Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-10 / 236. szám

ö. DELMAGYARORSZÁQ 1913. október 10 sára várakoznia, miközben a tisztek a „meg­beszélésnél" tartózkodtak, íittakozott a kés­lekedés ellen és föllázadt. Wille ezredes, a harmadik hadtest parancsnoka, a Neue Zü­richer Zeitung-ban heves cikket irt a csapa­tok lázadása ellen és szemükre hányta, hogy háborúban használhatdtlanok volnának. A cikk következtében a nemzettanácsban két interpelláció is hangzott el. Hoffmann szö­vetségi tanácsos, a katonai departement fő­nöke válaszában hevesen bírálta a csapatok fegyelmetlen viselkedését. A szónok hangoz­tatta, hogy a Svájcban szervezett hegyi csa­patok kiképzése különös gondot kiván. Mi­előtt az egyenkint való kiképzést befejezik, nem szabad a csapatokat rendkivü-li megpró­báltatásoknak kitenni. A szónok sajnálkozá­sát fejezte ki Wiil-le ezredes cikkén, azonban ép oly elhibázott dolognak tartja, hogy Wil­let cikke miatt megrendszabályozzák, mint hogy megtiltsák a tiszteknek, hogy a jövőben katonai dolgokat a lapok hasábjain beszélje­nek meg, mert a svájci hadsereg fegyelmé­nek és hadi képességeinek sajtóbeli megvitav tása a hadseregre csak üdvös hatással lehet. Az interppl'lálók kijelentették, hogy a választ tudomásul veszik. — Párbaj a titkos minősítés miatt. Szabadkai tudósítónk jelenti: Salamon Imre dr. zen t/a i aiügyész ós Balázs Zoltán dr zen­taii ügyvéd között kar/[párbaj volt. Strilicb Béla dr. zentai főszolgabíró ugyanis titkos minősítésiben kompromittáló dolgokat irt egy állatorvosról. Balázs ügyvéd olyan ki­jelentés/t tett, liogy nem uri eljárás egy hi­vatali alárendeltet megsérteni és aztán ki­bújni a felelősség alól. Salamon alügyész ezt visszamondta Striliclhnelk, Balázs azonban utóbb tagadta a kijelentést. Erre Salamon alügyész provokáltatta az ügyvédet, aki a párbajban könnyiéhben megsebesült. — Az orosházai bank milliói. A tnutl hónapban — mint megírtuk — az Orosházi Népbankot súlyosan megkárosította három alkalmazottja, akiknek szerencsétlen tőzsde­spekulációit most a bank szenvedi meg. A népbank igazgatója szerdán értekezletre hiv­ta össze a részvényeseket. Az értekezleten nyolcvan részvényes jelent ímeg és az igaz­gatóság egy tagja ismertette a Népbank stá­tusát. E szerint az intézet vesztesége nem, mint eddig hitték, kétszázezer korona, hanem egy millió korona. Természetes, az igazga­tóság kijelentése nagy megdöbbenést és meg­lepetést keltett. Bejelentették ezután, hogy Ambrus Sándor, Békés vármegye alispánja a vármegye százezer koronás betétjét felmond­ta, azonban az igazgatóság kénytelen meg­állapítani, hogy a banknak ezúttal nincs módjában az összeget kiutalványozni. Am­brus Sándor alispán a Népbanknak a várme­gye betétjére vonatkozó kijelentését a 15-iké­re kitűzött megyegyűlésen be fogja jelen­teni. — Noguchi fölfedezése. Megemlékeztünk áriról, hogy Noguchi japán bakteríológus föl­fedezte a paralyzis baktériumát. A fölfede­zés érthető szenizáoió jellegével bir, a jelen­tősége pedig nem kisébb, mint Schamjdin föl­fedezése, a sipiroéheta paliida, a szifilisz baoi­lűsának megtalálása révén. A parályzisiséi foglalkozó orvosolk már régen kutatták a No­guchi-.féle mikrobákat, A gyógyítás termő szetesen csak ngy lehet majd tökéletes, ami­kor ismeretessé vált a betegségokozó Vírus. Az álaltok közül cs/ak a majomnak és nyúl­nak van meg az a kétes értékű privilégiuma, hogy fogékonyak a szifilisz-méreg iráínt. Az ő bőrükre mentek eddig azok a tudományos kísérletezések, amelyeket ezen a téren a tu­dósak folytattak és folytatnak. Neg|udhinak sikerült az is, amivel egyedüli áll, átvlitte a paralyzis mérgét a házinyúl testébe és u. n. tisztán paralyzis kultúrát sikerült neki elő­áll itainia. A jaipán tudós sajátos eljárásával paralitikluisisjá hetit nyulakat, jóllehet ez az állatbetegség