Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-31 / 254. szám

4. AZ ÜLÉS. („Tisztára elemi iskola") Pontban hárarnniegyie-d tizenegy órakor megszólalt az elnöki esiengő. A képviselők nagy zsibongással betódultak az üléstereim­be. Most pontosan meg lehet állapitanii, hogy nyolcvan ellenzéki és száznegyvennégy mun­kapárti képviselő van jelen. A kormány tag­jai közül Tisza István gróf, Sándor János, Balogh Jenő, Hazai Samu báró, Harkányi János báró, Ghillány Imre báró és Pejacse­vich Tivadar gróf láthatóik. A karzat tele van kíváncsi közönséggel. Az elnök a legnagyobb csend közepette nyitja meg az ülést és megkezdi előterjeszté­seit. Először bemutatja a delegációk összehí­vásáról szóló királyi kéziratot, miajd áttér Mándi Samu összeférhetetlenségi ügyére és fölszólítja Szentiványi Árpád, Meskó László és Förster Aurél képviselőket, hogy tegyék le a bizottsági esküt. Ekkor pattan föl az első ellenzéki rakéta. A (fölszólított képviselők közül azonlban egyik sem jelentkezett. Az elnök ujabb fölsaólitá­sát is mélységes csend követte. Osak egy hang szólt bele a csendbe balról: — Nekünk ugyan beszélhet! Az elnök erre indiitványozta, hogy a Ház az engedetlen képviselőket utasítsa a mentel­mi bizottsághoz. Ez természetesen meg is történt. Most Ráth Endrét ihivja föl az el­nök, hogy a mentelmi bizottság Ítélete értel­mében kövesse meg a Házat. Erre az elnöki fölszólitásra is csend a válasz. Majd lassan­ként megszólalnak az ellenzéki hangok: — Tisztára elemi iskola! — Hivassa be Gerőt! Az elnök indítványára az engedetlen Rátihot is a mentelmi (bizottsághoz utasítja. (Károlyi támadása.) Ezután jelentette az elnök, hogy hatvan­nál több képviselő tegnapelőtt a Ház összehí­vását kérte. Miütán a Ház a mai napna már össze vo.lt hiva, a beadvány tárgytalan volt és ez irányban semmi intézkedést sean tar­tott szükségesnek. A Ház mára ülést ihovott össze, tehát az illető képviselőknek módjuk­ban van a házszabályok keretén belül előad­ni azt, ami miatt az ülést össze akarták hi­vatni. Károlyi Mihály gróf: Mielőtt a képvise­lőház arról döntene, hogy az általunk aláirt ív az irattárba helyeztessék, szükségesnek tartom, hogy pártom nevében fölszólaljak. Az okok egész sorozata megokolttá teszi azt, hogy a Ház üléseitől távol maradjunk. Az erőszakos -cselekedetek egész láncolata a Pav­lik-iféle események óta világosan mlutatja, hogy a Ház nem tekinthető többé a szó szo­ros értelmében vett parlamentnek (Fölkiáltá­sok: Kaszárnyának!) és itt sem a szólássza­badság, sem az immunitás biztosítva nincsen. A margitszigeti-ügyben a mai szereplé­sünket egyáltalában nem kívánta a túloldal. (Ugy van, ugy van, a baloldalról.) Amikor a forgalmi részvénytársaság utján, kisült me­gint egy adat arra, hogy a munkapárt ho­gyan tölti meg a maga pártkasszáját, elha­tároztuk, hogy ezt az ügyet a legsürgősebben szóvá fogjuk tenni és a legenergikusabban meg fogjuk bírálni. Ama házszabályok ke­retén -belül akartuk ezt megtenni, -amely ház­szabályokat mi egyedül ismerünk el. A miniszterelnök a minlaip elmondotta az ő szereplését a margitszigeti-ügyben. De csak a mi távollétünkben akarták e kérdésiben a felelősséget tisztázni. Idejövetelünk célja, hogy újra tiltakozzunk amaz erőszák ellen, launit itt elkövetnek. A lényeg az, b-ogy a miniszterelnök tudta azt, hogy a /munkapárt tényleg a korrupció eszközeivel választatott meg, tudja, hogy kiknek adományozásából gyűlt össze az a pénz, amelyen pártját meg­alkotta. Ezzel a rendszerrel azonosította ma­gát és igy elrúgta maga .alól azt az erkölcsi bázist, mely minden