennmaradó hetven percentnek kétharrészét a Szeged-Csongrádi bankban, egyharmad részét pedig a Kereskedelmi és Iparbankban helyezzék el. A közgyűlés, miután idegen vagyonról van szó, névszerinti szavazás utján döntött és Tóth Imre dr.-naik azt az indítványát fogadta el, amely szerint az árvák pénzét a húsz év óta fennálló szegedi bankokban helyezik a Szivessy Lehel dr. által javasolt következő felosztás szerint: 40 százalékot a Szeged-Csongrádi bankban, 20 százalékot a Kereskedelmi és Iparbankban és a fenmaradó 40 százalékot a többi 20 éves miulttal biró bankokban. Több városi tisztviselő szabadság engedélyezése iránt nyújtott be folyaimodyányt a .közgyűléshez. Kelemen Kálmán árvaszéki ülnök három hónapi, Eisenstein Jakab dr. kórházi főorvos öt hónapi, Árendás György építési felügyelő két hónapi, SimányiKároly adótiszt három hónapi, László Kálmán a!kapitány három hónapi és Almay Gyula javadalma biztos két hónapi szabadságot kérnek megrongált egészségűk helyreállítása óimén. A közgyűlés a kérelmet teljesítette. Ezután még néhány apróbb ügyet intézet tel a közgyűlés, amelynek a folytatását az elnök november tizedikére halasztotta, a mikor is a póttárgyak kerülnek sorra. A novemberi előléptetések. Bécsből jelentik: A novemberi előléptetéseket a hadseregben 4-én fogják közzétenni. A döntés főképen két főherceg előléptetése miatt késett (állitójag József Ferdinánd és József József főhercegek miatt). Az egyik most gyalogsági tábornoki, a másik altábornagyi kinevezés előtt áll, de egyik kinevezés sem történhetett meg addig, aimig üresedésben ievő megfelelő helyet inam találtak számukra. tekintve műveltségüket, minden bizonnyal még a kávésoknál és szabóknál is szelidebbék, nemhogy a bakáknál. Aztán miiért is dobnák ki őt? Nem akar ő velük 'verekedni, csak kérni akar tőlük. Igaz, hogy nincs kvalifikációja, de hát hányszor hallotta már, hogy ez meg ez a buta ember fényes állást kapott . . . Biz ő megpróbálja. Először a belügyminiszterhez ment be; eredmény nélkül jött ki tőle persze, mert kisült, hogy hülye, de az egy csöppet sem feszélyezte Rezsőt. Bement a kereskedelmi miniszterhez. 'Ugyanaz az eredmény . . . Sebaj, hiszen hét miniszter van. Végigpróbálja valamiennyit, aztán — elülről kezdi, mindaddig, .arnig vitéz bemeneteleinek meg nem lesz a foganatja . . . . . . Bement a kultuszminiszterhez: ott is kitessékelték. A földmivelésügyi minisztertől nemkülönben. Elfogytak a miniszterek és Rezsőnek csakugyan nem történt semmi baja. Még csak nem is haragudtak meg rája, mindenütt kinevettek. Ilyenformán Rezsőnek megerőltetésébe sem került, hogy elülről1 kezdje a bemeneteleket. A második forduló azonban már még sem ment olyan simán, mint az első. A földművelésügyi miniszter megharagudott Rezsőre, ráfogta, hogy tolakodik. De éppen ettől a ikisakadálytól kapott vérszemet a jeles kaszárnyalátogató, öszkiváló bór- ée 9 lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, (részvénynél, czukoroetegségnél, vörhenjrnél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. 1 UspluUé ásvéayviskeresksdlégektoa é$ QfHJiliTrc írner Sataia-Ltpéeaí Salv8tatf»»áe.»áJUirt —> progytitrtárakbaa. OUtllLI t.5 AbUbj B*áoU-»kpM* «• * töne megsúgta neki, hogy a haragos miniszter lesz az ő embere. Békét is hagyott a többi kegyelmes ,urnák, váltig a földművelési miniszter nyakára járt. Hiába tiltották ki örök időkre a minisztérium egész területéről, megtalálta ő a kegyelmes urat egyebütt is. Üzletben, bankban, kaszinóban, de még ia hálószobájában is. Mindenüvé bement, utána, egyszóval az árnyéka lett. Persze, igen kellemetlen olyan árnyék, mint Rezső: a .miniszter egész belébetegedett, nem tudott miatta sem enni, sem dolgozni, sem szónokolni . . . Mit volt, mit tennie: az országnak szüksége volt az ő tetterejére, meg kellett az árnyékát emésztenie . . . Kinevezte Rezsőt egy végvidéki fürdőbe biztosnak. . . . Tehát bevált a szép mama jóslata s a rokonok bizakodása: ember lett Rezsőből tudomány nélkül. S nem hiába méltányolták a Rezső kaszárnyába való bemenetélét: abból a méltánylásból fakadt ki a jeles fiu önérzete s nőtt tolakodássá, ami viszont a hivatalát eredményezte. Mert bizony nem észre van szüksége a magyarnak, hogy boldogulhasson; az a fő, hogy az ember mindenüvé be merjen menni a kaszárnyától kezdve a minisztériumig. Ahhoz pedig inkább butaság kell, mint ész, mert •csak a lelki szegényeknek van túltengő önérzetük. Amerikai háború fenyeget. (Az Unió és Mexikó konfliktusa. — Az olajtröszt, mint forradalmár. — Mit akarnak a tőkés jenkik ?) (Saját 'tudósítónktól.) A mexikói, elnökválasztások döntenek most Mexikó sorsáról'. A választások vasárnap voltak, de Huertának, az ideiglenes elnöknek terror-uralma következtében az elnökválasztáson csak alig néhány ezer ember vett részt. A mexikói elnököt közvetett választásisad' általános választójog utján kiküldött választótférfiak szavazása állítja az állani élére. A választás •eredménye még mindig nem ismeretes, de minden valószínűség szerint Huerta lesz az uj elnök. Huerta megválasztása pedig megint uj konfliktusokat fog fölidézni az amerikai Egyesült Államokkal. Az Egyesült Államok már régóta rendszeresen zavart, polgárháborút, fölkelést szítanak Mexikóiban^ hogy mennél több alkalmuk legyen, a szerencsétlen ország ügyeibe való beleavatkozásira. Hogy mi az igazi célja ennek a zavartkeltésnek, arról és fannak Okairól kitűnő képet ad a „Vossische Zeitung"-nak egy mexikói tudósítása, amely elmondja, hogy három esztendő óta mindig az Egyesük Államok szítják a forradalmakat Mexikóban és péd'ig csak azért, hogy hatalmukba keríthessék Mexikót, amikor ott az anarchia és a pártviszály a tetőfokra hág. Már régóta nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok egész Középamerikát a hatalma alá akarja keríteni. Mexikóval isi ugyanazok a tervéi, mint antikét sikerült véghezvinnie Panamával és Nikairaguávtal. D-e Mexikó egyelőre még kemény dió. A jenki tőkések hatalmukba szerétnék keríteni a Tehuantepec-vasutat, amely kellemetlen versenytársa lesz a Panama-csatornának és To-do,s Santosnaik. Ezek a kikötők kitűnő védelmi pontijait jelenthetnék a Panama-csatornának és így megóvnák eit a partot a japánok esetleges támadásától. Első sorban azonban a Rockefeller-tröszt úrrá szeretne lenni a mexikói petrólcum-termelésen, amely ma erősen csonkítja monopóliumát. Mexikó, ha nyugodt időket élvez, sokkal. több peróleumot tud termelni, mint az Egyesült-Államok. Ezt nagyon jól tudják a petróleum-királyok és ezért három esztendő óta a legnagyobb erőfeszítésekkel próbálják hatalmukba keríteni a mexikói péfrőliauini)kutakait. Egy mexikói újság, az „El Pais" nemrégen azt jelentette, hogy a Standard 01 Go. az idén májusiján Mexikóba küldötte •egyik megbízottját, aki több miniszterrel tárgyalt ,és a mexikói petróleum-,egyedáruságról alkudozott. Mindent elkövetett, hogy ezt megkapja. A mai bérlővel, Pearsonnal •szemben, kétszeres bért kínált, azonlfölüil kétszáz millió peso sürgős kölcsönt és megigérHe, hogy soha többé nem lesz forradalom Mexikóban. Ellenben kijelentette, hogy ha kívánságait elutasítják, akkor vége-hossza nem lesz a forradalmaknak, mindaddig, amig olyan kormány nem kerül hatalomra, amely teljesíti a petróleum-tröszt kívánságait. Ezt az ügynököt elutasították. De szereplése szinte ok iratszerűen bizonyította, hogy az olaj-tröszt volt az, aki Madero forradalmait finanszírozta, ho,gy ,a csökönyös, Perfirio Diaszt megbuktassa és ugyancsak az olaj-tröszt kélt Huerta ellen is fölkelést falkelés után. A tröszt szolgáiátában cselekedett tehát Wilson, az Egyesült-Államok elnökie i-s, amikor nem akarta elismerni Huer-