Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-13 / 264. szám

S913. november Í3. ciai-ii i, ' ' •• • in-ii.ii.mmii mi i mim választásokat rendezni. Á gyakorlatban igen üdvös hatása lesz a javaslatnak, mély semmi irányban sem prejudikáil a közigazgatási kérdés megoldásának: ezért elfogadásra ajánlja a javaslatot. (Helyeslés.) A Ház a javaslatot ugy általánosságban. mint részleteiben megszavazza. Az elnök indítványára elhatározza a Ház, 'hogy holnap a községi és körjegyzők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslatot fogja tárgyalni. (A fiumei kormánybiztosság.) Vió Antal a belügyminiszterhez interpellációt intéz a fiaiméi kormánybiztosság ügyében. A kormány törvénytelenséget követett el, atmikor Fiiuime autonómiáját felfüggesztetté. A kormányzó mint kormánybiztos gyakorolja a városi képviselőtestület jogait és ama határozatokat, amelyeket e minőségében hoz, önmaga mint kormányzó másodfokon jóváhagyja. Súlyos sérelem az is, hogy a feloszlatott képviselőtestület helyett nem választatnak uij képviselőket, holott ezt is világosan elrendeli a törvény. Tudja, hogy mindezért a felelősséget Fiiume városára fogják háritani, mert Fiume városa nem járult hozzá a határr&ndőrségiről szóló törvény életbeléptetéséhez. A város nem völt oly együgyű hogy az életbeléptetés ellen tiltakozott volna, hanem csak azt kívánta, hogy az uj tör± DÉLMAQYARORSZÁQ vényt hozzák .összhangba Fiume autonóm jogaival. A fiuimeiek abban az illúzióban éltek, hogy más jogaik vaunak, mint más városoknak. Mindenképen célszerű volna a mai provizórius állapotot végre rendezni s a konfliktusokat egyszersmlindenkonra lehetetlen,né tenni. Interpellációjában kérdi a belügyminisztertől, hajlandó-e hozzájárulni a város és a kormány viszálykodásának megszüntetéséhez. (Miniszterelnöki válasz.) Tisza István gróf miniszterelnök a távollevő belügyiminiszter helyett azonnal válaszol az interpellációra. Kijelenti, hogy viszálykodás a kormány és Fiaimé városa között nem lelhet. Ha Fiume teleisiti kötelességeit, akkor a legszebb egyetértésben lesz a kormánnyal. Ha pedig nem teljesiti, akkor a magyar kormány rendet fog csinálni, de viszálykodni a várossal akkor sem fog. Az interpelláló azt óhajtja, hogy a kormány figyelemmel legyen az olasz elem fömtartására. A magyar állaim az áldozatkész cselekvésnek egész sorozatával bizonyította egy és félszázadon át, hogy ez a politikája. A magyar állam kereste a fiumei olaszokkal való jó egyetértést minden téren. De nagyon jó lesz, ha az olaszok gondoskodnak arról, hogy a magyar nemzet ne legyen szegényebb ismét egy illúzióval. ibaxibsesasnsiiiiisaai iiinthnnciauaiiinurauiiiiil 3. mondják az indítványozók — bár kevés anyagi alappal, kölcsön reményében, tudott adni három éves városrendezési programot, akkor ennek a keretében adhat legalább egy esztendőre szóló közvilágítási programot is. Béke a Balkánon. — Megállapodás a török és görög közt. — (Saját tudósítónktól.) Végre béke van már a Balkánon. A görög és török békedelegátusok tegnap délután tartották utolsó ülésüket és pontomként megszövegezték a békeszerződés rendelkezéseit. A szerződés szerint a háború előtt fennállott szerződéseket és koncessziókat ismét érvénybé léptetik s ezzel egyidejűleg azok, akik a háború idején vétségeket követtek el, általános