parlamentnek fundamen­tuma. Ha egy párt panamapén-zekkel többsé­get szerez, akkor a parlamentnek fundamen­tuma megrendült. A miniszterelnök kijelen­tette, hogy ő ezentúl nem szándékozik ilyen pénzeket elfogadni. (Fölkiáltások balról: — Megjavul!) Ha a miniszterelnök ezt kijelen­DfSBMAQYARORSZXa ti, tnég ha elhisszük is neki, hogy nem szán­dékozik a jövőben ilyen -pénzhez nyúlni, ak­kor is elveszítette erkölcsi -alapját, inert hi­szen itt van a többség, amit nem a közvéle­mény küldött, hanem a pénz hozott ide. (Kitör a vihar.) Ezután svungot vesz Károlyi Mihály gróf és igy folytalja beszédét: — Engedje meg la Ház, ihogy én most . . . hogy én egy . . . hogy én egy izé . . . egy hasonlatot mondjak. — Ne tegye, -uram! — hangzik a jobbol­dalról. De Károlyi ragaszkodik a hasonlathoz. És miután megalapozta, igy kezd belé: — Elment egyszer egy ember rablóban­dába. Óriás kacagás ba-lrél, de nem kevésbbé -kacagás jobbról. Héderváry Lehel: Hol a -in-agyar (Jrani­vellf Az elnök figyelmezteti n szónokokat, hogy sem egyeseket, sem egyes osztályokat sértegetni nem szabad. Héderváry Lehel: Rablóbandák elleni izgatás! Károlyi Mihály -gróf: ... És ,a- rablóban­da főnökével a barátságot fönn akarja tar­tani. Az elnök: A képviselő urat e kifejezéséért rendreutasítom! Károlyi Mihály gróf: Az az émber, aki ilyen társaságba belekeveredik és annak to­vábbra is barátja marad, az. az ember a fele­lősségnek nem fanatikusa. (Taps balról.) Itt figyelmeztetni kell a képviselőházat arra, hogy az olyan rendszer, amely veszteségre van alapitva, tönkre teheti a leghatalmasabb országot is nemcsak anyagilag, de erkölcsi­leg is. Az nyagi romlásnak már .a szélén va­gyunk, hogy az erkölcsi romlás milyen fokot ért el, arra nézve -is nagyon szomorú tünete­ket látunk. A törvényszék megállapította- egy em­berről, hogy nem bűnös, aki azt mondja rá, hogy Európa legnagyobb panamistája. Ugyanakkor -a többség és a miniszterelnök fityty-et hány a biróság Ítéletére és ünnepli azt az embert, sőt második Széchenyinek ne­vezi. (Taps balról.) A miniszterelnök nem törődik azzal, hogy homlokegyenest ellentét­be jön a Ibiróság ítéletével Kérem a -Házat, hogy ezt a kérdést tűzze ki egy külön ülés napirendjére. Az ellenzék sokáig éljenzett és tapsolt. A MINISZTERELNÖK BESZÉL. (Elitéli az erőszakot.) Tisza István gráf szólásra jelentkezett. — Csak -egy pár ig-en rövid észrevétel megtételére kérem a Ház -engedelmét, — úgymond. — A képviselő »ur azt állítja, hogy a többség minden félte módon ki -akar bújni az alól, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket az urak tárgyalni akarnak, a tárgyalás elől el-voinja. Bocsánatot kérek, erre a tárgyalás­ra mód van a mai ülésen, épen ugy, mint azon az ülésen, amelyet az urak kivánságára 'hívtak volna össze. Hogy .mennyire nem akarunk kitérni ez lelől 'és Ihogy az elnök ur mily m-es-sze megy e kérdésben, mutatja az is, hogy az elnök módéi ad majd a felszóla­lásra, -holott ha egyszerűen jelentést 'tett volná a Háznak <s nem kérte volna a Ház 'határozatát az ülés összehívása ügyében, akkor nem is lehetett volna senkinek sem fölszólalni. Emiitette a képviselő ur az -erő­szakot. Higyje el képviselő ur, 'hogy az erö­szakot senki sem itéli el annyira, mint én. (Fölkiáltások balról!: Jó vicc!) Ép azért, mert nem tűröm a kisebbség eröszukdl, az­ért hoztam be ide a fegyveres -erőt. (Zajos taps jobbról.) A képviselő uraknak most már speciális, monopo-lisztikus tulajdona az -er­kölcsbiráskodás. Felkiáltások balról: Mint önöknek a pá­-nama! Tisza István gróf: Egyszerűen erkölcsi­leg züllöttnek