Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)
1913-10-12 / 238. szám
»913. október 12. DÉLMAGYARORSZÁG 11. KÖZI6AZ6ATÁS Szabadka a járvány ellen (Saját tudósitónktól.) Ma tartotta Szabadka város közigazgatási bizottsága rendes havi ülését, amelynek legérdekesebb és kétségkívül országos érdeklődésre méltó pontja Günther József tiszti főorvos előterjesztése és indítványa volt. Köztudomásu, hogy abban a sorrendben, amelyet a halálozások százalékáról állit öszsze a statisztika, Magyarország városai között Szabadka áll első helyen. Mindenféle járványnak ideális melegágya ez a város és ha az országiban valamilyen járvány üti föl a fejét, bizonyos, hogy ez Szabadkáról szedi a legtöbb áldozatot. A tiszti főorvos előterjesztésének bevezető részéhen ismertette azt a küzdelmet, a melyet Bácsibodrogmegye közigazgatási hatóságai a koleraveszedelem ellen folytattak. Szabadka, amely miniden járványnak legjobb baei 1 Iiusihordozója, vasúti vonalát tekintve, összeköti a magyar fővárost a járványban szintén nem szűkölködő balkáni államokkal. A mostani kolerajárvány alkalmával Szabadka volt a legveszedelmesebb összekötő kapocs egyfelől Budapest, másfen lől Szerbia, Bosznia, Hercegovina és Románia között. Növelte Szabadka pozíciójának kolerás veszedelmét, hogy ez a város éppen azon az útvonalon fekszik, amely Budapestet a kolerától legjobban megtámadott bácskai helységekkel, Öbecsével és Szenttamással kötötte össze. A szabadkai közegészségügyi hatóiságoknak tehát a pályaudvaron rendkívül pontos ellenőrzést kellett gya'korolniok. Ez az ellenőrzés — bár a rendelkezésre álló orvosok szánra minden szaporítás ellenére is kevésnek bizonyult — meg is történt. Kétszázhatvankilenc olyan utast találtak a szabadkai pályaudvaron megálló vasutakon az orvosok, aki koleragyanut mutatott. Viszont kétezer volt azoknak az utasoknak a száma, akik kolerlás vidékről érkeztek s ezért az orvosi hatóság öt napig Szabadkán marasztotta őket megfigyelés alatt. Az orvosi hivatal azonkívül gondoskodott a nagyobb tárgyalások és vásárok alkalmával azoknak az ellenőrzéséről, akik kolerától fertőzött vidékről érkeztek Szabadkára. Ezek előterjesztése után a főorvos gyakorlati indítvánnyal állt elő. Azt javasolta, hogy akár van járvány, akár nincs, minden szabadkai iskolában, még az elemi iskolákban is, igen szigorú orvosi ellenőrzést szervezzenek. A főorvos terve szerint minden héten volna az iskolákban egy úgynevezett egészségnap, amikor a tisztiorvos higiénikus előadást tartana a tanulóknak, amellett pedig valamennyit megvizsgálná és ha gyanús esetet talál, orvosi bizottságot hivna össze, amely a beteg gyermek hozzátartozóira is kiterjesztené az ellenőrzést. Ezt azért látja szükségesnek a főorvos, mert a szabadkai parasztság konokul eltitkol minden járványos esetet. Azt javasolta továbbá Günther, hogy a tisztiorvos minden hónapban a tantestületnek tartson egészségügyi előadást melyen a tantestület tagjait kioktatja az egészségügyi ellenőrzés formáira. A közigazgatási bizottság a főorvos javaslatát teljes egészében elfogadta és elhatározta, hogv ezt közölni fogja részint valamennyi társtörvénythatósággal, részint pedig a kultuszminiszterrel. Kétségtelen, hogy a szabadkai ötlet az ország minden törvényhatóságának és a 'kultuszminisztériumnak egyaránt méltó érdeklődésére tarthat számot. (—) Barakkot építenek az