Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-15 / 266. szám

1913, november 15. DfiLMAGYARORSZXQ y toássy László, Antal Géza, Bornemisza Lajos, Jamkavicli Aladár gróf, Kende Péter, Latinovite Pál, Obertli Károly, Siipeky Sándor, Vermes Zoltán és Záké Milán. A polgári törvénykönyv tárgyalására alakított bizottság taigó,ai lettek: Almássy László, Beöthy Pál, Berzeviczy Albert, Bethlen Pál gróf, Blanár Béla, Bornemisza 'Lajos, Bujanovieh Gy-ula, Dallnnten, (Ernő, Danvai Fülöp, Erdély Sándor, iGrátz Gusztáv, Hajós Kálmán, Hantos Elemér, Hegedűs Kálmán, Hegedűs Lóránt, Heinrioh Antal!, Helmeezy József, Illés1 József, Issekutz Győző, Jakalbffy Elemér, Janiga János, Kálmán Gusztáv, Keneti i Géza, Kiss Ernő, Konyovits Diávid, Kostyál Miklós, Krolopp Hugó, Láng Mihály, báró, Madarassy-Beck Gyula báró, Mayer ödön, Nagy Eerenc, Nagy (Sándor, Nemes Zsigmond, Németlh Károly, Niamessny Mihály, Papp Géza báró, iP-as-eh a Miklós, Petráss Károly, Pinkneír János, Piára Sándor, Rakovszky Iván, Schmidt Károly, Schinller (Rezső, Scito-vis-zlky Béla, Simon. Elemér, Szabó János, Szlezák Lajos, Sulyovszky Gusztáv, Tisza Kálmán gróf és Varga; Gábor. Amíg a szavazatok összeszámlálása tartott, az ellenzék részéről egész sereg interpellációt jelentettek bie. (Az interpellációk.) A munkapárti képviselők az intierpellációs könyvet azonnal Tisza István gróf elé vitték, aki nagy érdeklődéssel olvasta át a jegyzéket. Majd Okolicsányi László Lukács László volt miniszterielnökniek is megmutatta az interpallációs könyvet. Délre már a körvetkező interpellációkat jegyezték be ellenzéki részről: i Jaczkó Pál, aiz igazságügy mi n iszterh ez ? arról, bogy mikor fogja utasítani az ügyészségét arra, hogy a margitszigeti ügyben szerepelt főtisztviselők ellen eljárást imditson; Laehne Hugó a (Fejérváry-kormány után fönmaradt adósságok kifizetés© dolgában; Káilay Uhui a pénzügyminisztert interpellálja -arról, hogy pénzbírságokat hova fordítottak; Szalay László az egymilliónégyszázezer koronáról interpellál. -Ezekre az interpellációkra holnap kerül a sor. (A sajtójavaslat tárgyalása.) A delegáció tagjaira '.beadott szavazatok összeszámlálása tizenkét óra után ért véget. Az eredmény (kihirdetése után a Ház áttért a sajtójavaslat *tárgyalására. Egy óra felé Kenedi Géza kezdett beszélni . (Andrássy beszéde.) Az elnök javasolj-a, hogy a 'holnapi (ülésnapirendjére a sajtójogi reformot tűzzék ki. Ekkor Andrássy Gyula gróf szólalt föl. — Ném fogadja él a sajtóreformna'k napirendre való tűzését, — úgymond. — De nem is lehet elfogadni, hiszen csak azt kell1 tudomásul venni mindenkinek, elsősorban a kormánynak, hogy milyen fölzúdulással fogadta máris az ország a javaslatot, ahogy arról -értesült. Tchben közbeszólnak s az elnök -csendet: int. Andrássy: Többször kifejtettem, miért nem lehet a sajtójog reformját -elővenni -és letárgyalni, mos-t -nem' akarom — ninics kedvem — ismételni azokat az okokat, hiszen már úgyis -tudják. -Mos-t főként azt akarom elmondani, hogy ez a parlament nem életképes, mert már egyszer megsértették a házszabályokat és akkor Tisza István, provokálta a nemzet Ítéletét. 'Most kétszeresen esik az ítélet s-uilya a .miniszterelnökre és a kormányra, ha ezt a javaslatot letárgyalják, az esetben lázadást követné,nék el a nemzet ellen. — Föl kellett volna oszlatni a képviselőházat, — úgymond Andrássy gróf, r— már a választójogi reform .kérdése miatt kellett vo-lna a Házat föloszlatni, mert a reform nem került -olyan megoldásra, amely a -nemzet érdekét és jövőjét tekintette voitoa. — A választójogi reform után. a sajtójogi -reformot készítik elő. -Hogy a sajtójavaslat jó-e, rossz-e, -erről nem vitatkozik, azonban olyan pénzek kerültek a választási kasszába — Elnök (közbeszól): Ez, a tárgyhoz nem tartozván, figyelmeztetem a szónokát, h-ogy szorosan a tárgyat érintő kérdésekről beszéljen-. (Zaj.) Andrássy gróf: A választási kasszáról tehát nem beszélek, azonban azt ném hallgatom el, hogy az elnök tult-eszi magát a házszabályokon. Elnök: -A szónok ur az -elnök eljárását n-em teheti kritika tárgyává -és (figyelmeztetem, hogy ha igy folytatja, rendreut-a'siitom. , < i Az ellenzékiek közül többen nagy zajt csapnak iés s-értő közbeszólások következtek, ugy, Ihogy -többet kénytelen volt az elnök rendreutasitani. > (Tisza felel.) Óriási zajiban állott föl Tisza István gróf miniszterelnök. Ahogy szólásra állott, a zajt túlharsogta Károlyi Mihály gróf -éles kiáltása : : — Ugy-e az egymillió négyszázezer koronáról akar -beszélni! Tisza gróf: -Károlyi Mihály és pártja magaviseletére nem reflektál. — Andrássy Gyula gróf beszédében érintette azt is, hogy azért -kell -meghosszabbitani az ülést időt, mert a javasilat-okat dátumra kell szállítani. Csudálja, 'h-ogy még Andrássy 'Gyula gróf is móndhat ilyet és nem hiszi, h-ogy Andrássy elhinné, hogy dátumra kell a javaslatot, -illetve a tör vény reformot szállítani. Csupán azit jegyzi1 m-eg, 'mert -ugy látszik, szükséges, hogy a kormány csak azt -és akkor „'szállítja", amikor jónak látja — az ország érdekében. \ Szmrecsányi György (közbekiált): Panamákról van szó! Óriási zaj tör ki és percekig megakad a tárgyalás menete. Majd a zaj csillapultával elnök indítványára azonnal a mentelmi bizottság elé .utasítják Szm-recsányit. Tisza István-: Legutóbb azért oszlatták föl a Házat, -mert (elkerülhetetlenné vált és mert nem-csak a kormány, de -az ország is belátta, hogy a (házMoszlatás elkerülhetetlen. Andrássy Gyula gróf (összecsapja a kezeit). Tisza István (Andrássy felé): Tessék az idegein uralkodni! Szmrecsányi újra közbeszól s az elnök szigorúan figyelmezteti, hogyha a közbeszóJásait folytatja, kénytelen lesz a legerélyesebb intézkedéshez folyamodni. Szmrecsányi innentől kezdve csöndben marad-. A miniszterelnök: A legutóbbi háziföloszlatásra elsősorban aziért nem k-erül sor, mert azoknak az -okoknak, mélyek a legutóbbi föl— oszlatásnal fen forogtak, ezúttal nyomát se látja. Azóta nagyon sók történt, — úgymond, — a nemzet föíocsudbtt és -tudja, -miként kell a dolgokat s ia történteket megítélnie. A magyar nemzet megadja nekem a jogút, hogy most ne válasszunk. (Taps, a munkapárton.) Az emiitett okokon kivül van imég -más ok is, amelly a refo-nm technikai1, illetve gyakorlási oka s amely -miatt legalább ötnegyed év kell, amig uj választásra kerülhet sor. Kéri, hogv az elnöki javaslatot fogadja el a (Ház -és a sajtójogi reformot tűzzék holnapra napirendre. (Károlyi szólal föl.) Tisza beszéde után Károlyi Mihály gróf áll föl és személy-es ügyben- -kiván szólani — Tisza -miniszterelnök, — kezdte -fölszólalásában, — nékem azt mondotta, hogy nem pártvezérhez méltó a Iközbeszótlásoim, — én pedig azt felelem, hogy nem miniszterelnökhöz méltó, hogy az egymillió négyszázezer koronát nem fizeti vissza -a -bankba. Almássy László gróf, majd Ilosvay Lajos .beszéltek még röviden. Majd Tisza István gróf szólalt föl s Károlyiinaik azt feleli, hogy azért tette ^megjegyzését, mivel -Károlyi gróf olyan közbeszólási engedett meg magának, amely nem vonatkozot-t a tárgyra. Kijelenti, h-ogy azt a kérdéses összeget ki fogja fizetni, -nem azért, -mintha kötelessége volna, hanem azért, mert igy .tartja illendőnek, i Ezután a többség -elfogadta az elnöki javaslatot a holnapi napirendre vonatkozólag. . Lépjenek akcióba a jótékonysági egyesületek. — A város szerepe « humánus mozgalmakban. — (Saját tudósítónktól.) A közelgő tél ismét a-ktuálissá teszi a munkátlanok és a szegények segitésének a kérdését. Hatósági, vagy egyesületi akciókról hallgat a krónika, alszik minden humánus nekibuzdulás, mintha erőtlenül és közönyösen téli álomra fordulnának az emberbaráti fellhevülések is. Csak a szegénység és a nyomor jajong, az idén is súlyos gondot fog okozni a munkanélküliek és a szegények támogatása azoknak, akliik vagy emberba-ráti érzésük sugallatára vagy hivatalos, kötelességből szokták a kezükbe venni- a .szegényügy ezer bajánakgondjának enyhítését. Emlékezzünk csak a mult esztendőre, amikor ezer és ezer ember volt kénytelen munkia nélkül tétlenkedni és valósággal -megostromolták a hatóságot, hogy adj-on nékik egy falat kenyeret. Az ingyen-kenyér akció, amelynek a lélke Somogyi Szilveszter dr. főkapitány volt, abból a kétezer néhányszáz koronából, amit nagy erőfeszitések árán sikerült összehozni, csak ideig-óráig enyhitette a munkanélküliek és a munkaképtelen szegények rettenetes nyomorát. Ami 'humánus társadalmi akció a szegényügy terén bevált, az az ingyen-kenyérakció volt. Ebez a mult év-ben hozzájött még az az ezer korona, amit a város a munkátlan munkások nyomorának enyhítésére adott. Egy-egy munkás kapott 'belőle -háromöt koronát, akiknek nagy családjuk volt, a munkások fele pedig, akiknek kevesebb gyereket kell eltartani, nem kapott semmit. Tanulságos adatok ezek, am-iket jó lesz elővenni az idei télen. Mert hogy az idén senki se lett gazdagabb, az bizonyos, de hogy a nyomor, mire az első hó lehull, meghatványozódik, ez kétszeresen bizonyos. A jótékonysági egyesületekre nem igen számit-