nyilvánítanak mindenkit, aki más véleményen van. Fölkiáltások balról: Az is! A király ine­) vében mondták ki, hogy züllött! Tisza István -gróf: Ebben a tekintetben 1913. október 31. a naivitás végső határáig megy a képviselő ur, amikor a megyék határozatait is az -er­kölcstelenség következményének mondja. Az a magyar .intelligencia, amelyet a képviselő­urak még nem tudtak a -maguk részére meg­nyerni, nem szorult az én védelmemre. De azok az urak ki fogják maguknak kérni az ilyen fölényes hangot és azok az urak meg fogják majd adni a választ önöknek. (Taps a jobboldalról.) . Fölkiáltások a baloldalról: Üzenet a jegyzőnek! Tisza István gróf: Meg fogják kapni a megfelélő vála-szt -akkor, amidőn a magyar nemzet ítélkezni fog mi köztünk és önök között. Felkiáltások balról: Várják az Ítélke­zést! Önök már gyűjtik a pártkasszát. Tes­sék föloszlatni a Házat! De becsületes vá­lasztás legyen! (A mai rendszer.) Tisza István gróf: A képviselő ur azt mondja, hogy a mai egész rendszer veszte­getésre van, alapitva. Felkiáltások a baloldalról: Igaz! Igaz! Tisza István gróf: Kérem, ez nem igaz! Felkiáltások balról: Kérjék az aradi számlát! Miből fizették az aradi választáso­kat? Eitner Zsigmond: Mibe került az aradi választás? Tisza István gróf: Ez egy puffogó üres frázis. A képviselő ur saját magának tartoz­nék azzal, hogy jobban válogassa meg azo­kat a vádakat, amelyeket ajkára vesz, mert az alaptalan sértegetés beszennyezi a sérte­getőt. A képviselő uraknak csak egy tény áll rendelkezésükre. Az a tény, hogy a Ma­gyar Bank politikai célokra jelentékeny ősz­szegeket áldozott. Fölkiáltások bálról: Milyen szépen mondja! Tisza István- gróf: A biróság ebez öly megjegyzéseket fűzött, amelyekről vélemé­nyemet a biróság iránt való tiszteletből nem mondhatom el. De ebből a kérdésből erkölcsi­ség szempontjából nincs joguk a képviselő uraknak vádaskodni, (Derültség balról), mert önök ezeket a Vényeket tudva folytat­ták a tárgyalást Lukács Lászlóval. Zsilinszky István: Az igazságügyminisz­ter ur mandátuma is ebből a pénzből eredt! Tisza István gróf: Hogy a választás pénzbe kerül-e vagy sem? Dl kell ismerniök, hogv az önöké is pénzbe kerül. Fölkiáltások balról: De a saját pénzünk­be! Mi a saját pénzünket költöttük! Az a különbség! Ráth Endre: Rólunk nem mondhatja zimonyi Schwarz, hogy csaltunk! Ez a kü­lönbség! Tisza István gróf: A választások na­gyon sok törvényes költséget is emésztenék meg, de fájdalom, kerülnek a választások pártkülönbség nélkül... Fölkiáltások balról: Ohó! Tisza István gróf: A választások tiszta­sága terén akkor fogom elismerni Károlyi Mihály gróf jogát, hogy magas lóról beszél­jen, ha becsületszavát adja, hogy ő egy kraj­cárt sem költött a választásra. Óriási zaj, Károlyi Mihály gróf fölugrik helyéről, de a szomszédai lefogják. Fölkiáltások balról: Ha költött, a ma­gáéból költött! (Percekig tartó zaj.) (Tisza a jövőről.) Tisza István gróf: A képviselő urak kö­telességet teljesítenének, ha a nemzet sorsára fontos kérdések tárgyalásaiban résztvenné­nek. Ezen a téren találkozunk a képviselő urakkal örömest, szívesen, azzal a hazafias igyekezettel, h-ogy vállvetve igydk-ezzünk előrevinni a közügyéket. Huszár Károly: Oerő századossal együtt. Tisza István gróf: De az az -eljárás, a mit követnek, a magyar nemzet presztízsé­nek lerombolására vezet és e törekvésekkel szembe fogunk állani. Ebben nem fognak bennünket megakadályozni sem távolléttel sem lármával, sem trombltálással, se semmi­* vei. (Hosszantartó taps jobbról.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom