Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-30 / 227. szám

242. DÉLMAGYARORSZAG 1913. szeptember 20. lásával. Justbon és Andrássyn kivül a szo­ciálisták nevében Bokányi Dezső, a választó­jogi liga képviseletében Jászi Oszkár mond beszédet. Csonka ügyvéd merénylőjét elitélték. — Súlyos testisértésért másfélévi börtönt kapott. — Tárgyalás után szabadságot kapott. — (Saját 'tudósítónktól.) A szegedi törvény­szék eskiidtbiró'sága ma tárgyalta Tilinkó Istvánnak a bünpörét, aki februárban elkese­redésében leütötte Csonka Ferenc dr. horgosi •ügyvédet. Csonka dr. harminc koronáért el akarta árvereztetni Tilinkónak kis viskóját és igy a nyomorék termetű, munkaképtelen •ember feleségével és nyolc gyerekével együtt hajléktalanná lett volna. Tilinkó kétszer is járt az ügyvédnél halasztásért, de Csonka dr. Tilinkó kérését mindannyiszor megta­gadta, mert előzőleg imár mások közbenjárá­sára többször adott halasztást. Tűinkét any­nyira kétségbeejtette az árverés, hogy feb­ruár 28-án, Horgoson, mikor találkozott az ügyvéddel, egy ímegygyfabottal leütötte. Csonka dr. életveszélyes sérüléseket szen­vedett és két hónapig 'feküdt betegen. Az ügyészség vizsgálati fogságba helyezte Ti­linkót, akit emberölés kísérletének bűntetté­vel vádolt meg. A mai tárgyalást délelőtt kilenc órakor nyitotta meg Pókay iBlek táblabíró, főtárgyia­Tási elnök. A vádhatóságot iHorváth Jenő dr. királyi ügyész képviselte. A tárgyalóterem zsúfolásig megtelt hallgatósággal. Sokan be­jöttek Horgasról IÍS, 'hogy végig hallgassák a» érdékesnek .Ígérkező tárgyalást. Az első pad­sorokban ügyvédek ültek. A hátulsó padso­rokban Ifélénken (húzódott meg a vádlott Ti­linkónak a felesége a nyolc gyerekkel együtt. Az elnök azonban a tárgyalási rend méltósá­ga érdekéből kiküldötte a gyerekeket a te­reimből. lEsküdtek l'ettek (Sziábó Ede kereske­dő, Sállal Ferenc cukrász, Soós Antal gépgyá ros, Vass András gazdálkodó, Farkas Ferdi­nánd sertósvágfó, Treznicsek István nyugal­mazott ezredes, (Neumann József kereskedő, (Makó), Kohn Mór kereskedő, Zsiván Kris­tóf csizmadia, Rnskó Ferenc sütőmester, Gyántá Fái földbirtokos, Tápai Dezső kőmű­ves. Pótesküdt: Palotás János magánzó. Az esküdtszék megalakulása után a vád­lottat bevezették a börtönőrök. Kis, sovány, vézna ember Tilinkó István; ráncos arcáról, beesett, megtört fényű szeméből nagyon sok esztendő nyomorúsága ri ki. Őszes, ritka ha­ja fésületlen, ruhája szürke kopottas, az em­berre azt az impressziót teszi, mintha Tibor­cot jött volna eljátszani ós a régi magyar jobbágyság sanyargatott, tűrhetetlen helyze­tét sinylené ő is. Félve, szógyenilösen foglalt helyet a vádlottak padján, alázatos gesztus­sal, mintha bocsánatot akarna kérni, hogy még élni merészéi. Fölolvasta a jegyző a vádiratot. Súlyos szavak és érvek hangzottak el a tehetetlen, ember-roncs éllen. (Logikus láncolatban ma­gyarázza benne az ügyész a bűncselekmény fázisait és be akar világítani minden egyes érvvel egy bűnös, elkárhozott lélék rettene­tes mognyiváuulásá'ba. lEmhert akart öfni Tilinkó, de ez nem sikerült neki, ezt fejezi ki a vádirat, de mintha még sem igy tör­tént volna; hisz Tilinikóra néz csak az