kegyelmet kapnak. Az uj görög területen lakó mohamedánok vagyona eltulajdon-ithatatlan. A szultán és a török uralkodóház tagjainak magánbirtokait a görög állam elismeri. Az állami birtokok tulajdonjoga felett a hágai biróság fog dönteni. A hadifoglyok ellátásának költségeit a hágai békebiróság Ítélete alá bocsátják, de a török hadifogoly tiszteknek kifizetett összegeket a porta tartozik megtéríteni. A háború előtt elkobzott görög haj-ókat vissza kell adni és Törökország tartozik a kárvallottak veszteségeit pótolni. A tized megszűnt, de ha a mohamedán mecsetek, kolostorok és papi szemináriumok nem képesek a maguk erejéből viselni a fentartási költségeket, akkor Görögország pótolja a hiányzó összeget. A Szalonikilban zsákmányolt ágyuk és fegyverek tulajdonjoga felett a hágai- döntőbíróság fog határozni. A békéről s a balkáni eseményekről még ezeket jelentik: TITKOS SZÖVETSÉG lA BALKÁNON. Berlin, november 12. A 171aglisehe Rundschau jó forrásból1 tudni véli, hogy Románia, Szerbia és Görögország titkos szövetséget kötöttek Bulgária ás Törökország példájára a istátuszkvö föntartása céljából. Bulgária állítólag vissza szereiné hódítani a Dobrudzsát és -ezért létesítette Románia ezt a hatalmi szövetséget, amely azonban érvényes albán zavargások esetére is. A SZERZŐDÉS FONTJAI. Athén, november 12. A törők és -görög delegátusok közt létrejött előzetes megállapodás -a következő rendelkezéseket tartalmazza: 1. Az összes szerződéséket és egyezményeket, amelyek a háború előtt fennállottak, teljesen érvénybe léptetik ismét. 2. Azok, akiket az események kompromittáltak, vagy a. háborúban valamivel kapcsolatiban állottak, amnesztiát kapnak. 3. Az átengedett területen lakók hellén állampolgárokká, válnak, hacsak három éven belül nem határozzák el magukat arra, hogy ottomán állampolgárokká lesznek és kivándorolnak Görögország területéről. 4. (Az átengedett területek lakói e területeken lévő birtokaik tulajdonosai maradnak. A tulajdonjog tiszteletiben tartását megigérik nekik. Senki .sem fosztható meg birtokától, kivéve, ha a közjó ikivá-nja, akikor is csak kárt alapítás ellenében. 5. A szultán ós a császári család magánbirtokait továbbra i,s el ismerik és respektálják, mig a magánállam birtokok -kérdése a hágai döntőbiróság elé utaltatik. 6. A hadifoglyok ellátásának -kérdését -döntőbiróság oldja meg, a tisztek zsoldja vissza lesz tóritv-e. 7. A lefoglalt hajókat visszaadják. Aa Közvilágítási programot sürget a közgyűlés. (Saját tudósítónktól.) A sok mindenféle váröSi ügy között, amelyek hetek óta permanenciában tartották nemcsak a különféle bizottságokat, de a közgyűlést is, a közfigyelem egészen elterelődött arról, hogy a tanács a három éves városrendezési program keretében, vagy azzal (kapcsolatban elfelejtett közvilágítási programot adni. A közvilágítás témája az októberi közgyűlésen fölvetődött ugyan, de nem érdemleges formában, mindössze arról esett szó, hogy a légszeszgyár az inwert-égőkért külön számlát nyújtott be, amit a tanács a légszeszgyárral kötött széfz-ődésre való -hivatkozással nem akceptált. Ugyanilyen javaslatot tett a közgyűlésnek is, a-mely kimondta, hogy az inwert-égőket le kell szerelni és állítsák föl ismét a kisebb fényű, de olasóbb Auer-égőket. -Miután az ügy előadója a 'közgyűlést a javaslatihoz való