Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-15 / 240. szám

1913, október 11. DEDMAöYARORSZXQ 15. idegenek előtt mondod magadat. Szóval ez a kalap téged mindössze egy évvel fiatalít . . . Na, most elteheted a kalapot. Az asszony (Zokog): Szóval neked nem tetszik ez a kalap. A férj (Kárörömmel): Nem, azt a keser­ves mindenit neki! Nem. Azért sem . . . Egy­általában azt hiszem, hogy te már nem is hordhatsz kis kalapot. És azt hiszem ... én nyílt sisakkal játszom . . . azt hiszem, hogy a te arcod már nagyon markáns a kis kala­pokhoz. Nesze! Ezt akartam mondani. Az asszony (Nagy sírással): Szóval te azt akarod mondani, hogy amikor már meg­vettem ezt a kis kalapot, hogy nekem jobban állnak a nasrv kalapok? . . . A férj (Csúfolódva): Azt, azt! . . . Csak a nagy kalapok! Csak a nagy kalapok? . . . Az asszony: Hát iszen megállj csak ... várj csak! Holnap lesz a napja, hogy veszek egy nagy kalapot! A férj (Kacagva): Oh persze! Abból semmi sem lesz! Az asszony: Ma lesz a napja, hogy ve­szek egy nagy kalapot! A férj: Azt szeretném látni! Az asszony: Tegnap volt a napja, liogy vettem egy nagy kalapot! (Beszalad a má­sik szobába és kijön, a fején egy nagy kalap­pal.) Mert vettem egy nagy kalapot is! ... A férj (Egy székre esik): Te drága asz­szony! (A fogai csikorognak.) (LL) — Hitszáz tanu. Röviden megemlékez tünk már a világ nagy rabbijainak esküvel erősített tanuságtételét, a vérvád ellen tilta­kozó írásait, melyek a mozgalom magyar íniciá,Iájának, Lebovits József mágocsi kerü­leti főrabbi kezéhez százával futottak össze a világ minden tájáról. De a nagyszabású: világmozgalom csak akkor érné el a célját, ha a tömérdek esküiévé! a védelem, illetve a törvényszék esküdtbirósága elé kerülne. A korifiskáló orosz kezek azonban könnyen megsemmisithetnék az értékes okmányokat. Lebovits főrabbi ezért az eddigieken kivül sokkal radikálisabb eszközhöz folyamodott. Orosz nyelvű beadványban kérte a kievi tör­vényszék elnökét, hogy ugy ő, mint a tanú­ság le véd bármelyik aláírója, idézésre kész a törvényszék elé állni és ott élőszóval is esküt tenni. A mozgalom más irányban is keresi az érvényesülés útját. Lebovits főrab­bi tegnap Bécsben járt, hogy azon körök se­gítségét is igénybe vegye, melyek az orosz emigrációt irányítják és igy Oroszországgal közvetlen összeköttetést tartanak fenn. Ala­pos a remény, hogy e páratlan nagy mani­fesztáció el is jut a védelem kezeihez. Ez esetben a mozgalom valódi célját eléri, mert mind az öt világrészből beérkezett hétszáz­nál több legtekintélyesebb főrabbinak esküje nem hangozhat el nyomtalanul ebben a szé­gyenletes boszorkányperben. Párisból jelentik: Clemenceau a L'Horn­me Libre mai számában a kievi rituális vér­vádról elmélkedik. A figyelemreméltó cikk végső sorai ezek: — Ideje, hogy vége legyen egész Euró­pában ennek a korszaknak, amely szégyen­gyalázat a civilizációra nézve. Ez a kívánság most fog kifejezésre jutni azon a tiltakozó gyűlésen, amelyet Franciaország irói és egy­általán Oroszország barátai fognak most ösz­szehivni. Meg fogják állapítani, hogy a zsi­dóktól annak a gondolatnak árnyéka is távol van, hogy vallásuk gyakorlásához vért hasz­náljanak. A vérvád meséje a boszorkánypörök maradványa, amelyet gonoszul és esztelenül iparkodnak kizsákmányolni a zsidóság ellen. — Esik a hó. Három nap óta vége sza­kadt a szép őszi időjárásnak ós hirtelen be­állott a zord hideg. Déván ma reggel a vá­rost környező hegyeket hó lepte el. Az idő teljesen tóliesre változott. A le nem szüre­telt szőlőket fagy fenyegeti. — Istentisztelet