Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-14 / 239. szám

8. DELMAQYARORSZÁQ 1913. októbsr 14 mindent: életet, vadont és egészséget. Ily sok veszedelem, fáradalom és szükség után most teljes jogotok volna a pihenésre. Ne­kem azonban ínég szükségem van reátok, bogy biztosítsuk azt, amit, oly sok áldozat­tal, szereztünk meg. Meg fogtok érteni en­gem, fegyvertársaim. Ezért, ellenére ama bő óhajtásnak, hogy viszontlássátok otthonoto­klat, továbbra is állandói, hűséges és reiir dithet etlen védői maradtok királytoknak és hazátoknak, örülök, hogy ismét ilyen had­sereg körében időzhetek. A 11. hadosztály előtt mondott beszéd után Konstcuitin király igy szőlt a tisztekhez: — Bizom vitézségükben és bu,zíróságuk­ban, melyet mindkét háború folyamán ta­núsítottak. Önöknek köszönhető, bogy a Bal­kán-helyzet urai lettünk és remélem, hogy ezt az uralmat a jövőben tartósan meg tud­juk védeni. Meg vagyok győződve róla, hogy az eddig oly hősies módon beigazolt kiváló tulajdonságaikról szükség esetén ismét ta­núságot fognak tenni. A csapatok ovációban részesítették a királyt. Holnap a király az ország belsejébe utazik. — Halálozás. Vékes Sándor nyugalmazott szegedi városi tisztviselőt vasárnap dél­után temették el, a. belvárosi temetőben levő családi sLrboítibaj. Az örfeg tisztviselő végv­tisztességt ételén a város hatósága részéről (Jaál Endre dr. tanácsos, Tasohler Endre fő­jegyző és Somogyi Szilveszter dr. főkapitány vették részt. — A földkérdés Angoiországban, Lon­donból jelentik: Lloyd George kincstári kancellár tegnap este Bedfordban beszédet mondott, amelyben a földkérdés tekintetében azt mondta, hogy a kormány ellen,felei a kér­désnek kompromisszum utján váló rendezé­sét kívánják. Nem ellenzi ezt, de ennek iga­zi megegyezésnek kell lennie. A kormány kompromisszumot nem fogad el. Ezután igy folytatta: Az URÁNIA mozgófénykép szinházban október hó 16-án, 17-én és 18-án, csü­törtökön, pénteken és szombaton a ren­des műsoron kivül: Felhő Rózsi moziképen és magánszámokkal. — Kormánytitokba avatja be hallgatóit. Rövid idővel ezelőtt egy kormánybizottság vallomásokat vett fel a munkásság körében beállott nyugtalan hangulatról. Ez alkalom­mal a bizottság legtöbb tagjának feltűnt, hogy számos iparágban leszállottak a munkabérek, mert a mezőgazdasági munkásokat szűkösen fizetik: Azzal a javaslattal szemben, hogy a nagybirtokokat kisajátítsák, Lloyd George arra utalt, hogy ez ötszáz évig tartana. Mi­vel a kormány most indította meg a mozgal­mat, nem fog tágítani, mig szabaddá nem tet­te az országot. — Londonból jelentik: Teg­nap este London utcáin nagy tüntetést rende­zett a tömeg Lloyd George ellen legutóbbi beszéde miatt. A város különböző helyein egyidőben tüntettek, sok helyen elégették Lloyd George képét. Végre is a rendőrségnek kellett közbelépni és a rendet helyreállítani. Ugyanebben az időben a szüffrazseUek is nagy gyűlést tartottak Londonban. A Lloyd George ellen tüntetők megtámadták a szüft­razsetteket 'és verekedni kezdtek velük. A ve­rekedésben nagyon so knö megsebesült. A szónokuk még idejében elmenekült és az egyik temetőben húzta meg magát. Kellemetlen helyzetéből a rendőrség szabadította meg. — Hazai Samu báró -• Veszprém