Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-09 / 235. szám

1913. október 10. DEEMAGYARORSZXQ 9. nem tartják többé veszélyesnek a balkáni helyzetet, nálunik is alább hagyott a szkepzis, de azért a börze barátságos magatartása nem juthatott kellő mértékben az áralakulásban érvényre. Az egész nap folyamán az üzletmenet olyan vontatott volt, hogy a kötéseket úgyszólván megszámlálni lehetett. A hét végén ugyanis kettős szünet lesz, a medio halasztás napja is mindinkább közeledik, a spekuláció ezért teljesen visszavonul az üzlettől. Ujabbengagementekbe már azért sem bocsátkoznak, mert a külpolitikai helyzet, :— ha nem fogják fel oly pesszimisztikusan, mint eddig — mégis elég bizonytalan, hogy tartózkodást okozzon a spekulánsok körében. A zárlat csöndes, de tartott maradt. A készárupiac forgalma stagnált. A budapesti gabonatőzsde. A hatóridöpiacon ma a tengő ni üzlet állott az érdeklődés középpontjában, mert a kedvező időjárás, vállamint az a körülmény, hogy az optimLsztikus becslések folytán nagy árukínálatra számítanak, további eladásra* illetőleg lebonyolításra késztetett solk spelkinlánst. A buza, rozs és zab (jóllelhet csiak 24.000 métermázsa buza, 17.000 métermázsa rozs és 6000 métermázsa zab ifötmondását jelentették be) szintén lanyhább, mert az idlei áru miinősége miatt nincs még kedv az átvételre. Az árfolyamok a következők: Buzia. áprilisra 11.37, októberre 10.63. Rozs áprilisira 8.84, októberre 8.08. Tengeri májusra 6.37. Zab áprilisra 7.72, októberre 7.54. A kész áru v ás áron mérsékelt fofpga.lamnál 5 fillérrel lanyhább volt az irány. A budapesti értéktőzsde. A mai előtőzsde barátságos magatartáisnak örvendett, mert külföldről kissé jobb jelentés érkezett és ia balkáni helyzetet nem tartják többé veszedelmesnek. Ámde a forgalom stagnált, a kötéseket úgyszólván meglehetett számlálni. A határidőpiac, a magyar bankrészvény átmenetileg drágult, azonkívül a rámamurányi részvény is keresett volt. A készárupiac forgalma szünetelt. A zárlat igen csöndes volt. Kötöttek: Magyar hitel 824.50—825. Magyar bank 560—563.50. Ganz 3080. Közúti vasút 640—641. Rimamurányi 684—685. Plhőbus 100. Temesvári szesz 560. Általános kőszén 1042—1043. A bécsi börze. ggfasigesrit fs betegé! A vlzgyógymód edx és gyógyit Idegesség, agy- és szivbántalmak, álmatlanság, emésztési zavarok, köszvény, csuz stb. sikerrel kezelhetők a WAGNER-fürdő külön férfi- és aAI gyógyosztályában. — Kipróbált kezelő és kezelónó. - Oöz,-kád- és zuhany-fürdőnket (• a nagyérdemű közönség flgyelmébeajáaljnk VASÚTI MENETREND Érvényes 1913. május 1-től. A Szeged állomáson Indulás: Budapest felé: K. exp. 256. Sz. v. 140. Gy, v. Sz. v. 430. Gy. v. 959. Sz. v.~ 840, Sz. v. 507. Gy. v 323. Sz. V. 123. Sz. V. 235 Temesvár felé: Sz. v. 926. Qy. v. 1156. Sz. v. 257 T. v. sz. sz. 119 (Nagykikindáig). Sz. v. 540. Gy. v. 6]0 Sz. v. 209. Sz. v. 425. K. exp. 301. Nagy-Becskerek—Károlyháza felé: Sz. v. 155 Sz. v.451. Sz. V. Sz. v. 1146. Sz. v. 12°K Sz. v.229. Sz. v. 6'-5 Arad felé: Sz. v. 322- Motor 6io. M. v. 1040. Qy. m. 1234. Gy.m. 156. Sz. v. 322. Motor 506 Mezőhegyesig). Gy. m. ö®. M. v. 725 (Makóig). Szeged-Rókus felé: Sz. v. 224. Sz. v. 747. Sz. v. 1015. Sz. V. 207. Sz. v. 338. Sz. v. 615. Érkezés: Budapest felől: Sz. v. 1203 Qy. v. 1141. Sz. v. ?2i Sz. v. 709. Gy. v. 600. Sz. v. 102>. Sz. v. ljf. Gy. v. 136 Sz. v. 737. Sz. v. 537. K. expr. 255. Temesvár felől: K. expr. 249. Sz. v. 1257. Gy. v. 948. Sz. v. 736. Qy. v. 317. Sz. v. 1243. Sz. v. 452 Sz. v. 748. Nagy-Becskerek—Károlyháza felől: Sz. v. 7»» Sz. v. 941. Sz. v. 1145. Sz. v. 118 (Csókáról). Sz. v. 255. Sz. v. 555. Sz. v. 1234. Arad felől: Gy. m. 9te Sz. v. 1135. Motor 125 9 Motor 340. Gy. m. 242. m. V. 626. Sz. v. 932. M. v. 5j9 Makóról). M. v. 749 (Mezőhegyesről). Szeged-Rókus felől: Sz. v. 12j». Sz. v. 555. Sz. v. 837. Sz. v. 1125. Sz. V. 3'6. Sz. v. 502. A Szeged-Rókus állomáson. Indulás: haitóság, vagy mondjuk a város, mint testület szintén részt vesz az alakulásban és anyagi, valamint erkölcsi súlyával olyan befolyást biztosit magának az üzemben, hogy a tej ára pl. mindig a megfelelő viszonyok és egyéb mellékkörülmények mérlegelése után megállapítsa, minden esetben mérsékelt vonalon mozoghatna csak. A második lehetőség az u. n. városi tejcsarnok. ilyen berendezés már sok városban életbe lépett és igen jótékonyan és igazságosan befolyásolta a tej árát. Hiszen nem is arról van itt szó, hogy a már meglevő vállalatok tönkre menjenek, hanem arról, hogy a tej ára mindig a viszonyoknak megfelelő legyen és a védtelen közönség az esetleg nem jó indulatu és nem tisztességes vállalatok zsarolásaitól meg legyen védve. . ' f I < a£j A városi tejcsarnok, illetve tejel árusító központ egy nagyobb vidék tej gyűjtő-telepje lehetne, mely pl. a gyá'lai 10 filléres tejet hozná be ide. Ilyen községek még többek közt: öscsanád, Sárafalva, Nagyszentmik'lós, Egres, Nagyősz, Szerbszentpéter, Keglevicsháza, Kiibekliáza, óbéba, Obesenyő, Barabos, Lovrin, Mokrin, Valkány, Kiszombor, Gyála, Szerbkeresztur, Szanád, Deszk stb. Ezek a tejet alig, vagy csak nagyon olcsón tudják értékesiteni. Ha egy szövetkezet biztosítaná ezek rendes forgalmát, rövidesen sok ezer liter jó minőségű és aránylag olcsó tejjel lehetne a várost ellátni. A tejeladás fokozása, meg rendkívüli mozgató erőt adna az amúgy is fejlett eme községek állattenyésztésének, ugy, hogy mig egyrészről a város közönségét rendes áron jó tejjel lehetne ellátni, ami elsőrendű egészségügyi követelmény is, másrészt a szarvasmarha-tenyésztésnek óriási lendületet adva általános nemzetgazdasági hasznot is hajtana egy ilyen vállalkozás. Tehát állítsunk fel városi tejcsarnokot. Ez elsősorban közegészségügyi, másodsorban népjóléti intézkedés és igy a berendezések, gépek stb. az állam tetemes támogatásában részesülnek. Az árszabályozó hatás és a konkurrencia csak a legjobb eredményre vezethetnek. De az üzleti eredmény sem megvetendő, azután meg bizonyos, hogy ezen üzem a mai tejáraknál alacsonyabbak mellett is csak haszonnal járhat, ami iha nem is számbavehető egy ilyen nagy város háztartásában, azonban, mert nem haszonra alapított, hanem közjóléti berendezés csak üdvös lehet és a lakosság javát fogja szolgálni. A. x Az uj Államkölcsön. Az uj százötvenmillió koronás magyar államkölcsön aláírására vonatkozó prospektus vasárnap jelenik meg, de ugy lehet, csak e hó 16-án. A mai helyzet mellett, a kibocsátási árfolyam 95.6 lesz. Aláírási helyekként Magyarország, Ausztria, Németország, Svájc és Hollandia szerepelnek. x Hir a gabonapiacról. Elérkezett az időszak, almikor a gabonatőzsdén nem a technika irányítja az üzletet, hanem az — időjárás. Az idő különben mindig az egyedüli faktor, aminek a spekulánsok játékában fontos szerep jutna, de a papirosbuza spekulánsai túlteszik magukat a fölös aggodalmakon és játszanak ugy felfelé, mint lefelé, ahogy éppen érdekeik megkívánják. De most már a felmondásnak nem tulajdonítanak olyan nagy fontosságot, mint az időjárásnak, amely országszerte igen kedvező és nagyon elősegíti az őszi mezőgazdasági munkálatok gyors haladását. Ezért ma a buza, rozs és zab ára nem javult, jóllehet a felmondás egészen jelentéktelen, búzából 24.000, rozsból 17.000 és zabból 6000 métermázsát jelentettek be szállításra. A kurzusok élénk forgalom mellett csak 10—10 fillérrel gyöngültek, annál nagyobb feltűnést okozott a tengeri tetemes áresése. x Tartózkodás. Az értékpiacon ma elég kedvező dispozició uralkodott, de a forgalom még a legszerényebb igényeket sem elégitet- í te ki. A külföldi tőzsdék szilárd jelentései is i arról tanúskodnak, hogy sehol a kontinensen Kötöttek: Osztrák hitel 628. Magyar; hitel 823. Angiéiban,k 339. Banfeverom 514. Unió bank 593. Landerbaník 520. Osztrák államvasút 697. Déli vasút 255.50. Riiuiaimurányi 683.50. Alpesi bánya részvény 857. Törölt sorsjegy 231. Márka készpénzért 117.87. Dohány 361. Prágai vasmű 2972. Skoda 825.50. Lomlbard 128.50. lAz irányzat nyugodt, vasértákökfben átmenetileg élénk. Felelős szerkesztő : PAsxtor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. ^•••••••••••••••••••••••••••••••••••Baaaasgsaasaiaa* OKTÓBERI UTIWUTATÓK már kaphatók = várnay l. = könyvkereskedésében, SZEGED, KÁRÁSZ-U. 9. Nagyvárad felé: Gy. v. 1135. Sz. v. 320. Sz.v. 812 Sz. v. 1059. Sz. v. 244. M. v. 350 (Gyuláig). Sz. v. 7« H.-M-Vásárhelylg). V. v. 800 (Békéscsabáig). Szabadka—Ujdombovár felé: Sz. v. 2«. Gy.; v. 545. Sz. v. 6'9. Sz. v. 814. sz. v. 1130. Sz. v. 312. Sz. v. 440. Sz. V. 653. Sz. V. 1020. Zenta felé: Sz. v. 422. V. v. 12C0. Szeged felé: Sz. v. 12£. Sz. v. 5jo. Sz. v. 820. Sz. v. 1108. Sz. v. 300. Sz. v. 445. Érkezés: Nagyvárad felől: Gy. v. 5«. V. v. 740 (Békéscsabáról.) Sz. v. 946. M. v. 527 (Hódmezővásárhelyről). Sz. v. 1045. Sz. v. 243. Sz. v. 422. M. v. 758. Sz. v. 1121 Ujdombovár—Szabadka felől: Sz. v. 355 Sz. v 725. Sz. V. 1048. Sz. V. 1203 Sz. V. 238. Sz. V. 512. Sz. V 753. Gy. V. 1122 Sz. v. 1217. Zenta felől: V. v. 852. Sz. v. 605. Szeged felől: Sz. v. 242. Sz. v. 802. Sz. v. 1030. Sz. v. 239. Sz. 344. Sz. v. 62>. Közvetlen kocsik közlekednek: Budapest nyugati p. u.—Orsova kőzött. I—II osztály. Budapestről indul 10j5. Budapest nyugati p. u.—Pancsova között. (Szeged—Karlova—Nagybecskereken át). I—II. osztály. Budapestről indul 1015. Pancsováról indul 301. Szeged—Békéscsaba között: I—III. osztály. Szegedről indul 631. Békéscsabáról indul 434. Rövidítések magyarázata: A nagyobb szám az órát, a kisebb a perceket jelenti. Esteli 6 órától te" i geli 6 óráig éjjel van; ezen időszakba eső érkezésekeI vagy indulásokat a percszámok aláhúzásával jelöltllkt ! Sz. v. = személyvonat, Gy. v. = gyorsvonat, M. v. —moorvonat, V. v. = vegyesvonat, K. expr.— kel ti exprea j — tehervonat személyszállítással.