utászoknak. Szombaton átirat érkezett a város tanácsához a szegedi honvédkerületi parancsnokságtól, amelyben a parancsnokság közli a várossal, hogy a kincstár a débneceni 11. lovashadosztály utászosztaga részére állandó barakkot akar építtetni a Tisza mentén, Tápé közelében. Az utászosztag gyakorlatai ugyanis nyaranként Szegeden összpontosulinak, edidig azonban a debreceni utászok a szegedi utászok alsóvárosi gyakorlóterét foglalták el itteni tartózkodásuk alatt, ami viszont a szegedi utászzászlóaljnak okozott nehézségeket az elhelyezkedés körül. A honvédelmi minisztérium a debreceni lovashadosztály megkeresésére most ugy akar segíteni ezen az állapoton, hogy a debrecenieknek állandó barakkot akar épittetni a felső Tisza mentén, a körtöltés és Tápé között lévő területén, amelynek átengedését kéri. Ebben az ügyben, amint az átirat közli, október 13-án bizottsági tárgyalás lesz a városházán, kéri tehát a katonai parancsnokság a város tanácsát, hogy nevezze meg és a város részéről küldje ki a bizottság tagjait. Katonai részről Drahos Gyula százados, állomástiszt, Czigler Arnold mérnökkari százados, Locz Pál alhadbiztos, továbbá Molnár Adorján ós Valérián Zsigmond főhadnagyok vesznek részt a tárgyaláson, a melyre meghívták a folyammérnöki hivatalt is. (—) Kétszer fiz millió. Nagyvárad városa egy napon két 10,000.000 koronás kölcsönajánl atot kapott, mely hir szerint nem megszokott ha.lkánizü ajánlatok, hanem mindkettőnek komoly reális alapja van. nK3rae*Hss03s«8f!3BaasHa«B0KaasHaKaanBaas®®a'22ssaa2r.i0i5 KÖZOKTATÁS. (o) Oí h Gábort újra kinevezték. Oláh Gábort, a debreceni református konvent által kinullázott beteg költőt, — akinek imjiuriáját már ismertettük, — nem sikerült egészen összetörniük azoknak, akik szárnyaló tehetsége miatt vaskalapos haraggal nekirohantak. Amit a debreceni konvent bozontos szemöldökű jupiteréi végihezvittek, clZit £IZ ország a fölháJborodás szavával fogadta, a kultuszminisztérium pedig váratlan — bár köteles —• méltányossággal helyreütötte. Oláh Gábort kinevezték helyettes-tanárrá a debreceni főreáliskolához. A kinevezés érdeme elsősorban Kardos Albertet illeti, a debreceni főreáliskola igazgatóiját, aki modern gondolkozású pedagógus. Kardos a nyár folyamán fölterjesztést intézett a kultuszminisztériumhoz, hogy nevezzék ki Oláh Gábort az ő iskolájába rendes tanárrá. Oláh ugyan latin szakos s ilyen tanár már kettő is van a debreceni intézetnél, de Oláh esetében nemcsak pedagógiai tekintetekről volt szó, hanem arról is, bogy az országos nevű és csúnyán kijátszott költőnek elégtételt és menedéket adjanak. Kardos felterjesztését a kultuszminisztériumban nagy megértéssel fogadták, Gotthard Zsigmond osztálytanácsos és Boncz Ödön, az V. ügyosztály vezetője teljes jóakarattal kezelték az ügyet és Benedek államtitkár rövidesen szignálta a kinevezést. A minisztérium tehát jóvátette a csökönyös, haragos konvent cselekedetét s az ország elégtétellel fogja tudomásul venni, hogy a kultuszminisztérium méltóan kezelte ezt a kultu'rügyet, (o) Jankovieh atanltói nyugdíjtörvényről .Jankovieh Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter erdélyi körútja alkalmával Balázsfalván a nyugalmazott román tanitók egy küldöttsége jelent meg a miniszter előtt Nehéz János megyei tanfelügyelő vezetésével. A tanítók utaltak sanyarú anyagi helyzetükre s 'kérték a