eleddig nem fordult elő a ter­mészet háztartásában. A Nogtuulijiféle föl­fedezést bizonyára követni fogják csakftiamar az eredményes saéruimkisérleték, esetleg vegyi gyógyszerekkjei próbálkoznak majd ineg az orvosők. Hogy milyen csapása az em­l>eriségnek a parályzis, arra eléggé rámutat az őrültek és elmebajosok statisztikája. E szereesétlenek körülbelül harminc percentje paralytiilkuis. Most, már a tberápián kell dol­gozni az orvosoknak, az ellenséget immár is­merik. — A biró vezetésével. Sátoraljaújhely­ről jelentik: A nyári vizáradásokon okulva, a város él rendel te, hogy az Alsóolsva községi úrbéres legelő mentén lévő folyó partján védgátat emeljenek. Kovács István járási erdöőtr tizenkét munkássál megjelent a hely­színén, de alig fogott hozzá a munkáihoz, a község bírája vezetésével kivonult a község összes férfitagja fejszékkel és botokkal fel­fegyverkezve ás fenyegetésekké! távozásra kényszer! tett óik a. munkásokat. A hátófeág most csendőri fedezet mellett végezteti a munkálatokat, a község birája ellen pedig megindították a vizsgálatot. — Felvágta az ereit, rendőri asszisz­tencia mellett. Tegnap este beállított a rókusi re/iidőrőrszolbábla egy zilált külsejű ember ós izga/tottiain elmondotta, hogy Szabó András­nak hívják, harmincéves napszámos. Kérte, hogy tartóztassák le, mert öngyilkos akar lenni. A rendőrök először azt hitték, hogy őrülttel van dolguk, később azonban látták, hogy Szabó András rósizeg ós nem őrült, a mellett ragaszkodik kéréséhez. Megkérdez­ték tőle, hogy miiért tartóztassák le, mert csak Minős embereket szokás letartóztatni. Szabó bánatosan felelte: —- Nem vagyok én kérem bűnös, csak el­hagyott a feleséigielm, asszony nélkül pedig nem birok élni, hát öngyilkos leszek, ha iram vigyáznak rám. A rendőrök megmotozták, de nem talál­tak nála semmit, hát .elindult vele egy rend­őr a városházára, ihogy majd az ügyeletes rendőrtisztviselő elé vezeti a különös kliván­ságu embert. Mikor a városháza hátulsó ka­pujához érték, akkor hirtelen fóreugrott Sza­bó, előrántott ©gy nyélnélkriili borotvát és a rendőr szemeláttára, bal kezén két helyen is fölvágta az ereit. Súlyos sérülésével beszál­lították a közikórházba. — Az égő hajón. Newyorkból jelentik : A Templemore gőzös kigyulladt az elmúlt kedden, nyolcszáz mértföldnyire a Cap Vir­giniától. A kapitányt és az ötvenhárom főnyi legénységet a radiotelegrafísta hősiessége mentéi te meg. Mikor már az egész hajó lángban állt s a lángok már a nadiotelegrafi­kus készülék kabinját is fenyegették, a táv­irdász akkor sem tágított. A tűz elpusztítot­ta a készülék dinamóját: 'a távirdász erre munkába állította a tartalékbattériákat s: még tizenöt percig tudott jelezni a közelben járó Arcadia gőzösnek, a tűz közepette. Az Arcadia csakugyan segítségül jött s a távir­dász csak akkor ugrott mentőcsónakba. Né­hány perc múlva az égő hajó /lassan sülyedni kezdett s el is tűnt a viz alatt. — Őrület elől a halálba. Jómódú, te­kintélyes kereskedő volt Csanádpalotán Sza­kács András. Az üzlete jól jövedelmezett s a feleségével boldog házaséletet élt. Néhány héttel ezelőtt történt, hogy Szakácsnak el­kezdett fájni a feje. Azóta szüntelenül főfájás gyötörte, gyakran panaszkodott erről jó is­merőseinek is. Egy ilyen: alkalommal egyik szomszédja elmondta néki, hogy jó lesz or­voshoz mennie, mert az ő bátyja rövid idővel ezelőtt szintén igy kezdett főfájásról panasz­kodni és végül megőrült. Szakács nagyon megijedt a félelmes példától és orvoshoz sie­tett. Az orvos alaposan megvizsgálta és igy szólt: — Menjen csak haza, ennek nincs orvos­sága! Azt akarta ezzel mondani, hogy a baján nem lehet gyógyszerrel segíteni, a főfájás el fog múlni magától. A feldűlt lelkű Szakács j azonban az egészből csak annyit jegyzett j meg, hogy a bajának nincs orvossága. Most i már