díszpolgára. Veszprémből jelentik : Veszprém városa tudvalevően díszpolgárává választot­ta Hazai Samu báró honvédelmi minisztert. Az uj díszpolgárnak vasárnap délelőtt 11 órakor díszközgyűlés keretében adták át _ a díszoklevelet, Komjáthy László dr. polgár­mester hosszabb beszéd kíséretében adta át az oklevelet. Hazai báró meghatottan mon­dott köszönetet. Délben egy órakor a Koro­na szállóban százötven teritékes bankét volt. Az első felköszöntőt Hunkár Dénes főispán mondotta a királyra. Komjáthy polgármester pedig Hazai bárót köszöntötte föl. Rosen berg dr. főorvos Tisza István grófot és Hunkár főispánt köszöntötte föl. Vadnay Szilárd pedig .a vármegye közgyűlési képviselőit. Hazai Samu báró Veszprém vármegye mér­sékelt politikai vezetőire emelte poharát, Sándor fi Kázmér pedig Karátson államtit­kárra. A társaság sokáig együtt maradt. A miniszter délután négy órakor Budapestre utazott. — Az „Anker« Biztosító-Társaság képviseleti változása a szegedi-csongrád­vármegyei kerületben. Az „Anker" biztosi­tó társaság, amely tudvalevőleg a Monarchia egyik legnagyobb és legrégibb biztosító in­tézete — s Szegeden és Csongrád megyé­iben közel 40 év óta működik, — képvisele­tét ezen kerületben, — a közönség különios érdekében, Ungár Benő úrra., Szeged város egyik közismert és népszerű szál litó-eég tu­lajdonosára ruházta át. Ungár Benő nr sze­mélyes vezetésén kivül Arányi Dávid ur a budapesti központ kiváló s Szegeden is ál­talánosan Ós előnyösen ismert titkárja is közre fog működni állandóan. Az „Anker" biztosító társaság továbbra is — mint ed­dig is — az életbiztosítás összes ágazatait a legelőnyösebb feltételek mellett fogja miü| vélni. — Birnfeldék bukása. A szegedi rend­őrség még mindig folytatja a nyomozást a vizsgálati fogságban lévő Birnfeld Manó Ke­lemen-utcai bazáros és fia Hermán ellen, akik csalárd bukással vannak vádolva. A csalárd bukási bünügyben az ujabb nyomozás során kiderült, hogy Birnfeld Manó az idén augusz­tusig azon a harmincezer korona értékű árun kivül, amit Horgoson feltartóztattak, még száztizenkétezerötszáznyolcvanegy korona értékű árut rendelt és kapott a hitelezőitől. A horgosi ládákon kivül 24 láda árut Gold­sant Ábrahám néven Lembergbe, 19 ládával pedig a fivéréhez, Birnfeld Simon bazáros­hoz Radna-Lippára. Két szegedi detektív: Tóth Ferenc és Bapkó János Lippára utazott a nyomozás megejtése Végett. A 19 láda áru­ból kilenc ládát még érintetlenül találtak a detektívek. A többit elkótyavetyélte potom áron Birnfeld Simon. Megállapították azt is, hogy Birnfeldék segítőtársa volt az áruk el­rejtésében a lippai Birnfeld Simon segédje: Rottstein Sándor. Ez az ember itt lakott na­pokig Szegeden Birnfeld Manónál és ő vezet­te a kiárusítást. Mikor a kereskedősegéd a lapokból Lippán értesült Birnfeldék letartóz­tatásáról, megszökött. Most nyomozzák, mint bűnsegédet. Birnfeld Simon ellen szin­tén megindult a bűnvádi eljárás, sőt valószí­nűleg letartóztatják öt is. Kiderült még, hogy Birnfeldék Orosházára Pleskó Ferenc vásári bazároshoz több láda harmonikát küldtek, a mit Pleskó potom áron kiárusított a faluban. Látványosság a levegőben. Buda­pesti tudósítónk irja: Már gyakori utcai kép a fővárosban. Egy ember megáll az utcán és felfelé