minisztert, hogy helyzetükön ja: vitson. A miniszter, mint a K. É. jelenti, utalt : arra. hogv az uj nyugdíjtörvény nem vonatI kőzik a régi nyugdijasokra. A kormány azonban foglalkozik ez üggyel és rövid időn belül módosítani fogja a törvényt, amikor a régi nyugdíjas tanitók ügyét is rendezni fogják, í Amennyiben egyesek a régi törvény alapján is a kormányhoz fordulnának, a miniszter ' szívesen figyelembe fogja venni a méltánylást érdemlő körülményeket. Hndes sen a Délmoovüi 01 szao tan & A MOTESz torns ünnepe Szegeden* (Saját tudósitónktól.) Ugy hallottam, hogy a MOTESz egyszer már rendezett Szegeden szövetségi tornaünnepet. Több mint tíz éve lehet annak. Tehát a fiatalok, akiket leginkább érdekel a sportünnep, nem igen emlékezhetnek rá. De meg ha emlékeznek is, kevéssé sejtik azt, hogy milyen lehet a szövetségnek ujabban rendezett országos ünnepei. Először is tegyünk félre miniden ellenszenvet, mellyel nagyon sokan viseltetnek a MOTESz iránt. Ne firtassuk iazt, hogy megérdemlie, vagy sem. Tény az, hogy a testedzés minél nagyabb rétegekiben való felkarolása végett rendkívül nagy munkásságot fejt ki. Ezt csak azok tudhatják, akik ismerik a szövetség belső szerevezetét. ik a szövetség belső szervezetét. iSokan azt hihetnék, hogy mint reprezentatív tornász érdekből ós megbízásból írom e sorokat. Megnyugtathatok mindenkit, hogy egy cseppet sincs okom érdekből irni a szövetségről, hanem tisztán Szeged sportéletének fejlődése lebeg szemem előtt, amikor ismertetni óhajtom a tavaszkor Szegeden tartandó orizágos szövetségi tornaünnep jelentőségét. A legfényesebb szövetségi tornaünnep eddig Pesten volt 1910-ben. Azon ezer résztvevő szerepelt. Két évvel ezelőtt Kolozsvárt mintegy hatszáz résztvevője volt az ottani diákokkal együtt. Ujabban a diákság nem vehet részt ilyen ünnepen, tehát Szegeden csak egyesületbe tartozó felnőtt sportemberek fognak szerepelni, előreláthatólag igen nagy számban. Tudnillik ilyen szövetségi tornaünnepen a szövetség minden tagja képiselteti magát legalább tíz taggal. A fővárosi egyesületek természetesen nagyobb csapatokkal képviseltetik magukat. Számitásom szerint legalább ötszáz tornász gyűl össze Szegeden tavaszra, hogy tanúságot tegyen arról, mi is az a tömegsport. E szám, óriási, mert figyelembe kell vennünk azt, hogy csakis felnőttek szerepelhetnek. A programról még nem szólhatok sokat, csupán annyit, hogy a közös szabadgyakorlatokat már most ősszel kezdik tanulni az összes egyesületekben. Persze zenére mutatják be. A szegedi közönség már ismeri azt a hatást, amit a zene kíséretében előadott gyakorlatok keltenek, de nem ismeri egy félezer emberből álló tömeg tökéletes, lélekemelő munkáját. Mikor tavaly a stockholni olymp'ádon hatszáz dán tornász megjelent és csodálatos tökéletességgel igen egyszerű svéd gyakorlataikat bemutatták, a Magyar tornászok legádázabb magyar ellenségei is önkéntelenül rébegték el mellettem: nagyszerű, ez igázán érdekes és szép. Csakhogy nem az a fontos, hogy szép, hanem mennyire egészséges. Tudnunk kell azt, hogy a MOTESz most vaskézzel látott hozzá, hogy a svéd rendszert nálunk magyar mintára meghonosítsa. A szövetségi ünnepen már ebből is látunk egy kis izelitőt. De szeretnénk látni egyebet is. Azt, hogy ezt az országos sportünnepet ne egy, hanem vállvetve valamennyi egyesület rendezze. Legyen ez városi ünnep. Tehát a ha-