egészen meg volt győződve arról, hogy ' a megőrülés fenyegeti. Kiment egyenesen az állomásra és a robogó gyorsvonat elé vétette magát. A vonat darabokra szaggatta. Tragi­kus részlete volt a véres esetnek, ihogy Sza­kácsné rosszat sejtve, utána ment az urának. Járókelőktől hallotta, hogy Szakács az állo­más felé indult az orvostól. Az asszony utána sietett, hogy hazavezesse. De már csák ép­pen akkor érkezhetett az állomásra, mikor a holttest darabjait összeszedték. Az öngyil­kosság dolgában különben megindították a vizsgálatot. — A tiszt hibája. Parisból jelentik ezt ezt a szókatlan részletekiben bővelkedő tör­ténetet. Néhány nappal ezelőtt hiire kelt, hogy a Fontaiüeblaiubarn állomásozó Halphen kapitány megölte magát. A katonatiszt ön­gyilkosságának részletei most lettek nyilvá­nosaik. A kapitány legénye találta meg-reg­gel, amint teljesen felöltözve Íróasztala előtt ült. Már niem volt benne élet, de keze még görcsösen szorította a revolvert, amellyel megölte magát. Az Íróasztalon ós a fiókok­ból teljes rendidei állottak az irományok. A kapitány nyilván azzal töltötte az éjszakát, hogy az Írásokat a legteljesebb rendiben hagy ja hátra. A tisztiszolga az íróasztalion egyet­len soius-darabot talált. Ebből a hatóság em­berei azt következtették, hogy a katonatiszt előlblb fej vagy ivást játszott és igy dön-_ tötte el, hogy mtegölije-e magát vagy sem. A hivatalos vizsgálat kiderítette, hogy a ka­pitányt, aíki agglegény volt, azonkívül dús­gazdag és megengedhette magának, hogy a garnízoníbain egyedé 1 lakjon egy egész palo­tát, hosszabb tartózkodásra a Szaharába he­lyezték át és liogy onnan nemrégiben a ret­tenetes hőség-tői idegbajoson tért vissza. A kik az utóibibi időben érintkeztek vele, mind azt monidiják, hogy zavart lelkiállapotának a munka túlságos hajszolása volt az oka. Tör­tént két hónappal ezelőtt, hogy a kapitány századában egy lövőgyakorlat alkalmával egy tiszt valami hibát csinált. Az ezredes kérdezősködött a tiszt kiléte után és mivel a hibás nem jelentkezett, az egész tisztikar rossz minősítést kapott. Az a tiszt pedig, aki a. hibát elkövette, nem volt más, mint Hal­phen kapitány. Ettől kezidve nem hagyta nyugton az a tudat, hogy tiszttársaival szemben gyáván viselkedett. Bajtársai nem beszélteik a dologról ós a kapitányt módnél­kíil lesújtotta ez a néma vád,. Azzal már el­késett, bogy följelentse magát, ezt akkor kellett volna tennie, mikor az ezredes a tisztik ahhoz a kérdést intézte. Már arra is gondolt, hogy leköszön tiszti rangjáról és otthagyja a hadsereget, amelyhez teljes szív­vel ragaszkodott, azonban félt, hogy bajtár­sainak rossz véleménye a magánéletbe is követni fogja. Ebiben a dilemmában egyetlen megoldásnak az öngyilkosságot találta. Es­te még szüleivel vacsorázott, aztán hazatért. Otthon még egyszer megkérdezte a sorsot, vájjon ragaszkodjék-© elhatározásához. Ugy látszik, a sousdaralb igazat adott neki. Igy lett a fiatal, dúsgazdag ós igen tehetséges ka­tonatiszt egy gyáva pillanat áldozata. — Tűzoltók zárógyakorlata. Az egész évi munkálkodásuknak eredményiét 1913. évi október 12-én vasárnap délután 2 órakor mu­tatják be a Szegedi Önkéntes Tűzoltó Testü­let tagjai. Ugyanez alkalommal tartják meg a képesítő vizsgálatot is, mélyeknek alapján a. jól vizsgázók megkapják az előléptetést. A zárágyakorlat nyilvános, a nagy közönséget szívesen látják. — Fiu vagy leány-ruhák, iskolai öltö­nyök, felöltők rnagy választékban kaphatók Neumann M. cs. ós kár. udvari kamarai szál­lítónál Szeged. Bútor zftllltásokat hely­ben é» vidékre, berak­tározást száraz raktár helyiségben eszkőzöl Ungár Benő szállító Szeged, Jókai-utca 1. sz Telefon 34. 5 gyertya-fényű WOLLFRA/n izzókörlék meg­érkeztek melyeknek fogyasztása úgyszólván semmi, Szegeden kapható Fonyó Soma fflaUE^

Next

/
Oldalképek
Tartalom