Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-09 / 235. szám

1913. október 5. DftLMAGYARORSZÁÖ 5. A háztulajdonosok a házbérfiliérek ellen. (Saját tudósitónktól.) A szegedi háztulajdonosok egyesülete szerdán délután felhat órára ülést hirdetett. Az ütésen a házbéríillérek ellen akartak állást foglalni a szegedi háztulajdonosok, amint az a meghívóból kitűnt. Félhatkor azonban még senki sem volt a Tisza-szálló kistermében, ahová az egyesület tagjait meginvitálták. De nem jöttek még háromnegyed hatkor sem, sőt hat óra felé is aljg néhány ember gyűlt össze. Félhét felé járt az idő, amikor végre határozatképes számban jelentek meg az egyesület tagjai. Tehát csaknem egy teljes órával később kezdhették meg az ülést, mint amilyen időpontra hirdették. Ennek az állapotnak az oka kétségtelenül az egyesület vezetésében van s elsősorban hibáztatható érte az egyesület jegyzője, akinek a kezeiben az ügyek vezetése ugy látszik rossz kezekben van letéve. Hogy az egyesület tekintélyre jusson, múlhatatlanul kötelessége a vezetőség egyes embereit kicserélni. Jó későn már elég szép számban jelentek meg az ülésen, amelyen Regdon Sándor elnökölt és előadta, hogy a napirenden a házbérfillérek ügye 'szerepel, amelynek az életbeléptetése ellen a háztulajdonosakat testületi utón való tiltakozásra szólította fel. A tárgyhoz Kiss Arnold, Lövész Antal, Vajda Béla, Franki Antal és még többen szóltak hozzá, valamennyien a iházbérfillérek behozatala ellen csoportositották argumentumaikat. Majd a felszólalások után az egyesület határozati javaslatot fogadott el és kimondotta, hogy a tanács utján a holnapi közgyűlés elé a következő beadványt intézi: Tekintetes Városi Tanács! A házbérfilllórelk tárgyában hozott közgyűlési határozatot a minisztérium feloldotta s igy enmek a kérdésnek közgyűlési tárgyalása ismét napirend re kerül. A házbérfiliérek az eddig szedett llakrész adó helyett lennének kiróva. (Miután a 'Iákrészadó ©d'dág is az egyedüli adó, melyet a város területén lakó minden egyes emlber, tehát a községi pótadó alól ment egyének is fizettek, ennélfogva szerintünk oílytan általános megteriheltetós vo'lt, amelynek igazságossága ablban leli indokát, hogy a város községi pótadót fizető polgárainak hozzájáruílásából származó általánosan igényibe vett intézmények föntarásához ily módon az összlakosság hozzájárult. 'Most a házbérfiliérek kivetése egyediül a háztulajdonosok terhére történvén, annak beszolgáltatásáért a bérbeadó egyenesen felelős az adóhivatalnak minden esetben, még az esetben is, ha a lakbérrel együtt az esetleg bérlőre áthárított házbérfiliérek behajtbatlanná válnak. Eddig a lakrészaldóórt közvetlenül a. bérlő volt a felelős s az a bérbeadótól nem volt követelhető. A házbérfilléreknek közvetlenül a tulajdonosra való kivetése mellett felhozott azon indok, hogy ez a lakóra áthárítható — jogos alappal nem bír, mert ha a lakbéren fölül a lakrészadó fizetési kötelezettség megegyezés szerint a bérlőre át is hárittatok, nem esik azon törvényes védelem alá annak behajtása, mint maga a lakbér, mert erre a törvényes zálogjog ki nem terjed, telhát a bérbeadónak visszatartási joga a házbérfillér hátralékért nincsen. IEZ a célzat, hogy t. i. a lakrészadót helyettesítő házbérfillér közsvetlenfil a bórbaldóra vettessék ki, — kényelmi szempont lehet az adóhivatalra nézve, — továbbá az adó behajthatóságának biztosabbá tótéle, azonlban jogilag igazságtalan és helytelen. Miután, a házbéradó-törvény szei/int •bevallás tárgyát képezi mindaz, amit a bérbeadónak bármi oitnen a bérlő fizet, tehát ha áthárítja a házbórfilléreket a lakbérbe beolvasztva vagy attól különváJlasztva a bérlőire a háztulajdonos, az esetben adókirovós tárgyát képezi ezen fölemelt lakibér s igy egy városi, adó uj adónak az alapjául szolgál. Már pedig adónak adója az áltálános jövedelmi pótadón kivül eddig még neon volt s annak igazságtalansága annyira szembeötlő, hogy az nj törvényekben a törvényhozás maga is mellőzte. Miután az eddigi lakrészadó a polgárság kisebb megtorheltetése volt s annak kivetése igazságosabb, ennélfogva tisztelettel indítvány ózzuk: Méltóztassék ezen kérdés törvényhatósági tárgyalásla alkalmával a házbérfilléradó meghonosítása tárgyában előterjesztett javaslatot elejteni, e fölött napirendre térni és az eddigi lakrészadónak ily módon való helyettesitésát mellőzni. Tisztelettel: A Szegedi Háztulajdonosok Egyesülete nevében: Regdon Sándor elnök, köztörvényhatósági bizottsági tag. Összeült a képviselőház. — Andrássy kudarca, Tisza diadala. — (Saját tudósitónktól.) Andrássy grófnak a képviselőházban való mai vendégszereplése nemcsak külsőségében volt félszeg, hanem tartalmilag is a legteljesebb sivárság és gondatlanság képét nyújtotta. Úgyszólván kizárólag a parlamenti őrségről beszélt, mint a mely az ellenzéknek lehetetlenné teszi a parlamentbe való visszatérést. Betetőzte fellépésének ferdeségét, hogy beszéde után, amikor Tisza szólásra emelkedett, hiveivei kivonult a teremből, igy Tiszának, aki néhány súlyos visszavágással elintézte parlamentőrségi gravament, fokozott mérvben adott alkalmat, hogy ujabb és fényes erkölcsi és szónoki diadalt arasson Andrássyn. Nagy tetszés közt hivatkozott a esendőrtiszitekre, kik szintén a közrend őrei, anélkül, hogy megbecsültetésük a legkisebb csorbát is szenvedné. Rámutatott az ellenzék magatartásának komolytalan voltára és találóan bizonyította be, hogy az ellenzéki sztrájk sehol .az országban visszhangra, vagy tetszésre nem talál. Beszéde a mai ülés •legkiemelkedettebb momentuma volt. Mikor Tisza beszéde elején a kivonuló Andrássyék felé mutatva azt mondta, hogy rendes körülmények között nem volna ínyére a megfutamodó ellenfél után lövegeket küldeni, de ez esetben az ország közvéleményének felvilágositásáról van szó és igy kénytelen reámutatni Andrássyék és az egész ellenzék álláspontjának tarthatatlanságára. — A Ház üléséről a következő részletes tudósításunkban számolunk be: (Megnyitják az ülést.) Tíz óra harmincöt perckor nyitotta meg az ülést Beöthy Pál elnök. Ugyanekkor lépett a terembe Tisza István gróf is, minisztársaivial. A munkapártból mintegy kétszáz képviselő volt jelen. Az. alkotmánypártiból •ekkor még senki sem volt a teremiben. Künn várakoztak a folyosókon minid a huszohketten. Az országgyűlést összehívó királyi kézirat fölolvasása után az elnök bejellentette a Háznak, hogy a niémet császár a budapesti főkonzul utján megköszönte az uralkodói jubileuma alkalmából kiifejezett jókívánságokat. Az október 6-iiki aradi gyászünnepre meghívót kapott a Ház. Az ünnepen a Ház küldöttség utján vett részt. Bejelentette ezután az elnök özvegy Tisza Kálmánná elhunytát. A Híáz mély részvétót jegyzőkönyvbe iktatta. Bejelentette továbbá az élnök Heltai Ferenc elhunytát is. Az ő emlékét is jegyzőkönyvbe iktatták. Az elnöki előterjesztések alatt, háromne-1 gyed tizenegy után bement az ülésterembe Andrássy Gyula gróf néhány hiivével és a báloldal leghátsó padjában foglalt helyet. Oly észrevétlenül húzódtak meg ebben a kis fülkében, hogy a Ház ügyet sem vetett rájuk. Tizenegy óra volt, mikor az elinölk élőterjesztéseit befejezte. Tisza István gróf miniszterelnök bemutatta az állami számvevőszék jelentéisét az 1912. évi állami zárószámadásról és az élőirányzat nélküli kiadásokról ós hitélátruöxázásokról. Harkányi János báró kereskedelmi miniszter törvényjavaslatot áldott be több vieinállis vasút építése tárgyában. (Két törvényjavaslat.) Balogh Jenő igazságügyminíszter beterjeszti a polgári törvénykönyv javaslatát. (Zajos éljenzés és taps.) A kormány e törvényjavaslat beterjesztésével régi meghagyásnak tesz eleget ablban a reményben, hogy ez az uj törvény meg fogja szilárdítani a jogbiztosságot és nemzetünk egész területén meg fogja valósítani a jogegységet. A törvényjavasltat tárgyalását előkésziitő bizottságot később fogják csak megválasztani. Ugyancsak az igazságügymmidszter törvényjavaslatot terjeszt be az esküdtszéki eljárás módosításáról. (Az igazságügymiiniiszter hosszasan magyarázgatja az angol és a francia esküdtszéki eljárás közti különbségeket. Meg lehet magyarázni, hogy a magyar törvényhozás a francia példát fogajdta el, a vádlott nagyobb védelme érdekében, de ez a rendszer többé már fönn nem tartható, különösen a nagyvárosokban, ahol hiva/tásszerü gonosztévők is vannak, mint például az automobii-lbanditák. Az esküdtszéki ítélethez eddig nem lehetett hozzányúlni, mert ha fölmentettek valakit, azt neim lehetett tovább bíróilag üldözni. Pedig tapasztalhattuk, hogy az esküdtszék némely ítéletével a közvélemény széles rétegei elégedetlenek. (Helyeslés.) Ez az intézmény nálunk nem váltotta he a hozzáfűzött reményeket. Érett megfontolás után azzal a javaslattal lép a törvényhozás elé, hogy ne töröljék el az esküdtszéket és hatáskörét se szűkítsék meg, mindössze az esküdtszéki bíráskodás eljárását reformálják meg; uj formát kap az esküdtekhez intézett kérdés megállapítása; elválasztjuk egymástól a ténykérdést és a jogkérdést; az esküdtek először arra feleljenek, hogy a vádlott elkövetette-e a bűncselekményt, vagy sem és azután állapítsák meg, hogy a bűncselekmény hogyan minősítendő. Ha az esküdték ugy ítélnek, hogy a vádlott nem követte el a cselekményt, például a vádlott maga is megvallja, hogy elkövette, — akkor a fölmentő verdikttel szemben a Kúria megsemmisítheti a jövőben az esküdtbíróság Ítéletét. A miniszter példákat hoz föl arra, hogy az esküdtek néha azért mentik föl a vádlottat, inert az „előre megfontoltság" fogalmával nincsenek egészen tisztában. Ily esetekben lehetővé kell ten ni, hogy a Kúria megsemmisíthesse az ítéletet. A javaslat egy másik ujitása az lesz, hogy az esküdtek tanácskozását a bíróság elnöke vezesse. Az esküdtek szavazása a jövőben is titkos marad. Továbbá az esküdtek' ezután részt vehetnek a büntetés kiszabásában is, mert maiguik közül hót tagot delegálhatnak a büntetést kiszabó három bíró mellé. Igy a polgárság bizonyára megnyugvással veszi tudomásul a reformot és a képtelen fölmentő Ítéleteknek ezzel véget fogunk vetni. (Helyeslés.) Balogh igazságügyminiszter beszéde után tizenkét órakor Andrássy Gyula gróf kezdett beszólni. Az újonnan megalakult alkotmánypért, ngymond, első kötelességének tartja bejönni a Házba (Helyeslés.) és itt kasfejteni azokat az okokat, amelyük lehetetlenné teszik rá nézve azt, hogy rendesen állandóan résztvegyem a képviselőház .munkájában és ezzel kapcsolatban arra kéri a Házat, hogy érdemleges tárgyakat ne tűzzön ki a napirendre, hanem addig, mig az alkotmányos rend föltételeit ímeg nem teremti, érdemleges tárgyalást ne folytasson. Senki sem érzi jobban azt a vágyat, hogy a kormány cselekedeteivel mindennap szambeállitlhiassa a maga érveit és hogy innen részt vegyen a nemzet irányításában. De ezt nem teheti meg. Nagy szükség volna arra, hogy itt rendes parlamenti mtunka légyen. Kötelessége tiltja, hogy e harcbam állandóan részt vegyen. Nem lát álapot a közösen végezendő munkára. Akkor hozták az uj házszabályt, amikor a Ház