a zsinagógában. A sátorosünnepi istentisztelet szerdán és csü­törtökön délután 5 órakor, csütörtökön és pénteken délelőtt 10 órakor kezdődik. — A Magyar Gyermektanulmányi Tár­saság szegedi fiókkörének elnöksége kéri az egyesület tagjait, hogy a szakosztályok meg­alakitihatása! céljából szükséges nyilatkoza­taikat mielőbb juttassák az ügyvezető alel­nökhöz. -- Miért volt hideg az idei nyár ? Az idei nyáron sokat szenvedtünk a hidegtől. Olyan hideg volt a nyár, hogy azt már a természettudósok is följegyzik, mint neveze­tes dátumot. A frankfurti fizikai egyesület megállapította, hogy csak 1826-ban és 1832­ben volt ily rettenetesen hideg időjárás. Ak­kor 16 fok volt ,az átlagos hőmérsék. Az Idén: 16.4 fok. Hogy ezt a rendellenességet meg­magyarázhassuk, elsősorban a szokatlan lég­nyomásra kell gondolnunk. A tavalyi lég­nyomás azonban az idei légnyomástól alig különbözik valamivel. A két nyár hőmérsék­lete közt /levő nagy ellentét arra enged kö­vetkeztetni tehát, hogy nem a barométer ál­lása fontos, de az, hogy mily távolságra va­gyunk a magas nyomástól. Az idei nyáron a magas nyomás központja tőlünk nyugatra, az Atlanti Óceánon volt. Ezért aztán főleg északnyugati légáramlásban volt részünk, a mely erős hő-rokkanásíhan fejeződött ki. Ez a magyarázat azonban nem elégséges. Figye­lembe kell vennünk egy másik motívumot is, azt, hogy bizonyos anyagok kozmikus vagy tellurikus körülmények folytán a levegőbe kerültek és a nap sugárzását meggyöngítet­ték. Beigazolt tény, hogy minden hideg nyá­ron úgynevezett vulkánikus por került a le­vegőbe. Az idei nyáron a hőrokkanás fő oko­zója is vulkánikus kitörés. Alasca félszigetén 1912-ben tört ki a Katmai vulkán s az erup­ció nagyon heves völt. A kráterből kidobott hamu tizenegy kilométer magasságba jutha­tott, de talán még magasabbra is. Európában 1912. junius 22. és 23-án volt érezhető a ha­tása. Meggyengitette a nap sugárzását, ame­lyet ez esetben a napfény-autographok élén­ken igazolnak. Bár szeptember hóban a lég­nyomás kedvezőbbre fordult, a legtöbb na­punk hideg völt. A jóslások szerint azonban a telünk eleje meleg lesz. — Házasság. Balassa József városi tiszt viselő kedden házasságot kötött Tary Etelka tanítónővel. — Oláh álmot. Brassóból jelemik: A balkáni háborúban elért könnyű siker ugyan csak megnövesztette Románia étvágyát. A magyarországi oláhok között szájról-szájra jár azoknak az ütközeteknek, véres csaták­nak leírása, melyeket az oláh hadak nem viv tak ugyan meg — de megvivlhattak volna. Az erdélyi oláh paraszt ugy tudja az ese­ményeket, hogy százezer oláh dorobánc ve­rekedett négyszer annyi bogárral s a győz­tes a román sereg lett. Misem természete­sebb tehát, hogy az oláh álmok Erdély felé fordították útjukat s az eldugott falvak oláh papjai, tanítói titkos gyűléseken arról beszélnek, hogy az a százezer dorobánc nem­sokára Erdély felé veszi útját és leszakítja Magyarország testéről. De nemcsak az élők beszélik ezt, hanem — a holtak is. Egy buka­resti spiritiszta társaság az elmúlt napokban megidézte Vlaicu Aurélnak, az ismert oláli aviatikusnak, Románia sólymának szellemét és megszóllaltatta. A szellem, mint afféle román szellem, a hozzá intézett kérdésre eze ket válaszolta: — Már csak rövid ideig kell várnotok, hogy rabságban szenvedő erdélyi testvé reink fölszabaduljanak s az egész Erdélyor­szág Romámhoz kapcsolódjék, — Két év múlva, folytatta a szellem, há­ború lesz Románia és Magyarország között, melyben a mi fegyvereinké lesz a diadal. Mi győzünk és a miénk lesz Erdély. Addig vár­jatok türelemmel! Ebből látni való, hogy ha az oláhok a hadakozáshoz nem is értenek — az agitáció­hoz igen. -— A kolera. Érmihályfalván ujabb kolera gyanús megbetegedés történt. Lakatos Pál földmunkás kezet fogott egy fertőzött beteg­gel és ma reggelre kitörtek rajta a kolera­gyanús tünetek. A beteget elkülönítették. Az alispán betiltotta az érmihályfalvai vásárt. Tiszaroffon a múlt héten történt egy kolera­eset, szombaton pedig ismét két eset fordult elő. Schramkó Irma tizenhárom éves leány már meg is halt, öccsének, a nyolc éves An­drásnak az állapota reménytelen. A belügymi­nisztérium közegészségügyi osztályának hi­vatalos jelentése szerint a temesmegyei De­liblaton egy, Temesváralján négy, a krassó­szörénymegyei Illyéden öt, Nagylakosnokon öt, Neramezőn egy, Neramogyoróson két, a zernplénmegyei Keszléten községben egy, az ungmegyei Drugetfalván egy, a beregmegyei Zugón hét, a pestmegyei Ordason egy kole­ragyanus megbetegedés fordult elő. Kolozs­várott négy koJerabacillus hordozót talál tak. Tovább tárgyal a görög a törökkel. Az Athéniben lévő bőrök delegátusok közöl­ték a portával, hogy a görög kormány elfő godta a török javaslatok egy részét, másik részére pedig ellen ja vasiatokkal f og vála­szolni. — Párisból jelentik: Ideérkezett kon­stantinápolyi jelentés szerint nem felel meg a valóságnak az a hir, hogy Görögország és Törökország szerződést irtak alá. Kijelentik, hogy a szerződést .nem Konstantinápolyban, hanem Parisban fogják aláírni. — Bányakatasztrófa. Catsban, Anglia egyik bányatelepén óriási bányakatasztrófa történt, amelyekről nem érkeztek részletek, ellenben az első jelentés szerint százötven ember bányarobbanás áldozatává válí. A katasztrófa a délutáni órákban következett be. A robbanás a dolgozó munkások Közelé­ben történt s százötven ember szerencsétle­nül járt. — Iparigazolványgyár Baján. Különös iparágat űzött évek óta Németh Antal, a ba­jai ipartestület szolgája, noha elvhez a mes­terséghez nem szerzett ipar igazolványt. Ez­zel szemben másoknak szerzett alcsó pén­zért iparigazolványt és ép ez volt az ő mes­tersége. Németh Antal korrigálta az ipari törvénynek azt a szakaszát, amely szerint valamely ipar önálló üzésére csak az nyerhet igazolványt, aki kitöltötte a szabályszerű inas- és segédéveket. Németh hamis szolgá­lati bizonyítványok alapján bárkinek is meg­szerezte az iparengedélyt. Ismerős mesterek igazolták, hogy az „üzletfél" őnáluk töltötte segédéveit. A rendőrség azonban ma lelep­lezte üzelmeit. A leleplezés ugy történt, hogy ifjabb Berta András nagyharacskai lakos csizmadia-ipart akart űzni. Mivel azonban segéd sohasem volt, Némethez fordult, aki husz koronáért szerzett neki Fehér László csizmadiától egy hamis bizonyítványt, mely szerint nála hat évig segédeskedett. E bizo­nyítvány alapján a bajai főszolgabiróság ki­adta az iparigazolványt Berta Andrásnak, a melyet azonban nem élvezhetett sokáig, mert a csalásra rájöttek és az iparigazolványt megvonták tőle. Erre Berta leleplezte Né­methet, aki ellen a rendőrség megindította az eljárást. Most igyekeznek összeállítani azoknak a mestereknek a jegyzékét, akik Németh jóvoltából jutottak jogtalanul és tör­vényellenesen iparigazolványhoz. — A szomorúfűz alatt. Az október é» t november, ez a két melankoliáról telt őszi hónap, valóságos szezonja az öngyilkossá­goknak. A szerelmes szivek a nyári meleg­ben még csak elbírják végtelen bánatukat, őszi szél lomhhullantó lehelete és a gomoly­gó, szürke fellegek, nyomasztó, sötét egy­hangúságot terítenek a világra, akkor a

Next

/
Oldalképek
Tartalom