Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-12 / 238. szám

PtH*m*« IIBH'ILI iinyrija.;^ j DECMAQYARORSZ'ÁO 1 11 r J I Szibériába. Kievben a sötétségből táplálkozó hatalom támad neki a felvilágosultságnak és félők lehetünk, hogy a butaság sötét felhői még sokáig árnyba borítják a felvilágosultság feltörekvő napját. Nem az igazság kell az orosz hatalom birtoklóinak, hanem pogrom. És hiába esküszik a világ minden tudós és tudatlan rabbija arra, hogy egyetlen zsidó szektának sem kell rítusához embervér, keresztény vér, ami hézagos tudósításaink vannak ,a tárgyalásokról, mind amellett bizonyítanak, hogy Kievben és Oroszországban — zsidó vér kell. Minden valószínűség szerint hullani fog Beilis vére. Nem azért, jnert rituális gyilkosságot követett él, hanem egyszerűen azért, mert — zsidó és a zsidóságot kompromittálni kell. Kompromittálni mindenáron, mert csak ugy készíthető elő — a pogrom. S mindez történik a kievi hites törvényszék előtt az orosz hatóságok hivatalos asszisztenciája mellett. Kievben a sötétség előreláthatóan meg fogja ülni a maga orgiáját, de vigasztaló, hogy semmiféle sötétség nem tarthat örökké. A történelem tanúsága, hogy a vértamik véréből mindig és mindig az üldözött eszme emelkedett ki diadalmasan. Diadalt ülhet Kievben most is a sötétség, a tudatos emberi gonoszság, de annál hamarabb fog megviradni. A felvilágosultság ellen lehet küzdeni, ideig-óráig diadalmaskodni is lehet fölötte, de csak — ideig-óráig. A milyen végtelenül elszomorító emberi szempontból a kievi vérvád meséje, anynyira vigasztaló a felvilágosultság előbbutóbb bekövetkező diadalában való hitünk. rAndrássy és pártja a képviselőház ülésén. (Saját tudósítónktól.) Az ellenzéki sajtó előszeretettel hivatkozik a Frankfurter Zeitung véleményére a magyar politikát illető kérdésekben. Csak nemrégiben e lap magatartására való utalással hirdették az ellenzéki újságokban, hogy milyen nagy reményeket táplálnak a külföldön az Andrássy-párt iránt és mennyire efelé az uj hatvanhetes párt felé fordul Bécsnek és Németországnak is szimpátiája. j Talán érdekelni fogja az ellenzéki sajtót, hogy Németországnak ez a független politikai organuma miként vélekedik az Andrássypártnak a képviselőházban váló föllépéséről és hogy ez a lap, amelynek a függetlenségi tényezőkkel való összeköttetései ép oly ismeretesek, mint a törekvése, hogy mindig a dolgok igaz állására mutasson rá, milyen információkat kapott arról, hogy Andrássynak és pártjának a képviselőházban követett magatartását kívülről miként ítélik meg. A Frankfurter Zeitung ugyanis tegnapi kiadásában föltűnő helyen a következő bécsi táviratot közli: Az alkotmánypártban Andrássy Gyula gróf vezetésével a magyar képviselőiház tegnapi üléséből történt kivonulását itt taktikai hibának tekintik, amely egy sokat igérő fejlődést idő előtt lezár. Itt azt remélték, hogy az alkotmánypárt fogja áthidalni a kormánypárt és az ellenzék közt a szakadékot és azután kölcsönös koncessziókkal vissza fogja állítani az országgyűlésen a normális parlamenti állapotot. Az idők folyamán azután a helyzet súlypontja önmagától átterelődött volna az Andrássy-párt felé és az alkotmánypárt erősebb részvétele mellett dualisztikus rezsim vált volna lehetségessé. Azáltal 1913. október 12b azonban, hogy Andrássy az absztinencia intranzigens taktikájának rendelte magát alá, a gróf ezeket az eshetőségeket eljátszotta, mert oly rendszerváltozást, aminőt az ellenzék óhajt, a koalíció rezsimjét, amely mellett a szeparaszitikus ellemek játszanák a főszerepet, itt többé nem fognak megengedni. Ép olyan konzervatív politikusnak, mint Andrássy Gyula grófnak, föl kellene ismernie azt, hogy a magyar államiságot és ebben a magyar hegemóniát befolyásos köröknek komoly és veszedelmes irányzataival szemben csak mérsékletes politika óvhatja meg. A braunschweigi trónváltozás. Mint Gmwndenből táviratozzák, Ágost Ernő kumíberlandi herceg fontos ügyek megbeszélése végett Potsdamban időzik, ahová Vilmos császár hivatta. Amikor a birodalmi kancellár Münchenben a régensnél volt, a kumíberlandi herceg tanácsadója is ott időzött. A braiunscíhweigi trónkérdés közvetlenül megoldás előtt áll, bár lehet, hogy az utolsó órában olyan körülmények állanak be, amelyek n,jablb halasztást okoznak. A kumíberlandi hercegnek ma kellett volna fogadnia a braníuschweigi méltóságokat, de a fogadás elmaradt. Összeesküvés a török kormány ellen. Konstantinápolyból jelentik: A porta Parisból, Athénből és Szófiából egybehangzó jelentéseket kaipott, amelyek szerint Sherif basa Párisban ujabb összeesküvést szervezett a török kormány ellen s az Athénben és Szófiában