néz. A következő pillanatban felnéz­nek tizen. Egy perc múlva már mindenki megáll és mindenki felfelé néz. — A Wittmann, — mondják. — Nem a Wittmann. Az ő gépe egészen más. Jól ismeren. — Mégis a Wittmann. Bizonyos. S csakugyan, ezúttal nem Wittmann re­pült el a főváros fölött, hanem valaki más, idegen pilóta, akiről soha. sem tudják meg az emberek, honnan jött, hová repült. Tegnap délután félőt órakor is megáll­tak az emberek és néztek felfelé a szomorú őszi égboltra, amelynek szürke színéből éle­sen kivált egy fekete valami. Az Oktogon-tér fölött mintha megállott volna, majd szabá­lyos nyolcasokat irt le ás körül keringett. Olyan volt egészen, mint valami nagy ma­dár. Tehát a repülőgép. Az emberek mind többen mutogattak felfelé, a kávéházakból kiszaladgálták, az omnibuszokból kihajoltak és nyomban kitalálták: — A Wittmann . . . A madáralaku fekete valami talán ész­revette a nagy publikumát és siklórepüléssel közelebb ereszkedett. Lejjött annyira, hogy -most már tisztán lehetett látni, bogy a re­pülőgépnek egy egészen jól megkonstruált légi kollégája, amely tuóhb kezd kimenni a divatból, egy — sas . . . Nyugodt biztonság­gal szelte a levegőt, sajátos szerkezetű szár­nyai. úgyszólván állottak, a hátsó kormánya pedig meg se lebbent s mégis — bár az idő némileg viharos volt — nagyszerű produk­ciókat végzett a mintegy nyolcszáz méter magasban. Az emberek meglepődve, bemu­latta 1 nézték. Nini, hát nem csak a repülő­gép tud- repülni, hanem a sas is. S a buda­pesti benszülöttek, akik már sokszor jártak hangárokban, pertuk egy pilótával s egészen közelről nézték a Steinschneider Lilit nad­rágban, most végre láttak sast is repülni s hozzá belépődíj nélkül. — Egészen olyan, mint egy repülőgép! No de ilyet, egészen olyan! Valakinek eszébe jutott, hogy ilyen re­pülőgéppel egészen nyugodtan fel merne szállni. S ez nem is egészen tréfa, mert tud­valevőleg a sas is szokott utas-repülést ren­dezni. A régi riporto kszerint az ökörszem volt a sas első utasa, aki azután — amikor a sas motorja nem birta tovább — felrepült a hátáról és elvitte előle a biztos magassági dijat. Azóta a sas nem visz utasokat a há­tán, hanem csak a karmai között s boszuból az ökörszem piszkos konkurrenciájáért meg is eszi őket. A mi sasunk mia utas nélkül repült s miután kellőleg megbámul tatta magát és a nyolcasait, hirtelen emelkedni kezdett s ott az Oktogon felett nyomban megcsniálta a budapesti magassági rekordott. Azután ­anélkül, bogy egy névjegyet vagy legalább egy sastoLLat ledobott volna — lassan elre­pült a szürke messzeségen át családi han­gárjába. — Diáknyomor. Debrecenből jelentik: A rossz gazdasági viszonyok miatt a debre­ceni főiskolába járó szegénysorsu. diákság nagy válság elé jutott. Teologusok, jogászok, és bölcsészek kerültek abba a helyzetbe, hogy nem képesek a tandijat lefizetni, mely miatt a szegény diákoknak holnap el kell hagyniok a kollégiumot. Mindössze harminc koronáról van szó, amit nem tudnak előte­remteni, de a kollégium gazdasági igazgatá­sa megköveteli a fizetést. Minthogy a tandij­r.emfizetés miatt körülbelül husz ifjúnak kell abbahagynia tanulmányait, társadalmi akció indult meg érdekükben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom