Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-10 / 210. szám

1913. szeptember 10. R DÉLMAGYARORSZÁG 5. pok, mufüikáiba siető napszámosok egy euró­pai nagyváros képét mutatják előttem. De jaj! a sugárúton a nagy kőrúthoz értem. In­nen kezdve a modern, villanyosok és palota­sorok között térdig érő fü, aöM gaz az egész ii t vonaiton. Hol vagy európai nagy város? 'önkéntelenül eszembe jut az én hosszú hálóin ges, alsó nadrágos paciensem. .Nyugat és kelet ölelkezése. Hét óra felé jár az idő. Gyerünk haza. munkára! Dr. Szó. iBaMBBBaHBBSRaBMflaMSBBBSBBBBBB3HaaaaaaaaaBtiaBn» Küzdelem a kolera terjedése ellen. — Munkában a főváros közigazgatása. — (Saját tudósítónktól.) A fővárosi köz­igazgatási bizottság Rózsavölgyi Gyula pol­gármester elnöklésével ülést tartott, amelyen a kolera kérdésével is foglalkoztak. Szabó Sándor helyettes tiszti főorvos jelentése adott erre alkalmat, aki fölsorolta azokat az in­tézkedéseket, amelyeket a főorvosi hivatal a kolera ellen való védekezésben végrehaj­tott. •• i«jü., 'óúb A helyettes főorvos jelentése szerint mindeddig nem érkezett a fővárosba olyan utas, akin koferagyanus tüneteket lehetett volna konstatálni. A hatóság különben is megtett minden intézkedést, hogy a fővárost a betegség ellen megvédelmezze. A jelentéshez Csetei Herzog Péter -báró szólott hozzá. Tudomása van arról, — úgy­mond, — hogy az ország koleragyanus he­lyekről érkezett utasokat nem minden esetben vizsgálták meg. Tudomása van például arról is, hogy egy utast, aki Szerbiából érkezett és másfél napig tartózkodott a fővárosban, nem vizsgálták meg. (Herzog báró e kijelentése élénk feltűnést keltett, mert mindenki tudta, hogy az utas, akiről megemlékezik, — Sán­dor szerb trónörökös). Végül arról szólott Herzog báró, hogy a székesfőváros mostani orvosi létszámát nem tartja elégségesnek a bajok leküzdésére. Szabó Sándor dr. egymásután válaszolt Herzog báró megjegyzéseire. Beismerte, hogy számos, koleragyanus vidékről érkezett utast nem jelentettek be. De ez nem a főváros közigazgatásának, banem az illető vidék ha­tóságainak a hibája, ö már intézkedett, hogy a 'kereskedelmi minisztériumban rendelkez­zenek arra nézve, hogy minden vidék pon­tosan jelentse be a főváros hatóságánál az elutazókat. A székesfőváros orvosi létszámát ő sem tartja elegendőnek és már előterjesz­tést is tett a polgármesternek a létszám sza­porítása végett. Bukarestből jelentik: A Bulgária kole­rafertőzött vidékein operáló ramián csapatok egészségügyi fölszereléséről megdöbbentő dol­gokat mondanak el a visszatérő orvosok. A kjazsnai tábori kórháznak egyszerre 800 ko­lerában megbetegedett katonája volt. És az orvosok nem rendelkeztek csak két darab szublimátpaszlillávál. Ez volt az egész ,fer­tőtlenítő készletük. A betegeket el se lehetett miind helyezni. Ott feküdtek a szabad ég alatt. Esőben, viharban, szélben. Az orvosok nem segíthették irajta. És a fertőzés továbbterje­dését sem akadályohatták meg a hadvezető­ség intézkedései miatt. Hivatalos bukaresti jelentós szerint a ko­rábbi koleraesetek száma 553, az uj eseteké 112, az összes esetek száma tehát 665. ebből halálos kimenetelű 46, kigyógyult 15, kezelés alatt áll 604. Ezenkívül a katonai kórházak­ban 125 kolerás fekszik. Szófiából jelentik: Viddin, Vraza, Plevna Ó9 Szisztovo ikerületeket kolerától megfertő­zöttnek deklarálták. Lembcrgből jelentik: A hatáságak a ga­líciai öporzec helységben két koleraesetet ál­lapítottak ineg. Ezenkívül Lavocnében meg­halt egy ember koleragyanus tünetek között. Pétervárról jelentik: Kerzon várost kole­raveszedelmesnek. Kerzon kormányzóságot és Podölis kormányzóságnak 'Kerzon,mail határos Balta-területét, valamint Tauria kormányzó­ság Dnjeprovszko kerületét kolerától fenyege­tettnek jelentették Iki. A romániai kolera 'be­hurcol,ása ellen hathatósabb védekezés céljá­ból Beszaráhiát kolerától fenyegetettnek dek­laráltaik. »saaiaaiaiaa»annai»MaiiaiiiB»»i»aiiia»»i Katonák kutatnak az eltűnt pátriárka után. — Merénylőt nyomoz a hatóság. — (Saját tudósítónktól.) Mint egy külön éles diskant hangzik ki a karlócai pátriárka rettentő tragédiájából a gasteini világfürdő vezetőségének hallatlan közömbössége és könnyelműsége. És nem birjük megérteni, hol maradt Gastein urainak figyelme, lelki­ismeretessége, a vendégek iránt való előzé­kenysége, ha megtörténhetik mindaz, ami a főpappal első szerencsétlensége után és má­sodik, egyúttal utolsó katasztrófája után megesett. Hogy ilyesmi Gasteinban egy ke­gyelmes úrral megtörténhetik, az nem sokat jelent Gasteinban, a kegyelmes urak hazájá­ban. De hogy egy nagybeteggel esett meg, az megbocsáthatatlan mulasztás, több annál: biin. * < A Nassfelder Ache szerencsétlen, halott­jának, Bogdánovics Lucián (karlócai pátriár­kának a tragédiája még ma is szomorú titok. 'Egyetlen ibiizonyosisáig van az ügyben csupán az, hogy a főpap semmiesetre sem lehetett ön­gyilkossá. A helyzeteik, a katasztrófa színhe­lye világosan megmutatják, hogy Bogdaino­vics Lucián niem a maga elhatározásából ment a halálba, hanem vagy szerencsétlenség •érte vaigy pedig, ami még Valószínűbb, me­rénylet áldozata lett. Fenn, ,a. sziklán találták meg Kar lováé Vinlko dalmáciai diáik névjegyét. Körülötte, elszórva, néhány darab Bzta.nkJlpapi.ros (fe­küdt, összegyűrve, ahogy az ember cukorká­évá? közben összegyűri és eldobja. — El tudja ön képzelni, — mondta a böcksteáini csendőr őrmester, — hogy valaki élete utolsó pillanatában, mikor azzal az el­határozással áll ki a. meredek szélére, hogy onnan levesse magát, csokoládét eszik? Ez a megdöbbentően egyszerű probléma bizonyítja, hogy a böcksteini sziklán nem ön­gyilkosság történt, hanem vagy szerencsét­lenség, vagy merénylet. Ha azonban szeren­csétlenség történt volna, ha a patriárka vi­igyázatlanul lecsúszott volna a szikláról, ak­kor minden lendület nélkül zuhant volna le, a patakmeder fölött levő kövek közé, oda, aho vá a kalap is, a letörött palló romjai is zu­hantak. A patakba csak ugy eshetett, ha kis­sé a teste lendületet kapott s ivben röpült le a szikláról. Ezt a lendületet, vagy önmaga ve­hette, ha leugrott, vagy kaphatta, ha lelökték, A csokoládé elszórt sztaniol ja .azonban vilá­gosan megmondja, hogy Bogdánovics Lucián nem ugrott. Hátra van még a névjegy dolga. Karlo­vac Vinkó dalmáciai diák névjegye, mely ott feküdt az eziistpapirosoík mellett, a meredek legkülső szélén. Hogy került ez a névjegy a szikla peremére? Kiesett Bogd'ainovics zsebé­ből? Hogyan lehet az, hogy éppen ez a név­jegy esett ki, holott sokkal súlyosabb, a kie­sésire tehát alkalmasabb tár gyük is voltak a főpap aseteten, az órája, kulcsok, kés? Ezek tenne maradtak a halott nullájában, a inév­jeigy pedig, amelyik könmyüségénél fogva ak­kor is lienfne maradt volna, ha minden egyéb kiesik, ott feküdt a .meredek szélén, annak hí. zonysáigául, hogy nem a patriárka zsebéből került oda, hanem a lezuhanást megelőző pil­lanatokban a kezében tartotta. A névjegy ceruzával írott, egyszerű segít­séget kérő írás. Olyan emberé, aki soha sem lakott Gasteinban. Ebből azt következtették a nyomozó hatóságok, hogy a .diákkal másutt találkozhatott az egyházfejiedelem, .réggebten, akkor zseb. re vághatta a névjegyét s most, a böcksteini sziklán, mikor üjból a kezébe ke­rült, eldobta. Bogdánovics Lucián augusztus tizenharmadika óta volt Gasteinban. Karlo­vac Vinkó ,diáik ott nem fordlult meg. Ha ré­gebben találkozott volna vele a patriárka, bi­zonyára nem hordta volna magánál a faleste ges névjegyet tizennyolc napon keresztül. Hi­szen ha az volt a szándéka, hogy segítsen a diáikon, s azért tette el a névjegyet, hogy a cimét megjegyezze, akkor ott ia sziklán sem •dobta, volna el a kártyát. Ha pedig már ak­kor segített rajta, amikor a diák felkereste, vagy egyáltalában nem volt szándékában, hogy segítsen, akkor nem tartotta volna meg a névjegyet, hanem nyomban eldobta volna. Mii történhetett hát a böckstaiini sziklán? A legvalószínűbb, hogy Bogdánovics Luciám lelökték a böcksteini szikláról. Valaki, a mult keddi este .homályában, odaléphetett a böck­steini sziklán Bogdánovics Luciámhoz és át­adhatta neki a névjegyet. Miközben a pat­riárka csokoládét szopogatva a ceruzával írott sorokat olvasgatta, az ismeretlen megke­rülhette s belökhette a patakba. Karlovac Viin kó diák sohasem volt Gasteinban. De hátha ez a Karlovac Vinkó nem is él? Hátha nem ismerte, sohasem látta a pátriárkát, csupán a névjegyét használták fel erre a célra? Az sin­csen kizárva, hogy ez az ember valóban él s ő a tettes. Az, hogy a gasteini rendőrségen nincsen bejelentve, mitsem bizonyít. Ha az­zal a szándékkal jött Gasteinba, hogy Bog­dánovics Luciánt meggyilkolja, bizonyára nem sietett magát bejelenteni. Komoly politikusok, akik Ismerik a szerb egyház viszonyait, meg vannak róla győződ­ve, hogy a patriárka merénylet áldozata lett. (Katonák keresik a holttestet.) Bad-Gasteinből jelentük: A saT.bjurgi vizsgálóbíró intézkedésére ma már katonák kutatják a Saizach medrét. Riscbafshofentól lefelé pedig a Nassfelder Ache partján levő községek lakossága keresi a holttestet. A ju­talom rengeteg embert állított munkába. Ed­dig nincsen nyoma a holttestnek. A tegnap talált fehérneműioszlánycikról kétségtelenül megállapították, hogy az eltűnt patriárka fe­hérneműjéből valók. Ha a legközelebbi na­pokban nem kerül elő a holttest, akkor, tekin­tettel arra, hogy most már elegendő bizonyí­ték van a hatóságok keze között, amelyek ar­ra vallanak, hogy a patriárka nem él többé, megindítják ellene a holttányilvánítási eljá­rást, A karlócai pátriárkái széket ugyanis csakis a holttányilvánitás után tölthetik te újra. — Bad-Gastemből jelentik: A salzburgi vizsgálóbiró rendkívül feltűnőnek tartja azt a körülményt, hogy Karlovac Vinkó szerb diák, akinek névjegyét a patriárka kalapja mellett megtalálták, nem jelentkezik, hogy igazolja magát. A vizsgálóbíró rendelkezésére most keresik a rejtélyes névjegy tulajdono­sát. (A miniszteri biztos Budapesten.) Budapestről jelentik: Joannrrvics Pál mi­niszteri tanácsos, a karlócára .kiküldött meg­bízott 'hétfőn délután elutazott a .pátriárka

Next

/
Oldalképek
Tartalom