Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-07 / 208. szám

III III { raJiiö alapja javára. Kezdete este 8 óraikor. I állott az ü«rvbw, -Az omte SZERHESSTÖSÉG: ráRSZ-UÍCR 9. TELEFONSZÁM: 305. MEG1EDEH: MIHOER 0R8RRNRP. HIRDOHIUÜIilb: KÍRRSZ-lilCfl 9. TELEFONSZÁM: 305. MEGlEbEN: MINDEN URSRRNRP. Szeged, 1913. Ara 4 fillér. Szeptember 7. A magyar Olympiász. Ha minden ugy sikerül, ahogy a magyar embersport vezetői akarják: hét év múlva Budapesten is lesznek olympiai játékok. Egy állandó és illusztris emberekből á'lló bizottság dolgozik ezen, ame­lyet röviden s sportszerűen MOB­nak hívnak, jelentése: Magyar Olympiai Bizottság, s elnökei gróf Andrássy Qéza és Múzsa Gyula képviselő. A MOB az, amely rég-j óta egyengeti az utat, hogy Buda­pestnek is kijusson abból a talál­kozóból, amit a sport jegyében, négyévenkint rendeznek a világ népei s ami nemcsak a rekorderek, a bajnokok és szállodások szem­pontjából elsőrendű áldás és ese­mény. A MOB az, amely már a most következő, legközelebbi ter­minusra, 1916-ra szerétte volna ki­mesterkedni Budapestet az olym­piász színhelyéül. Mert a színhely körül, valósággal diplomáciai mó­don, 'kormányok segítségével is folyik a verseny. Mialatt a németek a ihárom év múlva lezajló olympiászra készü­lődnek, más nációk emberei már most foglalkoznak ezzal, hogy mi lesz Berlin után, melyik város nyeri még magának az olympiász­rendezés szerencséjét? Azok közt, akik elsősorban igényt tartanak: a MOB-ról 'két­ségtelenül el lőhet mondani, hogy résen áll, hogy „minden követ megmozgat" Budapest érdekében. S ma az előjelek nem csökkentik meg a reményt, hogy ez, a buda­pesti olympiász 1920-ban csak­ugyan bekövetkezik. Mindenesetre sokat számit, hogy a nemzetközi bizottság elnöke: Coubertin báró velünk van. Tudomásul vette, hogy Stadion épül Budapesten. Persze ez még korántsem szank­cionálás s elsietett öröm volna a budapesti olympiász ügyét már biztosítottnak venni. A MOB elnökei, jól ismerik a helyzet nehézségeit, amelyekkel ugyancsak Iküzdeniök 'keH, ez azonban távolról se jelenti, hogy visszariadjanak tőle. Nem karba­tett kézzel nézik a jövőt, s diplo­mata fogással fait accompli élé akarják állítani a majd összeülő nemzetközi olympiai bizottságot, azzal, hogy Budapesten már előre felépítik a Stadiont. A hely kérdé­sének elintézése után kerülne a sor a Stadion építésére, amely nem kevesebb, mint húrom millió ko­ronába kerülne. Ez az összeg, elsősorban természetesen az állam és a főváros áldozatkészségéből kerülhet elő, ezenkívül azonban a MOB vezetőinek az a tervük, hogy — néimet mintára — már a legközelebb megcsinálják az olym­piai egy épületet, amely az ügy­nek társadalmi propagálása volna s amelynek mindenki tagja lehet, 10—20 korona tagdíj ellenében. Az épitendő Stadionról már van­nak is tervek, amelyek sebtiben és vázlatosan készültek román stílusban. A terveket, amelyek Bánlaki és Lauber mérnökök mun­kái, a királyi audienciára készít­tették a MOB elnökei, valamint hogy elküldjék báró Coubertinhez. A mostani terveik ideiglenesek, a magyar Stadionra pedig — mint aihogy nem is lehet másként — pályázatot fognak kiírni. Ha ualamire szüksége uan, hiuia fel 12-ao-at, rögtön ott terem Q7 C C T" bog és teljes megelégedésére a tűrne n"u U U I mtfa el mindent. A legjobb vidéki csapat Szegeden. A Győri Egyetértés csapata nyerte el az idén a legjobb vidéki csapat jelzőjét. Döntő küzdelmeit a Bácskával és a Kassa AK csa­patával vívta meg és nehezen bár, de mégis leverte őket. Azóta még jobb a csapat, mert az FTC hires, reprezentatív hátvédje: Payer, be­lépett a győri csapatba. A Szegedi Testgyakorlók Köré­nek vezetősége nagyon helyesen cselekedett, amikor most vasár­napra lekötötte a győriekkel a mérkőzést. Mindenesetre érdekes és élvezetes játékot láthatunk s körülbelül megállapíthatjuk, milyen arányban erősebb a legjobb vidéki csapat egy közepes, jó csapatnál. A győri csapat most szerepel először messze vidéken. Az SzTK és a győri fiuk tehetségük legjavát pályája lesz első távoli állomása szedik össze szegedi szereplései­ken, hogy a Győr—Bácsika mér­kőzésről szélnek bocsátott rágal­makat játékukkal és fényes tech­nikájukkal döntsék meg. Győr ma elismerten a legjobb tizeneggyel rendelkezik a vidéken. Fővárosból vidékre szakadt játékosai nem­hogy vesztettek volna valamit tu­dásukból, nemhogy lelkesedés nél­kül játszottak volna uj városuk színeiért, sőt ambicionálták a so­rozatos győzelmeket, dolgoztak szorgalmas tréninggel és másod­szor nyerték meg a vidéki bajnok­ság pálmáját. A főváros első osz­tályú egyesületei helyezéseinek első helyei illetik meg tudás dol­gában a győri fiukat. Győr nevelt és nevel ma is a fővárosnak olyan futball gárdát, amely előbb vaev utóbb, de bekerül a eirosinges magyar reprezentánsok sok dicső­séget látott illusztris társaságába. Kapujukban a Vidék első gól­kepere, Kcal áll megdönthetetlenül. III III V Vy I1UD1 b íl'D n ni.QÍVwVx Ac .? „ • / _,_n 'I-UJJJIDLUCUI 11 | .A\_1 íügiii^rHitai^ „X-^KILJI ^Itina v a^uor."

Next

/
Oldalképek
Tartalom