hozzájárulásnak megnyerte, több szó nem esett a dologról és a közvilágítás ügye ezzel elintézést is nyert. Köztudomású1, mert hiszen a verebek iscsiripelik -már, hogy Szeged csatornázásánál talán csak a közvilágítása rosszabb. Arra, hogy milyen lehet 'a jó közvilágítás, példát tudott mutatni a tanács a Gizella-téren, a mely jelenleg a legpomp ás abban világított része a városnak. De azon mindeddig nem ütközött meg, Ihogy Szeged legfőbb utcáját, a Kárász-utcát, az üzleti kirakatok villanykörtéi világítják, hogy az -üzlet-ek bezárása után a város főutcája, a közön-ség korzója, a -forgalom gócpontja — falusias 'sötétségbe borul. Jól tudjuk, hogy a tanács érzi ennék a lehetetlen, -mizerábilis állapotnak az ódiumát, de megfoghatatlan módon mégse csinál semmit! Hogy érzi ezt a szégyent, bizonyítja az a terve is, amely szerint a Stefánia-sétányból akarja elvitetni az ivlámpákat, hogy a Kárász- és Takaréktár-utcák hiányos világítását valamiképen pótolja. Azonban még ez a terv is messze áll a kiviteltől, bár a középitészeti tanács is megsürgette -egyik, még az ös{z elején tartott ülélsébenL Általaiban: mintha a közvilágítási -mizériák orvoslásával egyáltalán nem foglalkoznának a városházán. Tervek gombamód nőnek, itt is, ott is intenzivebb világítást akarnak csinálni, de a tervek — ugy látszik, — csak nem akarnak megvalósulni. Hi-sze-m példáiul már, a Dugonics-tér intenzivebb világítása is befejezett volt legutóbb, még a nyáron sürgették az érdekelt kereskedők és lakók, beadványokkal ostromolták a tanácsot, amely Ígérni igérte a mizériák orvoslását, a Dugonicstér azonban mia is olyan- -sötét, -mint volt — túlzás nélkül — ötven esztendővel ezelőtt. Ha elhatározták, hogy kivilágítják a Dugonics-teret, miért nem fognak hozzá? Azt is el regisztráltuk hónapokkal ezelőtt, hogy a tanács gázvilági-tással látja el a feltöltött, kikövezett, szóval teljesen rendezett Hétvezérutcát, amely Rókus mellékutcái között -egyike a leg-forga 1 masabbaknak. Ez az utca is sötét imég mindig. De vájjon mit csináltak ebben az egész esztendőben a közvilágitás javítása érdekében: bogy megkockáztassuk ezt a kérdést is, amelyre nyomban -megadható az egyszerű, rövid válasz. Olyan keveset, hogy majdnem semmit! Néhány gázlámpát állítottak (föl a ÍJ Horni-utcában, 'az egyik külvárosi utcában pedig néhány petróleum-lámpát! Sokkal többet a közvilágitás javítására nem telhettek, mert különben meglátszana a város utcáin. Mindezeknek az állapotoknak természetes következménye 'az a mozgalom, amely az egyes városrészek lakossága körében indult meg azért, hogy a tanács rendszeres, elfogadható közvilágítási programot adjon. Rókus -és a többi városrész-ék lakossága évek óta sinylik pár a közvilágitás hiányosságait,' amelyek sz-oros összefüggésben- vannak a lakásmizériákkal is, mert amig a külvárosokat, ahol a lakások olcsóbbak, épen 'a világítás közveszedelmes hitványsága miatt nem szívesen lakják, addig a belvárosban aránytalanul drágábbak a -lakások. Az érdekelt lakosság nevében, ugy halljuk, több városatya indítványt fog benyújtani a legközelebbi közgyűlésihez, amelyben közvilágítási programot kérnek a tanácstól, illetőleg a közgyűlés utján akarják utasíttatni arra, hogy a mérnökséget gyökeres közvilágítási tervezet kidolgozására szólítsa föl. Ha a tanács —