em­l>er és szánalmas 'kél,tő arca, lényegtelen (lé­nye erős él'lenérv a vádirat ellen. Ugy tet­szik, hogy a nyomor és az éhség rángatta eztt az embert és talán maga sem tudta, hogy mit is cselekszik. A vádiratot végig olvasta a jegyző aztán Tilinkó emelkedett szólásra, Ihogy hangosan elsírja azt, amit róla már úgyis sejtett min­denki. Könnyezve, zokogásba fulllaöva mon­dotta, hogy öregségére hajléktalan lett nagy családjávái együtt. Csonka dr. harminc ko­rona miatt árvereztette el a házát február 27-én és az árverésen ő maga vette ,is meg 327 koronáért, pedig a háza 3000 koronát ért. Másnap találkozott az ügyvéddel és miikor méglátta „ugy elfogta a keserűség, hogy a fejére suhintott botjával." Hogy aztán még mit csinált, azt nem is tudja. Csonka ügyvéd kihallgatására került a sor. Az ügyvéd elmondotta, hogy előző'lég már kétszer halasztást adott Tiünkónak, har­madszor is csak azért jelent meg Sebesztha Vilmos szegedi végrehajtóval február 27-én az árverésen, hogy megijessze Ti link ót, azt hitte ugyanis, hogy akkor .kifizeti a 30 koro­nát, De hát máskép történt. Arra, hogyan tá­madta ímeg Tilinkó nem emlékszik, mert az első ütés után, mely hátulról érte, elvesztet­te az eszméletét. A vádlott és a sértett kihallgatása után á tanukra .került a sor. Tiz tanú volt .a tár­gyalásra beidézve, akiknek egy része látta a történteket. (Előzőleg azonban az orvos­szakértők mondották el jelentésüket, amely szerint .Csonka dr. több mint harmincnap múlva gyógyult meg és a meggyfábot a ha­lál előidézésére is alkalmas volt. A tanuk közül először Klonka István n,a,p számost hallgatta, ki a biróság, aki jélen volt az esetnél. ,A tanú szerint Tilinkó lest© egy utca sarkánál az ügyvédet, aki egy nővel ment. Mikor Csonka dr. a sarokra ért, elő­ugrott Tilinkó s azzal a kiáltással: „Na most árverezd el a házam tized magamról", fejbe ütötte. Több tanút is kihallgatott még dél­előtt a biróság, majd az elnök egy órakor be­rekesztette a tárgyalást és folytatását dél­utánra tűzte ki. A délutáni tárgyaláson lényegtelen ta­núvallomások hangzottak el. Majd a kérdé­sek megszövegezése után ,a védő- és vádbe­szédekre került .a sor. Az esküdtek aztán ta­nácskozásra vonultak vissza. Félóra múlva az esküdtek főnöke kiihirdette a verdiktet, a mely szerint Tilinkót az esküdtek súlyos tes­tisértésben bűnösnek találták. A biróság a verdikt alapján, másfél évi börtönre ítélte Tilinkót és a büntetés megkezdéséig szabad­lábra helyezte. A büntetésből hét hónapot a vizsgálati fogsággál kitöltöttnek vett a biró­ság. 5 gyertya-fényű WOLLFRAM izzókörték meg­érkeztek melyeknek fogyasztása úgyszólván semmi, Szegeden kapható Fonyó Soma íSi^fi FOGA szájpadlás nélkül. Az általam készítetté­rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bár­milyen javítást 4 óra alatt készítek. 8 ART A ÁGOSTON fogtechnikus Kigyó-utca 1. u. SZEGED. Nehéz idők! — Chorin az agráriusok és merkantilisták álláspontjáról. — (Saját tudósítónktól.) Nagyfontosságú .gazdasági (kérdések kerülnek .nemsokára tár­gyalás alá. Vámrendszerünk ós vámpoliti­kánk egész szervezete, melynek nagy hord­ereje abban .rejlik, hogy a vámkérdósek meg­oldása szerint fog egész jövő közgazdasá­gunk kialakulni. A Délmagyarország munka­társa felkereste Chorin Ferenc dr. főrendi­házi tagot, a Gyáriparosok Országos Szövet­ségének elnökét, gazdasági életünk egyiik legkimagaslóbb alakját, k.i nagy energiával veszi ki részét a vámpolitikai tárgyalásokat előkészítő munkából s .iigy annak — mint a Vámpolitikai Küzpomt egyik elnölke is — iges alapos ismerője, öhwin (Ferenc a nemsoká­ra meginduló vámpolitikai tárgyalásokról a .következőkben volt szives nyilatkozni: — Nagyon sok gazdasági kérdjés vár megoldásra. Valamennyi (fontos és nehéz. Elő készítése is megfeszített munkát igényel. A Gyáriparosok Országos Szövetsége © kérdé­sek szem előtt tartásával terjedelmes munka­programot dolgozott ki ez évre s erősen kell dolgoznunk, hogy .nyárig elvégezhessük ezt a munkát. Legelőször is a vámkérdést ós a vámszerződések dolgát fogjuk elővenni, az­után az (Indirekt adók (kérdésében .preeizi­rozzuik álláspontunkat, végre közlekedési po­litikánk, a köteléki díjszabás iigye keriU na­pirendre. A gabona- és husvámkérdésről kü­lön előadás-sorozatot fogunk tartani. Ez a Gyáriparosok Országos .Szövetségének a mim káj.a. Nagy jelentőségűek azonban a Balkán államokkal kötendő kereskedelmi szerződé­sek is, amiket .főleg a Vámpolitikai Központ készit elő. Előre kell bocsátanom, hogy a Balkán vámszerződések is, mint valaimeny­nyi vámszerződés, csak 1917-ben. járnak le. Azt hiszem, a iBalkán kereskedelmi szerződé­sekre vonatkozó előtárgyalásaink n gyobb harmóniában és megértésbe lefolyni. Az a,grár érdekek megvóc kulit Mezőgazdasági Vámpolitikai I a mi Vámpolitikai Központunk kői látszólagos ellentétek vannak, de jóakarattal és méltányossággal ík)ö hidalhatok. Vámpolitikai Központunk főleg a 1 iszfbehozatali ügyek kérdését, a huskon­tingens emelését, esetleg az élő állatok beho­zatalát tartja kötendő Balkán-szerződésinek három sarkalatos tételének. És ezek voltaik azok a pontok, amelyek elkeseredett, .aggresz­sziv hangot váltottak ki az agráriusokból. Pedig erre semmi ok. Nyomatékosan .hang­súlyozom: a Vámpolitikai Központ egyálta­lában nem akarja a jelenlegi agrár-vám­ren'dszert meggondolatlanul felforgatni s ma ga is azt vallja, hogy a magyar föld erejét és a magyar mezőgazdaságot semmi szin alatt nem szalmd gyöngíteni, de szükséges­nek véli .programját a vámszerződések meg­ujitásánál majd érvényre juttatni. Mert az nj kereskedelmi szerződések és a szerződé­sekben ezek a főbb pontok lesznek hivatva az elvesztett Bálkán-piacot iparunk és kereske­delmünk számára visszaszerezni. Hogy ez közvetve az osztrák iparnak is használni fog: mellékes. Még mindig jobh, mintlha a keleti piac elzárásával teljesen ránkfekiidne s egé­szen legyűrné iparéletünket Ausztria. Ma nagyon nehéz időket élünk, legértékesebb ja­vaink mennek veszendőbe. Legfőbb ideje, bogy külpolitikánk i.intézői okos politikával elősegítsék a gazdasági viszonyok javulását. Chorin Ferenc végül annak .a remény­nek adott kifejezést, hogy a vámpolitikai kérdések az agrár- és merkantilérdekek ösz­szeegyeztetésével, minden, összeütközés nél­kül, békésen lesznek .megoldhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom