Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-05 / 232. szám

1913. október 5. DftLMAGYARORSZÁÖ 13. magyar tudom, szinház. m—— — gü Szombat, vasárnap és hétfőn ü 1 Fontos küldetés. 18 1 •esi Vígjáték 2 felvonásban. Ki Amerikai felvétel. Amerikai színészek. A főszereplő: E. Largentiere. m u ü OSinet Győrg drámája nyomán négy részben. Előadják a Comédie Francaise tagjai. Előadások hétköznapokon d.u. 5, este 7 és 9 órakor, vasárnap 2 órától folyt. hflnamhbhbbb Hl • gn||| SBBBBB ;./j> ra ü m :: mozgószinház. :: Szombat és vasárnap Az ogB * ül zi&et. Dráma egy hajótörött életéből, Ebers világhírű regénye nyomán 3 felvonásban. Előadások hétköznapokon fél 6, negyed 8 és 9 órakor, vasárnap 2 órától. u .1 LŰ & il ."i : m fiíé líÜ II [•"ibbbmmí mozgószinház Szombat, vasárnap Homédiá^Vér. Nordisk dráma 3 felv. Irta Fred Jörgseti. A főszereplő Róbert Dinesen. Előadások szombaton fél 7, vasárnap 2 órától folytatólag. KÖZGA2DASAG A drágaságról. — Irta: Wekeiie Sándor dr. volt miniszterelnök. — A drágaság nem sporadikus jelenség nemcsak egész Európában, hanem az egész világgazdaságban nagy viszásságként jelentkezik, ami nemcsak a mindennapi életet drágítja, hanem kihat a termelés minden tényezőjére s ezzel az egész közgazdasági tevékenységet megneheziti, sőt megbénítja. Speciális okai, amelyeken segíteni kell, először a termelés és fogyasztó közötti kőzvetetlenség elősegítése, másodszor a termelés fokozása különösen élelmicikkekben. A piac viszonyainak szabályozása, ezzel kapcsolatban a forgalom könnyítése egyes piacnak hasznára válhat, de más piacon, a melytől elvonják az árut, fokozza a drágaságot. Nálunk is tapasztalható ez, ahol egyes a termelék középpontjában levő vidéki piacok drágábbak a távoleső fővárosi piacoknál, avagy a még távolabb eső bécsi piacnál. Mindazonáltal a piacot és forgalmát nemcsak állandóan szemmel kell tartani, hanem szabályozni is szükséges. Szabályozni annyiban, hogy ez a szabályozás kiegyenlitőleg hasson a különböző piacok között való eltérésre. Emellett ott, ahol illetéktelen haszon jelentkezik, a közvetítő kereskedelemnél szintén szabályozó beavatkozásra van szükség. A kereskedelemnek ép az a célja, hogy áruk forgalomba hozatalával kiegyenlitően hasson az árra. Ha ettől a föladatától eltér, oly intézkedésre van szükség, mely a közvetités legális diján kívül az illetéktelen nyerészkedést lehetetlenné teszi. A másik irány, amelyet a drágaság enyhítésé nél szem előtt «kell tartanunk, a termelés fokozása s annak a hallatlan anomáliának mérséklése, Ihogy elsőrendű élelmicikket is külföldről hoznak be. Ez nem olyan kérdés, melyet máről-holnapra meg kell oldani. De habozás és késedelem nélkül szisztematikusan dolgozni kell. Sokan a külföldre vitt élelmiszer korlátozásától várják a drágaság enyhülését. Nem osztozom ebben a fölfogásban. A külföldre kivitt cikk a legjobban fizetett áru, amely a termelőnek a legnagyobb hasznot nyújtja. Ha ezt elvonjuk, vagy korlátozzuk, a termelés ösztönének legfőbb rugóját akasztjuk meg működésében, amely következményeiben csak károsan hathat vissza magára a termelésre s ezáltal a cikk árára nem csökkentő, hanem termelő hatása lesz. A ma uralkodó védő vámos irány kétségkívül nagyban közrehatott a drágaságemelésre és a vámtételek lényeges mérséklése kétségtelenül árcsökkentő hatással bir. Ámde ennek az eszköznek igénybevétele nem kizáróan tőlünk függ. Minden államnak s igy nekünk is, a nemzeti termelés megvédése és elősegítése jelszavával kell működnie. A nemzetközi forgalom, ebben a vámtételek alkalmazása, nem az állam akaratától, hanem a konjunktúrától függ. S igy kevés reményem van arra, hogy a ma kölcsönösen követett irány a közelebbi időben változást szenvedhetne. Ez nem annyit jelent, hogy e mellett ölhetett kézzel nézzük a világ folyását. Mindent el kell követnünk, hogy különösen az élelmícikk terén ne állitsunk föl áthidalhatatlan korlátokat. Azt a kompenzációt, melyet a közös vámterület mellett az iparcikkek áremelkedéseért követelhetünk, üe kizáróan az élelem vámjában, hanem a gazdasági védelem számos más eszközében keressük. Ha iparunkat rendszeresen és következetes elhatározással fejlesztjük, elfogjuk ezk érni és a fejlett iparban fogjuk azt a védelmet feltalálni, melyet most kizáróan a vámvédelemben keresünk. Különben mindenki ismeri fölfogásomat a közbeeső vámvonalról. Nemcsak gazdaságpolitikai, de államfinanciális szempontból 1s valószínű, hogy 1917-re meglesz a közbeeső vámvonal. • Az idény • dWiinjiotisSgfti • megérkeztek! • Wámoscher Béla Szeged, Kelemen-u.7, A raktár tulhalmozottsága miatt október végéig mérsékelt árak! Royal nagy kávéházban október 5-én és minden vasárnap NAGY TOMBOLA értékes nyereménytárgyakkai. D Naponta czigányzene. Hétfőn és csütörtökön Vajda Jancsi muzsikál SZÍNHÁZI VACSORA! Saját termésű kitűnő hegyiborok. „Royal Zöfdike." Tulajdonosok : Ma te] ka és Fiiege!. LACHER JÓZSEF ivlí, ' • * •'." , t I ' bőröndös és finom bőr diszmüvek készítője SZEGED, Kárász-u.12. Iskola- u 14 Saját készítésű, valamint klil • földi utazócikkek és finom bőrdíszműim -különlegessé gek n .gy raktára. — javításokat és kézimunkák montirozisát jutányos árban elfogadom. Aján'ja dúsan felszerelt raktárát, NAGYON OLCSÓ ÁRBAN, úgymint' kézi bőröndök, pénz-, levél-, és szivartárcák, valamint nagyon szép ridikülök óriási nagy választékbán. •••SBBBBHBBBBSBBB ész, cement legolcsóbban kapható lUeelisler Ödön fakereskedésében. Mars tér 23.— sz. Telefon 755 AZ MJ