lévő hadifoglyok között fölhívásokat osztatott szét, amelyekben az összeesküvésben való csatlakozásra szólitja fel őket. Konstantinápolyban is megkísérelték ennek a fölhívásnak elterjesztését, de a kormány, a mely idejében tudomást szerzett a dologról, letartóztatta az összeesküvők bizalmi embereit, még mielőtt a fölhívást szétküldhették idő alatt, hogy a gyermekeik mellett szolgált, ugy belenőtt a ,famíliába, hogy talán a gyerekek is elbujdosnak vele, ha szélnek eresztik. Nem tudni mivel, nem tudni hogyan, de Ágnes ugy odafüzte makához a ványadt kicsi urigyerekeket, mint az egészséges, delejes acél a gyöngébb, sodródó yasdarabocskákat. Talán hódított a kis parasztlány szilajsága is. Friss volt és hirtelen és a fogócska idején olyanokat szökkent, hogy a gyerekek lihegve, zihálva soha el nem érték, csak akkor, ha hirtelen megtorpant és csókos ölelgetéssel átadta magát kicsiny pajtásainak. De volt más ,is, amiért a gyerekeik megszerették. Ágnes énekelt nekik kedves, csilingelő hangon és furcsa énekekkel telehintette a pesti gyerekek fantáziáját. Ágnes a titokzatos Erdélyből magával hozta az egyszerre napsütéses és ködös meséket, az ijesztő és nagyszerű históriákat, amiket furcsa székely kiejtéssel, még bizarrabb grimaszokkal és kézmozdulatokkal sűrűen énekelgetett. Amikor először énekelt, az szenzációs mulatság volt. Hirtelen történt, Ágnes se, a gyerekek se tudták, hogyan. Játszottak, hemperegtek a szobában. Gyuri rámászott Ágnesre. A kisebb gyerekek megragadták Gyurit és Ágnest és guritgatták őket a szőnyegen. Egyszerre elfáradtak valamennyien, Ágnes is és kitárt karokkal, a mennyezet felé emélt bámész arccal pihegett és pihent a földön. Egykét percig csönd volt a szobában és Ágnesből elröpült az első dal. .Tréfás, inevető volt a hangja, szőke fejét ide-oda mozgatta, egyegy szavát pedig mulatságosan .elnyögte: .Baicaur Gazsi el ne bizd ö magadat ö, bum, Hogy elloptad a kövér malacot ö, bium, íMert .a malac megtalál ö, bum Bikán ni de — iCsikországot oda kell ö Hagynod ö, bum. A gyerekek .odakúsztak Ágneshez, körülülték .és fölkacagtak, valahányszor nyögött egyet és azt mondta, hogy hum. A kis parasztlány dalolt, torkaszakadtából s mindjobban emelte a hangját, amikor a gyerekek is belekiabálták az énekéibe a pajkos szót: bum. , Ha csúnya volt az idő és a gyerekeknek odahaza kellett maradni a szobában, Ágnesnek ezentúl mindig dalolnia kellett. Énekes természetét egészen fölszabadították .és a kis parasztlány győzte furcsábbnál-furcsább énekekkel. Izgalmas újság volt Ágnes parasztos .nótázása .és a kicsiny koponyákban megrebbent a képzelődés a különös esetekről, a miket Ágnes vidámkodva, szomorkodva pergetett rájuk. Égy este belekapaszkodtak az énekébe. Ágnes a kandalló párkányán ült, ránehezedett; énekes kedvében, a gyerekektől környezve, szeretett itt ülni. Kerek arcát a két kezébe hajtotta és a lábait egymásra dobva, összekuporodott, mintha télidőben odahaza a búbos .kemencén melegednék. Két keze közül kibámult és vontatottan, jajgató hangon rákezdett a dalra: ' Elindula Ájó Márton, Hosszú útra, rengetegre, Megtalálta Molnár Annát, Gyere velem Molnár Anna, Hosszú útra, rengetegre. Hivta, neon jött, elrabolta. Ágnes itt föíllélekzett, nyitogatta, csillogtatta apró .szemeit és hulárnosodott, viharokat éreztetett, sok mindent leirt a hangja, amikor tovább mondta, hogy mi történt a fa alatt, ahol Ájó Márton .megállt az elrabolt kedvesével. Ágnes hangjában sitt a Molnár Anna gyerekének hangja, aki az anyját kívánja és vékony, üde hangján groteszk erőlködéssel próbálgatta eldörmögni a Molnár Anna urának bősz haragját; Ágnes ábrándozott, szilajikodott, darabosan lármázott, csilingelt >és fölcsattant a hangja. Olyan volt igy összékuporodva az erdélyi kis parasztlány, mint a székely bálladák mese-gnómja, akit fölkapott a nemere-szél, idesodort és itt a pesti házban iszüz ajkakkal elszórja fajtájának földszagú históriáit. Amikor elcsendesült az utolsó strófa is, Gyuri könnyezett. Ágnes felszökött a helyéről ,és .nevetgélt és átkarolta a Gyuri (nyakát: — Nem igaz, Gyurika . . . nem; .igaz . . . A nagyocska fiu megcirógatta Ágnes arcát és megkérdezte: — Te ismerted Ájó Mártont? De nem hagyta válaszolni; hanem, tovább beszélt: — Hát Molnár Annát? Miért nem en8trtorVá$árl6I( Tisztelettel Telefon 515. meggyőződhetnek arról, hogy dúsan m . - . felszerelt raktárunkban kizárólagsa- ifJfCSflIt JKÍI35Zl3I0S0Í[ ját készítésű, elsőrendű bútorok, minden versenyt felülmúló árban, — kedvező fizetési feltételek mellett « r. „ , ... - is kerülnek eladásra. SZC||d, TtJZa SajOS-farát 19 (Kertfcz plKHcl szemben.) 3utorril(tfira